A bizonytalan munkahelyi körülmények stresszt szülnek

A WHO a munka világának változásait a tíz legnagyobb ránk leselkedő veszély között tartja számon, és az előrejelzések szerint 2030-ra a munkahelyi túlterhelés miatt bekövetkező depresszió vezető betegség lesz Európában - mondta Balogh Katalin, az Európai Munkavédelmi Ügynökség Nemzeti Fókuszpontjának vezetője. A kockázati tényezők az erőltetett munkatempó, a szoros határidők, a növekvő külső elvárások, valamint a képességnek nem megfelelő munkahelyi elvárások. A felmérések szerint a nagyfokú megterhelés akkor válik ártalmassá, ha ehhez alacsony döntési jogkör társul - ha sokat dolgozunk, de erről mi döntünk, akkor ez nem visel meg annyira. Ugyanez a helyzet a túl alacsony terhelés esetén: ha erről a munkavállaló maga dönt, akkor nincs stressz, de ha akarata ellenére nem kap feladatot, akkor ez megint stresszel jár. Az igazságtalanság is komoly stressztényező: elviseljük a túlórát, ha ezért jutalom jár, akár pénz, dicséret, egyéb motiválás. Magyarországon egy kutatás szerint óriási a megterhelés-jutalom egyensúlytalansága - márpedig ahol fennáll az egyensúlytalanság, ott kiemelkedően nagy a depresszió kockázata. "Az országos felmérés eredményeiből megtudhatjuk, hogy a magyar munkavállalók számára sokkal inkább a gyors munkatempó (63 százalék), mint a jelentős mennyiségi elvárás (47 százalék) okoznak magas stresszterhelést. Jelentős stressz tényezőként jelenik meg továbbá az igazságosság és tisztelet alacsony mértéke (41 százalék), valamint komoly problémát okoz a szekálás. A stresszfelmérésben résztvevők mintegy 40 százaléka számolt be arról, hogy valamilyen gyakorisággal szenved a munkahelyén a szekálástól." - hangsúlyozta Nistor Katalin pszichológus, PhD hallgató. A szekálás gyakoriságának előfordulása összefüggést mutat a munka jellegével, a segédmunkások, szakdolgozók és irodai, ügyviteli dolgozók körében figyelhető meg legtöbbször. A nők gyakrabban számolnak be szekálásról, szexuális zaklatásról és fizikai erőszakról, az erőszakkal való fenyegetés pedig a férfiak körében volt gyakoribb. A szexuális zaklatás a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom ágazatában fordult elő kimagaslóan nagy arányban, minden 5. kitöltő valamilyen rendszerességgel elszenvedi. Az erőszakkal való fenyegetés az egészségügy, szociális ellátás (24 százalék), a személyszállítás (21 százalék) terén fordult elő legnagyobb arányban.

Magyarországon nincs külön törvény a pszichoszociális kockázatok kezelésére, a többi munkahelyi kockázattal együtt sorolják be, a fizikai, kémia és biológiai rizikófaktorok mellé - mondta Balogh Katalin. Azonban a Munkavédelmi Törvény a munkáltatók számára 2008. január 1-től előírja a pszichoszociális kockázat felmérését, arra azonban nem vonatkozik egységes előírás, hogy ez miként történjen meg. A törvény meghatározza a pszichoszociális kockázat fogalmát: a munkavállalót a munkahelyen érő azon hatások, melyek befolyásolják az e hatásra adott válaszreakciókat, illetőleg ezen összefüggésben stressz, lelki eredetű szervi megbetegedés, munkabaleset következhet be. A pszichoszociális kockázatotok értékelése a munkáltató kötelezettsége, ezt ugyanúgy ki kell értékelnie mint bármilyen más kockázat esetén - ám a törvény a módszertanra nem ad ajánlást. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával megvalósuló projekt keretében a Dániában kidolgozott COPSOQ II kérdőív (Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről) magyar verziójának kidolgozásával éppen ezt a hiányt kívánta pótolni, mondta Stauder Adrienne, pszichiáter, pszichoterapeuta, a Munkahelyi Stressz Kutatócsoport vezetője.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség 2013-ban 16 ezer munkavállaló bevonásával végzett egy közvéleménykutatást. A munkavállalók több mint 50 százaléka azt mondta, hogy környezetében nagyon gyakori a munkahelyi stressz. Az okoknak a bizonytalan foglalkoztatást és az átszervezéseket jelölték meg. Azt is elmondták, hogy 40 százalékuk szerint nem kezelik megfelelőn a munkahelyén a stresszt - azaz megoldás nincs. A magyarok véleménye egyezik az európai munkavállalókéval: a megkérdezettek 60 százaléka szerint van stressz a munkahelyeken, ennek oka a terhelés, az hogy a felettes nem segít, zaklatás, kötekedés, a nem átlátható viszonyok, az átszervezés és a bizonytalan munkahely. Megoldás nincs, a stresszkezelésben elmaradtunk: nincsenek ingyen elérhető stresszkezelési módszerek - az Európai Munkavédelmi Ügynökség két éves kampányának célja pontosan az, hogy legyenek ingyenesen elérhető stresszkezelési módszerek. "Emellett cél a kockázat tudatosítása, a kockázatmegelőzés kultúráját akarjuk elterjeszteni, segítséget adni ebben a kisebb cégeknek is. Ha jól érzi magát, ha motivált, egészséges, az előnyökkel jár mindenki számára." - mondta a szakember.

Mi történik a szervezetben stressz esetén?

Amikor stresszhelyzet áll elő, a szervezetben felszabadul a kortizol és az adrenalin, megfeszülnek az izmok, a légzés szaporább lesz, nő a vércukorszint és a koleszterinszint. Ilyenkor beszűkül a gondolkodás, csakis a problémára koncentrálunk, ezért függ össze az irritábilis bél szindróma, a meddőség és az impotencia a stresszel. "Önmagában nem a stressz a baj, hanem ha nem tudunk regenerálódni, kipihenni magunkat - a feszített munkatempó ezért káros. A stressz a kimerülésig segíti az alkalmazkodást, de ha kimerültünk jönnek a tünetek." - mondta Dr. Stauder Adrienne. És hogy mindez milyen hatással van a munkahelyi teljesítményre? "Ha nem izgatom magam rajta, akkor nincs stressz, nem is kiugró a teljesítményem, de van amikor már olyan magas, hogy azért nem tudunk hatékonyak lenni. Tehát van a stressznek egy optimális szintje, amivel hatékonyak vagyunk, amikor kreatívabbak vagyunk, gyorsabban reagálunk. Ha nem vagyunk teljesen kimerültek, akkor a határidő előtti napokban javul a teljesítmény, de ha fáradtak vagyunk, akkor a stressz negatív hatásai jönnek, gyengül a koncentrációképesség, nem tudunk elaludni, ingerlékenyek leszünk, fájdalmak jelennek meg." . mondta a szakember. Többféle stresszhatást különböztetünk meg: az akut stresszhatást például a munka elvesztése váltja ki. Ezzel szemben a napi stresszt nem egy tényező, hanem a sok apróság okozza, halmozódás miatt alakul ki. Ha a stressz mértéke egy bizonyos ponton túllép, kimerül a megtűrőképesség, és ekkor következik a depressziós állapot. De a hosszan tartó stressz leginkább a szívet terheli meg, ezt bizonyítja egy kutatás, melynek során 22 ezer közalkalmazottat 8 éven át vizsgáltak. Azt nézték, hogy azok a szerencsések, akik nem lettek leépítés áldozatai, hogyan reagáltak a fejük felett zajló elbocsátásokra. Az derült ki, hogy ahol kisfokú volt a leépítés ott másfélszeresére nőtt a szív- és érrendszeri okokra visszavezethető halálozás, ahol nagyobb mértékű, ott duplájára nőtt a halálozás - a tartós stressz ugyanis a szívre van a legkárosabb hatással.

Enni, inni, másokon levezetni

Több módszer áll rendelkezésre a stresszből való regenerálódásra, ám sajnos sokan az úgynevezett nem adaptív módszerekhez nyúlnak: esznek, isznak vagy épp máson vezetik le a feszültségüket. Adaptív módszer a problémák megosztása, kezelése lenne. Ehhez olykor szervezeti beavatkozás, vezetőfejlesztés, saját szempontból pedig egyén megküzdőképességének fejlesztése szükséges. A munkáltatónak óriási szerepe van abban, hogy a terhelés optimalizált legyen, hogy az egyes munkacsoportokban tiszták legyenek a hatáskörök, ne legyen bizonytalan a légkör. Vannak olyan lépések, melyek nem igényelnek anyagi ráfordítást: ha a vállalat összes szereplője úgy érzi, hogy ötleteit meghallgatják, nem csak onnan fentről érkeznek a döntések, akkor ez nagymértékben növeli a motivációt és a lojalitást. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, vállalati kultúraváltásra van szükség. De hasonlóképp csökkenti a stresszt a rugalmas munkaidő, a részmunkaidő és a távmunka is. "Egyértelműen azon dolgozók értek el magas pontszámot a munkahelyi elégedettség (70) és a jóllét (54) mutatókban, akik jónak ítélték meg a vezetés minőségét. A kiégés és a stressz mértéke több, mint 20 ponttal volt magasabb azok körében, akik alacsony elégedettséggről számoltak be. Ezt nem befolyásolták a vezetők válaszai sem, mivel szűkített adatbázison is ezeket az arányszámokat kaptuk. Az eredmények alapján is jól látható, hogy egy teljes szervezetet átfogó, részletes pszcihoszociális kockázatértékelés alapján mind a szervezeti szintű, mind az egyéni szintű beavatkozások megtervezése és az akciótervek megvalósítása hatékonyabban valósítható meg." - hangsúlyozta Zakor Tünde kommunikációs tanácsadó, stressz tréner, a Munkahelyi stressz és stresszkezelés kutatócsoport tagja.

Az igazi megoldás a megelőzés lenne: a munkáltató tegye lehetővé stresszkezelő módszerek elsajátítását: ilyen az időgazdálkodás, a relaxáció, a tiszta kommunikáció, a konfliktuskezelés vagy a sport. Tudja-e támogatni a munkáltató, hogy legyen lehetősége a munkavállalónak regenerálódni? Ehhez rövid szünetek kellenek, amikor a munkavállaló átmozgathatja az izmait - ez mindössze pár perc, de növeli a hatékonyságot. Benne van-e a szervezeti kultúrában, hogy lehet? - a szakember szerint tévhit, hogy ettől csökken a hatékonyság, épp ellenkezőleg: ugrásszerűen megnő. Amiből erőt meríthetnek a dolgozók, az a munkakör egyértelműsége (71), a munka értelmessége (68), és a jó munkahelyi közösség (70). A munkahelyi elégedettséget tekintve a legmagasabb értéket (60) a szakmai, tudományos és műszaki területen dolgozók és az IT, telekommunikáció, média ágazat munkatársai értek el (58). Az országos átlaghoz (54) képest jelentősen kevésbé elégedettek a személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatás ágazat (45) valamint a védelem (igazságügy, bíróság, büntetésvégrehajtás) kitöltői.

Melyek a legstresszesebb foglalkozási ágazatok ma Magyarországon?

A munkahelyi stressz mértéke a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom ágazatban volt a legjelentősebb (56), ezt követi a kereskedelem, gépjárműjavítás, ingatlan ügyek ágazat (55), és a személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatás ágazat (54). Ugyanakkor az országos átlaghoz képest (52) némileg alacsonyabb stressz szint volt mérhető az egyéb szolgáltatás (érdekképviselet, nonprofit szervezet, szépségápolás stb.), energiaipar, bányászat, víz- és hulladékgazdálkodás (50), valamint a művészet, szórakoztatás, sport, szabadidő (50) ágazati kategóriában dolgozók körében.

Összességében a magyar nők nagyobb stresszről számolnak be, mint a férfiak, a kiégés, az alvászavarok, a munka és a család közötti konfliktus is nagyobb arányban fordul elő a nők körében és a munkahelyükkel is elégedetlenebbek, mint a férfiak.

A kutatási eredmények arra is rámutattak, hogy a magasabb iskolai végzettség, valamint a szakképzettség is egyfajta védőfaktor lehet a stresszel szemben, hiszen a főiskolai vagy egyetemi végzettséggel illetve szakközépiskolai érettségivel rendelkezők számolnak be a legkevesebb, míg a 8 általános vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezők a legnagyobb stresszről. Beosztásunk szintén jelentősen befolyásolhatja munkahelyi stressz szintünket: a diplomás felsővezetők értek el legalacsonyabb stressz szintet, míg a segéd- és betanított munkások a legmagasabbat.