Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 6 hónapja

7 készség, amit nem veszélyeztetnek a robotok

Az automatizációrót, a robotok térhódítását gyakran „mumusként” emlegetjük, amelyek elveszik a munkát, azonban a helyzet azért ennél jóval összetettebb. Már vannak és lesznek olyan munkák, amelyeket átvettek a gépek, szoftverek, de ezek egyelőre többnyire a repetitív, sok hozzáadott értéket nem igénylő tevékenységek. És itt a hangsúly a nagyobb hozzáadott értéken van, amelynek érdekében most a korábban egyszerűbb munkákat ellátó munkavállalókat képezni kell. Ugyanakkor az automatizáció új munkaköröket és szakmákat is teremt, így nem csak „elvesz” az új ipari forradalom, hanem ad is. Ráadásul vannak olyan humán készségek, amelyeket nem fognak tudni egyhamar megtanulni, helyettesíteni a robotok. A Harvard Business Review cikke nyomán foglaljuk össze ezeket.

De mik ezek a készségek, amelyeket érdemes lesz fejleszteni, erősíteni a jövőben, hogy minél jobban biztosíthassuk foglalkoztathatóságunkat a jövőben is?

Kommunikáció: Az amerikai felnőttek átlagosan napi 12 órában fogyasztanak valamilyen elektronikus médiatartalmat, így elengedhetetlenek a hatékony kommunikációs készségek ahhoz, hogy valakinek felkeltsük a figyelmét és cselekvésre ösztönözzük. (Egy tavalyi kutatás, amely heti adatokkal dolgozott, szerint Magyarországon heti szinten közel 43 órát töltenek az emberek TV, online hírportálok és közöségi felületek előtt. Így a magyar adat az amerikainál jóval alacsonyabb, de számos platform kimaradt a felmérésből.) Ehhez a legjobb eszköz a történetmesélés, akik ezt jól csinálják, azok a tényeket és az érzelmi körítést megfelelően ötvözik. A hatékony kommunikációban a sztori és a tények, az előadásmód és a tudományos információk összekapcsolódnak, ezzel érzelmeket indukálva, ami aztán egy kezdeményezés támogatására, cselekvésre ösztönöz. Bár ezen a területen is felmerült például robot szerzők „bevetése”, a jó kommunikációt nehéz automatizálni.

Tartalom: Persze a kommunikáció nem mindegy, hogy miről szól. Ha valaki egy-egy témába beleássa magát, és szakértővé válik az adott dologban, akkor széleskörű tudásra tud alapozni, trendeket lát át, illetve további exkluzív információkhoz tud jutni, éppen szakértői státusza miatt. A szakértelem és az új tudás beépítésének képessége is előnyt jelent a robotokkal szemben.

Kontextus: Az automatizált rendszerek általában nem igazán jók az összefüggések felismerésében, hiszen ehhez általában több rendszert, sok-sok tényezőt szükséges átlátni. Így az üzlet esetében a modellt, a konkurenciát, a vezetést, gazdasági környezetet. Egy iparág ismerete, a körülmények ismeretében hozott döntések értékesek lehetnek a munkáltatónak. Hiszen ilyen komplex összefüggéseket a legmodernebb robotok sem igazán tudnak felismerni.

Érzelmi kompetenicák: Bár egyre több fejlesztés igyekszik a robotokat érzelmek felismerésére programozni, ez szintén az emberi érzelmek összetettsége és sokfélesége miatt nagyon nehéz feladat. Így aki rendelkezik érzelmi intelligenciával, és így tud felmérni embereket, helyzeteket, szervezeteket, az még jó ideig versenyképes maradhat. Bár igyekszünk abban hinni, hogy a véleményünket racionális alapon alakítjuk ki, az érzelmek azonban így is meghatározó szerepet töltenek be cselekvéseinkben. A lap állítja, hogy a felsővezetői döntések esetén gyakran nincs jó válasz - Kinek a karriere szárnyal, kinek törik meg? Kit léptetnek elő, és kit rúgnak ki? -, és minden variációnak komoly érzelmi konzekvenciái vannak.

Az emocionális kompetencia legalapvetőbb szintje, hogy felismerjük az adott szituációban szerepet játszó érzelmeket, a következő lépés, hogy valaki sikerrel avatkozik be egy érzelmileg összetett helyzetbe, a legmagasabb szint pedig, amikor valaki érzelmek ébresztésével meg tud győzni másokat.

Tanítás: Bár az online kurzusok és a digitális eszközök rengeteget tettek hozzá a tudásmegosztáshoz, a tanulási lehetőségek bővüléséhez, az emberek fejlesztésével, képzésével való személyes foglalkozásnak is lesz jövője a robotok mellett. Hiszen a munkavállalók valódi sikeréhez ismerni kell az adott ember teljes konextusát (pozíció, munkakör, vezetők és/vagy beosztottak, feladatok, preferenciák stb.), hogy a fejlesztése minél hatékonyabban megvalósítható legyen. A munkavállaló a cég legfontosabb befektetése, de mint minden befektetés, kockázattal is jár. Korábbi teljesítményből nem lehet minden kétséget kizáróan következtetni arra, hogyan fog teljesíteni egy munkavállaló a mi szervezetünknél. Lehet valaki jelöltként jó volt papíron, de azóta nem igazán teljesít, de az is lehet, hogy egy másik dolgozó hozza az elvárt szintet, de ahhoz már nem elég jó, hogy előléptessék. Ilyen esetekben a befektetés nem térül meg, és esélyes, hogy az üzlet is veszteséges lesz. Ezért kell a munkavállalókra odafigyelni, felmérni, hogy hol vannak hiányosságok a tudásukban és személyesen fejleszteni őket.

Kapcsolatok: Fontosak az erős kapcsolatok, amelyek a családunkhoz, barátainkhoz, közvetlen kollégáinkhoz kötnek, de ugyanilyen fontosak, különösen vezetők esetében a lazább kapcsolatok is, a „network”. Ezek fenntartást segíti a közösségi média, menedzselni azonban már az embernek kell őket.

Etikai iránytű: Bár a mesterséges intelligencia egyre fejlettebb, a morál egyelőre nem tartozik a készségei közé. Nagyon nehéz algoritmusba programozni az etikai szempontokat, a helyzeteket, amikor ilyen alapon kellene döntést hozni. Ilyen például az önvezető autók kapcsán már számos alkalommal felvetett dilemma, kit „védjen” az autó? Az utasát egy ütközéstől - ez látszik elsőre nyilvánvaló következtetésnek. De mi történik, ha az ütközés elkerülése egyet jelent mondjuk ártatlan gyalogosok elütésével? Egy ilyen szituációt nem lehet optimalizálni. Azaz, ahogy egyre nagyobb szerep jut a gépeknek a mindennapokban, ezzel egy időben egyre fontosabbá válik a stabil, morális alapokon álló vezetők szerepe.

A Harvard Business Review cikke nyomán.

  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
  • 2020.02.20recruiTECH Idén minden eddiginél erősebb programmal, számos külföldi (IRL, UK, PL) és hazai előadóval indítjuk útjára a recruiTECH, 2020.02.20-i eseményünket! Várjuk szeretettel a toborzási szakma színe-javát, és mindenkit, aki felelősséget érez a tehetségek megtalálásában. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Az emberekre jut a legkevesebb figyelem a munkahelyi visszajelzésekkor

A magyar cégek harmadánál nincs semmiféle visszajelzési rendszer, pedig hatalmas igény lenne rá, derült ki a Hive Creative munkáltatói... Teljes cikk

Gyászkommunikáció a szervezetekben

Mindenszentekkor aktulitása van minden elmúlással, veszteséggel és gyásszal foglalkozó témának, mellyel sokféle szerepben találkozhatunk az élet... Teljes cikk

10 irritáló embertípus az irodában

A munkahelyen a legkülönfélébb módon bosszanthatnak minket a kollégáink - és te magadra ismersz? Az Eureka Games blog gyűjtése a HR Blogon. Teljes cikk