A felsővezetői lét elviselhetetlen könnyűsége
Dr. Beck-Bíró Kata szervezetfejlesztési tanácsadó coach, a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetés és Szervezés tanszékének volt adjunktusa tanulmányában azt vizsgálta, vajon miért választják a felsővezetők az intenzív (heti minimum 7 óra) sportolást, és miért vesznek részt extrém megmérettetéseken egyre gyakrabban.
A felsővezetői lét elviselhetetlen könnyűsége - mire válasz az intenzív és/ vagy versenyszerű sportolás a felső vezetők körében? című tanulmányában Dr. Beck-Bíró Kata szervezetfejlesztési tanácsadó coach, a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetés és Szervezés tanszékének volt adjunktusa megvizsgálta, hogy vajon miben segíthet az intenzív sport, ami túlmutat az egészségügyi javallatokon. Milyen előnye származik ebből a CEO-knak?
A tanulmány rávilágít, hogy mi az, ami elviselhetetlen a felsővezetők életében, milyen problémákkal szembesülnek ők, amelyekbe sokszor talán nem is gondolunk bele.
Az interjús módszerrel kérdezett 12 felsővezető betekintést enged személyes dilemmáikba, például az őket érő mentális és lelki kihívások természetébe és abba is, hogy miért érzik magányosnak magukat a munkahelyükön, valamint milyen nyomást helyez rájuk a magasfokú bizonytalanság a szervezeti hierarchia tetején is.
A tanulmányból választ kaphatunk arra, hogy vajon az intenzív sport csak egy coping technika, egy stresszlevezetési stratégia lenne részükről?
Megtudhatjuk, hogy mi mindenre lehet gyógyír: a belső és külső harcaikra, segíthet az önismereti tisztánlátásban, sőt akár a megfelelő hatásgyakorlási módszer kiválasztásában is.
Maslow és Csíkszentmihályi munkássága mellett megannyi más izgalmas magatartáskutató tanulmány térképezte fel az önmegvalósítás és az emberi szükségletek alapjait, de mindeddig viszonylag kevés figyelem övezte a döntéshozók lélektani terhelésének problematikáját.
Pedig a kérdés rendkívül érdekes, különös tekintettel arra, hogy helyzetükből adódóan éppen nekik nincs lehetőségük a munkahelyi stresszfaktorok kikapcsolására, és arra sem túl sok, hogy közvetlen környezetükkel legalább osztozni tudjanak ezen.
Számukra nincs egyéni jutalom, dicséret. De aki folyton csak ad, vezet, irányít, az hogyan éli meg az önmegvalósítást?
Dr. Beck-Bíró Kata kutatása rávilágít, hogy sehogy. A felsővezetők emellett fokozottan ki vannak téve a VUCA jelenségnek, vagyis a változékonyság (Volatility), a bizonytalanság (Uncertainty), a komplexitás (Complexity) és a kétértelműség (Ambiguity) megpróbáltatásainak.
Emiatt sokszor nem tudnak tanulni munkahelyükön, nem képesek fejlődni, nincs kitörési lehetőségük, ami motiválatlansághoz és végül akár munkahelyelhagyáshoz is vezethet.
A pénzügyi előnyök mellett tulajdonképpen nincs számukra igazi jutalom. Pedig a külső motivációk, mint az köztudott, általában nem eredményeznek hosszú távú kiváló teljesítményt. De akkor honnan szerzik meg a belső motivációjukat, mitől maradnak fáradhatatlanok a jó vezetők?
A kutatásból kiderül, hogy a versenysport az, ahol lehetőségük van átélni az önmegvalósítás élményét. Éppen ezért űzik azt sokan, legyen szó Ultrabalatonról vagy akár IronMan®-ről.
A sportolás valójában motivációs elem, megküzdési stratégia az életükben. A felsővezetők itt maguk állítják fel a célokat, rajtuk múlik azok elérése, miközben kontroll alatt tarthatják a folyamatot az elejétől a végéig.
A sport területén nem kényszerülnek folyamatos kompromisszumokra sem. A siker ott objektív, ezáltal elérhető, és ez nagymértékben képes hozzásegíteni őket az önmegvalósítás élményéhez.
A tanulmány teljes terjedelmében itt érhető el.
A tanulmány rávilágít, hogy mi az, ami elviselhetetlen a felsővezetők életében, milyen problémákkal szembesülnek ők, amelyekbe sokszor talán nem is gondolunk bele.
Az interjús módszerrel kérdezett 12 felsővezető betekintést enged személyes dilemmáikba, például az őket érő mentális és lelki kihívások természetébe és abba is, hogy miért érzik magányosnak magukat a munkahelyükön, valamint milyen nyomást helyez rájuk a magasfokú bizonytalanság a szervezeti hierarchia tetején is.
A tanulmányból választ kaphatunk arra, hogy vajon az intenzív sport csak egy coping technika, egy stresszlevezetési stratégia lenne részükről?
Megtudhatjuk, hogy mi mindenre lehet gyógyír: a belső és külső harcaikra, segíthet az önismereti tisztánlátásban, sőt akár a megfelelő hatásgyakorlási módszer kiválasztásában is.
Maslow és Csíkszentmihályi munkássága mellett megannyi más izgalmas magatartáskutató tanulmány térképezte fel az önmegvalósítás és az emberi szükségletek alapjait, de mindeddig viszonylag kevés figyelem övezte a döntéshozók lélektani terhelésének problematikáját.
Pedig a kérdés rendkívül érdekes, különös tekintettel arra, hogy helyzetükből adódóan éppen nekik nincs lehetőségük a munkahelyi stresszfaktorok kikapcsolására, és arra sem túl sok, hogy közvetlen környezetükkel legalább osztozni tudjanak ezen.
Számukra nincs egyéni jutalom, dicséret. De aki folyton csak ad, vezet, irányít, az hogyan éli meg az önmegvalósítást?
Dr. Beck-Bíró Kata kutatása rávilágít, hogy sehogy. A felsővezetők emellett fokozottan ki vannak téve a VUCA jelenségnek, vagyis a változékonyság (Volatility), a bizonytalanság (Uncertainty), a komplexitás (Complexity) és a kétértelműség (Ambiguity) megpróbáltatásainak.
Emiatt sokszor nem tudnak tanulni munkahelyükön, nem képesek fejlődni, nincs kitörési lehetőségük, ami motiválatlansághoz és végül akár munkahelyelhagyáshoz is vezethet.
A pénzügyi előnyök mellett tulajdonképpen nincs számukra igazi jutalom. Pedig a külső motivációk, mint az köztudott, általában nem eredményeznek hosszú távú kiváló teljesítményt. De akkor honnan szerzik meg a belső motivációjukat, mitől maradnak fáradhatatlanok a jó vezetők?
A kutatásból kiderül, hogy a versenysport az, ahol lehetőségük van átélni az önmegvalósítás élményét. Éppen ezért űzik azt sokan, legyen szó Ultrabalatonról vagy akár IronMan®-ről.
A sportolás valójában motivációs elem, megküzdési stratégia az életükben. A felsővezetők itt maguk állítják fel a célokat, rajtuk múlik azok elérése, miközben kontroll alatt tarthatják a folyamatot az elejétől a végéig.
A sport területén nem kényszerülnek folyamatos kompromisszumokra sem. A siker ott objektív, ezáltal elérhető, és ez nagymértékben képes hozzásegíteni őket az önmegvalósítás élményéhez.
A tanulmány teljes terjedelmében itt érhető el.
A karizmatikus kisugárzás tanulható lenne... ? A karizma körül kialakult mítosz abból ered, hogy ez a képesség velünk születik.
Az emberek fontosabbak, mint a folyamatok - a Netflix rendhagyó szervezeti kultúrájáról