7. ILO konferencia - a félidő tanulságai

A magyar fiatalok súlyos munkaerő-piaci helyzetére kerestek tegnap megoldást az ILO konferenciára meghívott miniszterek.

A Csizmár Gábor vezetésével lefolytatott tárgyalásnak kiemelkedő fontossága volt, mivel a piaci elemzések szerint a fiatal munkanélküliek munkanélküliségi rátája kiugróan magas. A fiatal pályakezdők legtöbbje csak diploma megléte esetén kap állást, míg közülük sokan a nehézkes elhelyezkedést kikerülve a feketegazdaságba menekülnek. Minimálbérrel és jobb esetben korlátozott időre szóló munkaszerződéssel állnak munkába, ráadásul nincsenek tisztában munkavállalói kötelezettségeikkel és főleg jogaikkal. Sokan vállalkozás indításával próbálják elkerülni a munkahelykeresés nehézségeit, erre azonban pénz és tapasztalat hiányában csak keveseknek van lehetősége.

Mint arról Csizmár Gábor a sajtótájékoztatón beszámolt, a munkaerő-piaci szféra részvevőinek közös felelősséget kéne vállalniuk a helyzet megoldásáért méghozzá minden területen külön, háromoldalú megállapodásokkal. A miniszter kiemelte: a jelenlegi helyzet orvoslására csak a foglalkoztatáspolitika, az oktatáspolitika és a szociálpolitika harmonizációja útján kerülhet sor. Mint mondta, a szinkron elengedhetetlen, hiszen a fiatalok munkaerő-piaci integrációja hosszú folyamat, ahol támogatást kell nyújtani az új munkaerő számára. Ennek megfelelően a miniszter a következő fókuszpontok javítására hívta fel a figyelmet:

• - az iskolaválasztásra, ahol segíteni kell a fiatalokat a jó pályaválasztási döntés meghozásánál,
  
• - hatékonyabb oktatási szerkezet kialakítására, ahol tartalmában korszerűbb oktatást szeretnének létrehozni, emellett pedig
  
• - duális oktatási szerkezet létrehozására, ahol az elméleti képzés és a gyakorlati képzés fele-fele arányban valósul meg,
  
• - a beiskolázási arányok és a munkaerő-piaci arányok harmonizációjára, hogy annyi és olyan szakképesített fiatal legyen, amennyire szükség van,
  
• - az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítására, hogy ne fejeződjön be a tanulás folyamata az első szakképzettség megszerzésével.
  

A miniszter külön szólt a pályakezdők részére nyújtott kormányzati támogatások kiszélesítéséről. Mint mondta, örök téma, hogy "halat vagy hálót kapjon a fiatal?". E kérdéskörre válaszolva aktivitást eredményező képzési rendszert szeretnének, tehát olyan képzést, amit később hasznosítanak is a továbbtanulók. Mindazonáltal kiemelte, hogy elengedhetetlenül fontos a:

• - megkapaszkodás és érvényesülés lehetőségeinek megteremtése a kormány részéről,
  
• - a pályakorrekció biztosítása, amennyiben a korábbi képzettség nem megfelelő mértékű vagy milyenségű.
  

Csizmár Gábor beszámolt arról is, hogy a fenti pontok előmozdítása érdekében 96-tól támogatják a pályakezdő fiatalok munkatapasztalatainak építését pályázatok útján, de kiállításokat és állásbörzéket is támogatnak a fiatalok helyzetének javítására.

Kihangsúlyozta ugyanakkor, hogy január 1-óta a maximum 90 ezer forintos fizetéssel foglalkoztatott pályakezdő fiatalok alkalmazása után TB támogatással járul hozzá a kormány az elhelyezkedési esélyekhez. Beindítottak ezen kívül egy ösztöndíjas foglalkoztatási programot a közigazgatásban, melynek keretében a foglalkoztató szervek a létszámkereteiken felül foglalkoztathatnak fiatalokat úgy, hogy költségeik 50 %-át megtéríti az állam.

A támogatási kört mindazonáltal tovább szélesítik. Az elkövetkezendő hónapokban indítanak el egyebek mellett egy olyan új internetes oldalt, mely a korábban útjára indított www.epalya.hu oldalnak megfelelően országosan is működni fog. Bár a jelenlegi oldal csak a Dél-alföldi régió munkavállalói számára nyújt hasznosítható szolgáltatásokat, a közeljövőben ezt országossá kívánják bővíteni.

A szerdai tárgyalásokon a fiatalok kedvezőtlen helyzetén túl szó volt a migráció, a munkaerő-piaci flexibilitás, valamint az aktív öregedés - élethosszig tartó tanulás kérdésköreiről is, melyekről a konferencia befejeztével kapunk bővebb beszámolót.


Garai Katalin