A 2017-re tervezett Cafeteria változások várható hatásai

A Cafeteria-rendszerek kialakulásában és elterjedésében közrejátszó eredeti cél - a bér melletti, diverzifikálható motiváció - hazánkban szorosan összefonódott szociális, társadalmi és gazdasági célokkal. Ezeken a csökkentett adótartalmú juttatásokon keresztül támogatták azokat a szektorokat, amelyek fellendítése kiemelt fontosságú volt. Azonban a döntés eredményeképpen pont a mostani kritikus területek kerülnek versenyhátrányba és kapnak jelentősen kisebb finanszírozást, amelynek hatása egyelőre kérdéses.

Ám mindenképp pozitívumként fogható fel, hogy szélesítve a kisgyermekes családok támogatási lehetőségeit a bölcsődei költségtérítés mellett megjelent annak adómentes „nagytestvére”, az óvodai támogatás is, amelyet szintén adómentesen adhat a munkáltató.

Szintén jó hír lehet a munkavállalók számára, hogy az eddig legtöbb helyen 8 000 Ft-ban maximalizált étkezési Erzsébet-utalvány helyett most hasonló nagyságrendben, megkötések nélkül használható készpénzhez juthatnak.

Ezzel szemben aggasztó a pénztárak fokozatos háttérbe szorulása, hiszen mind az Önkéntes Nyugdíj-, mind az Egészség- és Önsegélyző Pénztárak esetében a 2009. évhez képest 0-ról közel 50 százalékra nőtt a munkáltatói befizetések adóterhe. Ez ellen természetesen már ki is fejezte tiltakozását a Pénztárszövetség, hiszen mindamellett, hogy egy meglehetősen népszerű juttatásról van szó (a Prohuman felmérése alapján a munkáltatók 73, illetve 85 százaléka építette be Cafeteria rendszerébe, míg a dolgozók 10 százaléka, illetve 23 százaléka választotta), a két juttatás a munkáltatói/munkavállalói öngondoskodás alapjává is vált az elmúlt években. Az előbbi, főként a magánnyugdíjpénztárak megszűnése után az állami nyugdíjrendszert volt hivatott kiegészíteni, míg utóbbi a több sebből vérző egészségügyi rendszer tehermentesítésére szolgált. Vélhetően az egészségpénztárak kiszorulását próbálja kompenzálni az adómentes juttatások közé bekerült munkáltatói egészségügyi ellátás, amelyről sajnos sok részlet még nem ismert.

Bizonyára használható juttatási elemmé válik majd a jövőben a bevezetésre kerülő mobilitási lakhatási támogatás is, amelyet szintén adóteher nélkül biztosíthat a munkáltató. A juttatás feltehetőleg a dolgozók könnyebb áramlását hivatott elősegíteni a hátrányosabb régiókból a magasabb foglalkoztatottságúak felé. Ugyanakkor ez az elem vélhetően nem a választható Cafeteria-rendszerek részét fogja képezni, hanem egyedileg, az érintett munkavállalók lesznek támogatva általa.

Összegezve elmondható, hogy a juttatások adóelőnye így is megmarad a bérben történő kifizetésekkel szemben, ráadásul az elmúlt évtizedben a Cafeteria-rendszerek megléte annyira beivódott a köztudatba, hogy már szinte „elvártként” tekintenek rá a munkavállalók is, így valószínűleg a munkáltatók nagy része nem fogja a változtatások hatására eltörölni az eddig kialakított rendszerét. Ennek megfelelően a Prohuman a továbbiakban is támogatja partnereit a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos területen.

Jövőbeni kérdésként felmerül, hogy az új, vagy a régiek közül újonnan választott juttatásokat a munkavállalók mennyire fogják tudni megfelelően hasznosítani. Emellett szintén kérdéses, hogy a munkáltatók - amennyiben a régi, immáron nem kedvezményes adózású juttatásokat továbbra is biztosítják a Cafeteria rendszerben - ezek magasabb adóterhét áthárítják-e a dolgozókra (bruttó Cafeteria keret), ami végül a munkavállalók felhasználható nettó Cafeteria összegének csökkenését eredményezné.
*: A versenyszférában 450 000 Ft, de a közszférában 200 000 Ft/év, illetve annak időarányos része