A gyermekvállalás továbbra is hátrány a munkaerőpiacon
Bár elméletben egyre több cég családbarát, és a törvény védi a az állapotos és kisgyermekes anyákat, a mindennapi tapasztalat azonban sokak számára még mindig a hátrányos megkülönböztetés, esetleg a karrier vége a gyermek érkezésének hírével. Ilyen eseteket gyűjtött össze az Index.
A munkáltatók - tisztelet a kivételnek - megtalálják a kiskapukat, amikor az érdekeikről van szó, akkor is, ha várandós kismama az érintett, akit elvileg törvény véd. Például előre aláíratott, dátum nélküli, közös megegyezéses felmondással, amelyet csak dátumozni kell, a baba születése utánra, így pedig nem kell visszavenni a munkavállalót.
Az egyik fontos probléma, derül ki a Jól-Lét Alapítvány 2016-os felméréséből, hogy a nők nincsenek tisztában az őket megillető jogokkal. 2010-ben hárommillió dolgozó magyar nő közül 441 ezer fő tapasztalt álláskeresése során tényleges diszkriminációt, családi körülményeik és nemi megkülönböztetésük miatt 29,5 százalékuk élt meg hátrányos megkülönböztetést álláskeresése során. Elbocsátás kapcsán is hasonló mértékben volt megkülönböztetésben része a nőknek, írja az Index.
A KSH 2012-es adatai szerint a diszkrimináció éppen 30 és 44 éves kor között a legnagyobb, ami egybeesik a gyermeknevelés szempontjából legaktívabb időszakkal is. Gyakran már az állás megszerzése is akadályba ütközik, pedig családi állapotra, gyermekek számára a törvény szerint nem kérdezhetne rá az interjúztató. A terhesség bejelentése, valamint a szülési szabadságról való visszatérés is hasonlóan érzékeny időpont. Pedig több gyermek születne, nem szándék maradna, ha egyenlőbbek lennének a munkaerő-piaci esélyek.
Index
Az egyik fontos probléma, derül ki a Jól-Lét Alapítvány 2016-os felméréséből, hogy a nők nincsenek tisztában az őket megillető jogokkal. 2010-ben hárommillió dolgozó magyar nő közül 441 ezer fő tapasztalt álláskeresése során tényleges diszkriminációt, családi körülményeik és nemi megkülönböztetésük miatt 29,5 százalékuk élt meg hátrányos megkülönböztetést álláskeresése során. Elbocsátás kapcsán is hasonló mértékben volt megkülönböztetésben része a nőknek, írja az Index.
A KSH 2012-es adatai szerint a diszkrimináció éppen 30 és 44 éves kor között a legnagyobb, ami egybeesik a gyermeknevelés szempontjából legaktívabb időszakkal is. Gyakran már az állás megszerzése is akadályba ütközik, pedig családi állapotra, gyermekek számára a törvény szerint nem kérdezhetne rá az interjúztató. A terhesség bejelentése, valamint a szülési szabadságról való visszatérés is hasonlóan érzékeny időpont. Pedig több gyermek születne, nem szándék maradna, ha egyenlőbbek lennének a munkaerő-piaci esélyek.
Index
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki kérdez: Hegedűs László
II. világháborús menedékből vagy kolostorból közösségi iroda?