A cégvezetők minimálbér emelkedést várnak

Jelenlegi bruttó 98 ezer forintos minimálbér a kormány és a szakszervezetek szándékai szerint is növekszik 2014-ben. A magyar kkv szektor foglalkoztatja az alkalmazottak 73 százalékát, azaz hozzávetőlegesen 2 millió munkavállaló életét ez a gazdasági szegmens határozza meg. Ennek kapcsán meghatározó a hazai kis- és középvállalkozások cégvezetőinek véleménye.

A cégvezetők abszolút többsége (88 százalék) szerint növekedni fog a minimálbér összege, sőt 60 százalék úgy gondolja, hogy a 100 ezer forintot is meg fogja haladni ennek mértéke. Ez a kormány által becsült jövő évi inflációt már meghaladó, azaz matematikai értelemben véve reálbér-emelkedést is jelente a legalacsonyabb keresetűek körében. Talán meglepő adat,hogy 24 százaléka a cégvezetőknek akár 6 százalékos emelkedést is elképzelhetőnek tart.

Mit bírnak el a cégek?

Arra a kérdésre, hogy mekkora minimálbért tudnának kigazdálkodni anélkül, hogy az a versenyképességüket érintené, a relatív többség (39 százalék) úgy válaszolt, hogy nem érinti a minimálbér a cégét, mert a dolgozók meghatározó része magasabb keresetű.

Közel ugyanekkora arányban mondták azt a cégvezetők (35 százalék), hogy nem képesek minimálbér-emelést kigazdálkodni a jelenlegi adóterhek mellett.

Minél nagyobb a cég árbevétele annál inkább csökken azok száma, akik nem képesek minimálbér-emelést kigazdálkodni. 100 és 500 millió forint közötti árbevételű cégek esetén 54 százaléka, 500 millió forint felett 55 százaléka 102 ezer forint feletti minimálbért is "kigazdálkodhatónak" tartanak.

Az adatok azt mutatják, hogy van, és a cégvezetők többsége is lát lehetőséget arra, hogy a minimálbér terén javuljanak a legalacsonyabb keresetűek jövedelmei. Ugyanakkor azok a kis-és középvállalkozások, akik amúgy is komoly nehézségekkel küszködnek, belátható, hogy nehezebben lesznek képesek bármekkora bruttó emelést iskigazdálkodni. Alapvetően ez azonban nem bérpolitikai kérdés, hanem a gazdaság ezen szegmensét érintő általánosversenyképességi probléma.

Foglalkoztatói nyugdíj egyelőre nem jött be a cégeknek

Munkaerőpiaci eszközként kezelik a cégek a foglalkoztatói nyugdíj intézményét. Ebben a konstrukcióban béren kívüli juttatásként lényegében nyugdíj-előtakarékossági programot finanszírozhatnak a munkáltatók, amely kiegészítőlehetőség az állami nyugdíjrendszer mellett.

Ugyanakkor nem terjedt el a munkáltatók körében ez a lehetőség, amelyet jól illusztrál, hogy a kkv cégvezetőknek mindössze 32 százaléka hallott erről a lehetőségről.

Ennél még meglepőbb, hogy 10 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy adtak ilyen béren kívüli juttatást a dolgozóiknak, de közülük 8 százalék azt mondta, hogy a jövőben nem kíván ilyet adni. Ennek egyik oka, hogy a munkáltatók többsége szerint (63 százalék) a dolgozók az azonnal beváltható, levásárolható juttatásokat igénylik a béren kívüli juttatások kapcsán. 20 százalék azt mondta, hogy azért nem lenne igény erre, mert nem is ismerik ezt a lehetőséget, és emiatt bizonytalannak tekinthetik. Egyelőre kisebbségben (17 százalék) vannak azok, akik szerint jó lenne ez a lehetőség, mert erősödik a nyugdíjra való előtakarékosság iránti igény.

A foglalkoztatói nyugdíj egyelőre nem bizonyult sikeresnek, pedig korrekcióval akár alternatívát jelenthetne a megszüntetett korengedményes nyugdíj helyett, amelyet már ettől az évtől nem lehet igénybe venni.