A felsővezetői lét elviselhetetlen könnyűsége
Dr. Beck-Bíró Kata szervezetfejlesztési tanácsadó coach, a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetés és Szervezés tanszékének volt adjunktusa tanulmányában azt vizsgálta, vajon miért választják a felsővezetők az intenzív (heti minimum 7 óra) sportolást, és miért vesznek részt extrém megmérettetéseken egyre gyakrabban.
A felsővezetői lét elviselhetetlen könnyűsége - mire válasz az intenzív és/ vagy versenyszerű sportolás a felső vezetők körében? című tanulmányában Dr. Beck-Bíró Kata szervezetfejlesztési tanácsadó coach, a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetés és Szervezés tanszékének volt adjunktusa megvizsgálta, hogy vajon miben segíthet az intenzív sport, ami túlmutat az egészségügyi javallatokon. Milyen előnye származik ebből a CEO-knak?

A tanulmány rávilágít, hogy mi az, ami elviselhetetlen a felsővezetők életében, milyen problémákkal szembesülnek ők, amelyekbe sokszor talán nem is gondolunk bele.
Az interjús módszerrel kérdezett 12 felsővezető betekintést enged személyes dilemmáikba, például az őket érő mentális és lelki kihívások természetébe és abba is, hogy miért érzik magányosnak magukat a munkahelyükön, valamint milyen nyomást helyez rájuk a magasfokú bizonytalanság a szervezeti hierarchia tetején is.
A tanulmányból választ kaphatunk arra, hogy vajon az intenzív sport csak egy coping technika, egy stresszlevezetési stratégia lenne részükről?
Megtudhatjuk, hogy mi mindenre lehet gyógyír: a belső és külső harcaikra, segíthet az önismereti tisztánlátásban, sőt akár a megfelelő hatásgyakorlási módszer kiválasztásában is.
Maslow és Csíkszentmihályi munkássága mellett megannyi más izgalmas magatartáskutató tanulmány térképezte fel az önmegvalósítás és az emberi szükségletek alapjait, de mindeddig viszonylag kevés figyelem övezte a döntéshozók lélektani terhelésének problematikáját.
Pedig a kérdés rendkívül érdekes, különös tekintettel arra, hogy helyzetükből adódóan éppen nekik nincs lehetőségük a munkahelyi stresszfaktorok kikapcsolására, és arra sem túl sok, hogy közvetlen környezetükkel legalább osztozni tudjanak ezen.
Számukra nincs egyéni jutalom, dicséret. De aki folyton csak ad, vezet, irányít, az hogyan éli meg az önmegvalósítást?
Dr. Beck-Bíró Kata kutatása rávilágít, hogy sehogy. A felsővezetők emellett fokozottan ki vannak téve a VUCA jelenségnek, vagyis a változékonyság (Volatility), a bizonytalanság (Uncertainty), a komplexitás (Complexity) és a kétértelműség (Ambiguity) megpróbáltatásainak.
Emiatt sokszor nem tudnak tanulni munkahelyükön, nem képesek fejlődni, nincs kitörési lehetőségük, ami motiválatlansághoz és végül akár munkahelyelhagyáshoz is vezethet.
A pénzügyi előnyök mellett tulajdonképpen nincs számukra igazi jutalom. Pedig a külső motivációk, mint az köztudott, általában nem eredményeznek hosszú távú kiváló teljesítményt. De akkor honnan szerzik meg a belső motivációjukat, mitől maradnak fáradhatatlanok a jó vezetők?
A kutatásból kiderül, hogy a versenysport az, ahol lehetőségük van átélni az önmegvalósítás élményét. Éppen ezért űzik azt sokan, legyen szó Ultrabalatonról vagy akár IronMan®-ről.
A sportolás valójában motivációs elem, megküzdési stratégia az életükben. A felsővezetők itt maguk állítják fel a célokat, rajtuk múlik azok elérése, miközben kontroll alatt tarthatják a folyamatot az elejétől a végéig.
A sport területén nem kényszerülnek folyamatos kompromisszumokra sem. A siker ott objektív, ezáltal elérhető, és ez nagymértékben képes hozzásegíteni őket az önmegvalósítás élményéhez.
A tanulmány teljes terjedelmében itt érhető el.

A tanulmány rávilágít, hogy mi az, ami elviselhetetlen a felsővezetők életében, milyen problémákkal szembesülnek ők, amelyekbe sokszor talán nem is gondolunk bele.
Az interjús módszerrel kérdezett 12 felsővezető betekintést enged személyes dilemmáikba, például az őket érő mentális és lelki kihívások természetébe és abba is, hogy miért érzik magányosnak magukat a munkahelyükön, valamint milyen nyomást helyez rájuk a magasfokú bizonytalanság a szervezeti hierarchia tetején is.
A tanulmányból választ kaphatunk arra, hogy vajon az intenzív sport csak egy coping technika, egy stresszlevezetési stratégia lenne részükről?
Megtudhatjuk, hogy mi mindenre lehet gyógyír: a belső és külső harcaikra, segíthet az önismereti tisztánlátásban, sőt akár a megfelelő hatásgyakorlási módszer kiválasztásában is.
Maslow és Csíkszentmihályi munkássága mellett megannyi más izgalmas magatartáskutató tanulmány térképezte fel az önmegvalósítás és az emberi szükségletek alapjait, de mindeddig viszonylag kevés figyelem övezte a döntéshozók lélektani terhelésének problematikáját.
Pedig a kérdés rendkívül érdekes, különös tekintettel arra, hogy helyzetükből adódóan éppen nekik nincs lehetőségük a munkahelyi stresszfaktorok kikapcsolására, és arra sem túl sok, hogy közvetlen környezetükkel legalább osztozni tudjanak ezen.
Számukra nincs egyéni jutalom, dicséret. De aki folyton csak ad, vezet, irányít, az hogyan éli meg az önmegvalósítást?
Dr. Beck-Bíró Kata kutatása rávilágít, hogy sehogy. A felsővezetők emellett fokozottan ki vannak téve a VUCA jelenségnek, vagyis a változékonyság (Volatility), a bizonytalanság (Uncertainty), a komplexitás (Complexity) és a kétértelműség (Ambiguity) megpróbáltatásainak.
Emiatt sokszor nem tudnak tanulni munkahelyükön, nem képesek fejlődni, nincs kitörési lehetőségük, ami motiválatlansághoz és végül akár munkahelyelhagyáshoz is vezethet.
A pénzügyi előnyök mellett tulajdonképpen nincs számukra igazi jutalom. Pedig a külső motivációk, mint az köztudott, általában nem eredményeznek hosszú távú kiváló teljesítményt. De akkor honnan szerzik meg a belső motivációjukat, mitől maradnak fáradhatatlanok a jó vezetők?
A kutatásból kiderül, hogy a versenysport az, ahol lehetőségük van átélni az önmegvalósítás élményét. Éppen ezért űzik azt sokan, legyen szó Ultrabalatonról vagy akár IronMan®-ről.
A sportolás valójában motivációs elem, megküzdési stratégia az életükben. A felsővezetők itt maguk állítják fel a célokat, rajtuk múlik azok elérése, miközben kontroll alatt tarthatják a folyamatot az elejétől a végéig.
A sport területén nem kényszerülnek folyamatos kompromisszumokra sem. A siker ott objektív, ezáltal elérhető, és ez nagymértékben képes hozzásegíteni őket az önmegvalósítás élményéhez.
A tanulmány teljes terjedelmében itt érhető el.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon