Megjelent: 10 hónapja

A hiányos önismetet 7 jele

Az önismeret egy főként a pszichológiában és a személyes fejlődés területén alkalmazott fogalom, manapság azonban egyre szélesebb körben használják. Azt értjük alatta, hogy az egyén ismeri saját személyiségének részeit, lehetőségeit, ugyanakkor határait, gyengeségeit is.

Az önismeret egy főként a pszichológiában és a személyes fejlődés területén alkalmazott fogalom, manapság azonban egyre szélesebb körben használják. Azt értjük alatta, hogy az egyén ismeri saját személyiségének részeit, lehetőségeit, ugyanakkor határait, gyengeségeit is. A jó önismerettel rendelkezők tudatában vannak a viselkedésük mögött rejlő ok-okozati háttérrel, és reálisan ítélik meg emberi kapcsolataikban játszott szerepüket, hatásukat. Minél erősebb valakinek az önismerete, annál hatékonyabb a munkájában, sikeresebb a kommunikációban, valamint jobban képes kezelni a személyek, csoportok között előforduló esetleges konfliktusokat.

Nem csoda, hogy az önismeret fejlettsége munkahelyi környezetben is esszenciális, vezetői munkakörök betöltéséhez pedig szinte elengedhetetlen. Hiszen ha nem rendelkezünk megfelelő önismerettel, és magunkat sem fejezzük ki jól, vélhetően mások viselkedését sem fogjuk tudni reális módon értelmezni. Ha úgy érezzük van még hova fejlődnünk, bátran alkalmazhatunk olyan a piacon könnyen elérhető viselkedés tipológiai eszközöket (mint amilyen a DISC), amelyek a személyiség „vak foltjainak” csökkentéséhez és az önismeret fejlesztéséhez járulnak hozzá.

Milyen jelei lehetnek annak, hogy valaki hiányos önismerettel rendelkezik?

1. REAKCIÓJA NEM PASSZOL AZ ADOTT HELYZETHEZ

Ha valaki indokolatlanul hevesen reagál egy adott helyzetre (pl. kollégája kedvesen megkéri egy szívességre, mire ő hirtelen dühbe gurul), könnyen lehet, hogy viselkedése nem is az adott helyzetnek szól. Szélsőséges érzelmeit valami sokkal mélyebben gyökerező dolog válthatta ki, mint az adott helyzet, amely jóllehet frusztrálóan hat, mégsem indokolja a heves reakciót.

Érzelmeinket bonyolult felismerni, és gyakran nehéz feltárni a mögöttük álló okokat, azonban ha hiányzik a tudatosság, nincsen semmilyen ráhatásunk emocionális folyamatainkra. Csak úgy tudjuk kontroll alatt tartani viselkedésünket, hogy ha felismerjük azokat a félelmeket és motivációkat, amelyek mozgatnak minket, és megértjük, hogy miért érzünk az adott módon.

Tekintettel arra, hogy az önértékelés szélsőséges módja (például ha valaki úgy tűnik, fennhordja az orrát) a hiányos önismeret egyik legfontosabb jele, az arrogancia például gyakran mutathat rá arra, hogy valaki nincs tisztában önmagával.

2. RÖGTÖN VÉDEKEZIK, HA KRITIKÁKAT KAP

Természetes törekvésünk, hogy elutasítjuk a minket érő negatív visszajelzéseket, kritikákat, mert meg akarjuk védeni magunkat a bántástól. Azonban amikor az ember nem ismeri önmagát, nem tudja felismerni, hogy milyen hiányosságai vannak, és olyanokat is hall másoktól, amelyeket addig nem tudott önmagáról, úgy még ijesztőbbé válik a helyzet. Ilyenkor az illető szinte öntudattalanul hajlamos úgy reagálni, mintha megtámadták volna.

Pl. Ha valaki azt mondja, hogy túlságosan személyeskedőek voltunk egy adott témában, reagálhatunk úgy, hogy: „Én csak megpróbáltam segíteni, végig téged akartalak támogatni!” vagy felvállalva a felelősséget és a hibázást: „Bocsánat, átléptem egy határt!”

Más helyzetekben ez a védekező magatartás akár mások hibáztatásába, szidalmazásba, passzív agresszív viselkedésbe is átcsaphat. Nem szükséges feltétlenül egyetérteni azzal, amit valaki mond rólunk, el is mondhatjuk, hogy más véleményen vagyunk, viszont egy erős önismerettel rendelkező személy meg tudja védeni a határait úgy, hogy nem zaklatja fel magát, ő tudja milyen, amit hall az csak egy vélemény.

3. NEM VISELKEDIK KISZÁMÍTHATÓAN

Azok az emberek, akik nincsenek tisztában azzal, hogy mások hogyan látják őket, nagyobb valószínűséggel csaponganak, viselkednek kiszámíthatatlanul, mert nincs meg az a szilárd önképük, amely mentén meghatározhatnák önmagukat, viselkedésüket.

Ez azért is lehet problémás, mert mások bizalmát is aláássa az illető felé: „Ha azt sem tudod, hogy hajlamos vagy X módon viselkedni vagy Y dolgokat csinálni, akkor hogyan bízhatnám rád ezeket a számomra fontos információkat?”

4. A SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEKNEK NINCS NYUGTATÓ HATÁSUK

Mindannyian hobbikkal, a szórakozás sajátos módjaival töltjük ki szabadidőnk egy részét, olyan tevékenységekkel, amelyekről azt feltételezzük, hogy jobban érezzük magunkat tőlünk, feltöltődünk. Ilyen tevékenység lehet egy kirándulás a családdal, edzés a barátokkal, vagy akár egy pohár bor a hosszú munkanap végén. Megint mások számára felüdülés, ha kicsit szörfölhetnek a közösségi médiában vagy megnéznek egy filmet.

Ha tisztában vagyunk önmagunkkal, akkor ezek a cselekvések az öngondoskodás eszközeiként alkalmazhatóak. Az öntudatosság hiányának egyértelmű jele azonban az, ha ezek a feltöltődést célzó programok nem érnek célt, fogalmunk sincs mi az, amivel kizökkenthetnénk magunkat a feszült hétköznapokból.

5. KEVÉSBÉ TUD EMPATIKUS LENNI

Az alacsony önismerettel rendelkező személy nem tudja magát mások helyébe képzelni. Nem ismerik fel saját szerepüket például egy nehéz helyzet kialakulásában sem, a manipulatív személyekkel ellentétben azonban nem szándékosan bántják a másikat. Ők azok, akiknek az asztal alatt kell meglökni a lábukat, mert sokszor másokat elnyomva csakis önmagukról beszélnek, vagy olyan kényes témákat feszegetnek, amelyek kellemetlen érzéseket okoznak másoknak. Hogyan is tudnának ráhangolódni mások érzéseire, ha még a sajátjaikkal sincsenek tisztában teljesen?

6. NEM TUDJA SIKERREL KEZELNI A FELMERÜLŐ KIHÍVÁSOKAT

A fejlett önismeret nem szünteti meg varázsütésre a kihívásokat. Ugyanakkor segít abban, hogy megértsük magunkat annyira, hogy felmérjük reálisan, hogy mire vagyunk képesek. Aki felismeri képességeit és gyengeségeit, olyan munkahelyi vagy magánéleti helyzeteket teremt, amelyek kiemelik erősségeit, és csökkentik gyengeségei hatását. Példa lehet erre az öltözködés: aki tisztában van saját tulajdonságaival, megfelelő stílusérzék híján is gyakran a számára előnyösebb darabokat fogja leemelni a polcról.

Ehhez a ponthoz tartozik még az is, hogy tudatában legyünk melyek azok a területek, amelyek a komfortzónánkon belül vannak, ugyanakkor tudjuk, hogy mikor kérjünk segítséget, mert egyedül nem megy. Az öltözködéshez visszatérve, például ha szeretnénk stílusosak lenni és felmérjük, hogy nincs jó szemünk a színekhez, egyszerűen segítséget kérhetünk egy szakértőtől, jó baráttól vagy olyan tartalmakat is olvashatunk, amelyek segítenek minket a színelmélet megértésében

7. GYAKRAN MEGKÉRDŐJELEZI UTÓLAG A DÖNTÉSEIT

Vásárolt már úgy valamit, hogy megbánta? Mondott már valaha valami olyat, amit szívesen visszaszívna? Emberek vagyunk, ami azt jelenti, hogy rengeteg „hibát” követünk el. Bár sajnos nem lehetünk tökéletesek, nem szabad azzal töltenünk a mindennapjainkat, hogy folyamatosan visszatekintgetünk és sajnálkozunk a múlton.

A hibáinkból tanulunk. Elképzelhető, hogy bedőlök párszor ugyanannak az adott marketing fogásnak, ismétlem a viselkedésmintát és megveszem néhányszor ugyanazt a felesleges terméket, mielőtt rájövök ez így nem jó. Ha azonban nem jövünk rá mit mért tettünk, és hogyan változtassunk, hogy ne megbánás legyen a vége, az alacsony önismeretre utalhat, hiszen nem derült ki mi volt az oka annak, hogy ugyanúgy döntöttük ismételten, így tudatosság híján vélhetően X hét, hónap múlva ismételten úgy döntünk, ahogy eddig.

ÖSSZEGZÉS

Az ember évmilliókkal ezelőtt kialakult evolúciós szükséglete a túlélésre való törekvés, vagyis az, hogy elkerülje a fájdalmat és a veszélyt. Az önismeret fejlesztése és a szembenézés sokszor nem kellemes folyamat, így nem is csoda, hogy nem mindenki van ugyanolyan szinten, hiszen mindenki más személyiséggel rendelkezik és különböző behatások érnek minket. Másik nehézség, hogy nem megy egyik pillanatról a másikra, tehát nincs instant átalakulás, egy hosszú és véget nem érő folyamatról van szó. Egyes szakértők szerint a széles körben előforduló hiányos önismeretet annak is betudhatjuk, hogy az emberek túlságosan koncentrálnak arra, hogy mások hogyan látják őket, így nem igazán jut erőforrásuk arra, hogy rájöjjenek mit is akarnak ők maguk, illetve, hogy kik ők valójában.

Megtaníthatjuk az embereket a legnagyszerűbb kommunikációs eszközökre – például arra, hogyan legyenek asszertívak, miként befolyásoljanak másokat és működjenek együtt –, de ha nem veszik észre, hogy milyen „hibákat” vétenek, úgy nehéz lesz elindítaniuk a fejlődést. Hiszen nem tudjuk fejleszteni azt, amiről nem vesszük észre, hogy nem segít, hanem hátráltat minket.

Ahogy fentebb is említettük, a DISC tipológia nagy segítséget jelenthet személyiségtípusunk megismerésében, önismeretünk fejlesztésében. Ugyanis olyan viselkedéstípusokat határoz meg, amelyek rámutathatnak erőforrásainkra és fejlesztendő területeinkre egyaránt. Például egy magas dominancia faktorral rendelkező személy rádöbbenhet arra, hogy a magáénak vallott határozottság és célorientáltság mellett, érdemes odafigyelnie arra, hogy erőssége magával hozhatja azt is, hogy a körülötte lévőket öntudatlanul a háttérbe szorítja, ez ellen viszont csak akkor tehet, ha felismeri ezt a tendenciát.

Az önismeret a vezetői munka során különösen fontos. Ezért is állított össze a Pannonjob egy olyan vezetőképzést, amelynek egyik fő eleme a vezetői önismeret, eszközünk pedig a DISC kompetencia-alapú magatartás profil-elemző rendszer, mely 4 faktor mentén ad képet a kitöltő személyéről az önkép, a munkahelyi viselkedés és a stresszhelyzetben való viselkedés vetületében. Emellett pedig a személyre szabott kommunikáció eszközeit is megismerhetik a résztvevők és gyakorolhatják szituációs helyzetekben.

3 napos nyílt képzési programunkról az alábbi linkre kattintva tájékozódhat:

www.pannonjob.hu/vezetoi_onismeret_kommunikacio_2022

  • 2023.02.16Lean black belt képzés A képzés során a résztvevő megismerhetik azokat a haladó és új lean módszereket, illetve az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó fejlesztéseket, amelyek ráépülnek és kiegészítik a korábbi lean ismereteiket, ezzel szélesebb körben tudják a szervezetüknél folyó lean bevezetést támogatni. Részletek Jegyek
  • 2023.02.16CX-Ray elégedettségfelmérés online workshop A munkahelyi hatékonyság az elégedett kollégákkal kezdődik! Skálázható, szűrhető eredmények - tudd meg, munkatársaid szerint, mik a valóban égető problémák! Részletek Jegyek
  • 2023.02.23CX-Ray teljesítményértékelés online workshop Miért fontos a TÉR? Az egyértelmű egyéni és csapat célok és a folyamatos visszajelzés az elkötelezettséget és motivációt kiemelten meghatározó tényezők. Részletek Jegyek
  • 2023.03.22recruiTECH konferencia A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét. Részletek Jegyek
További cikkek
Eltűnt a telefonod? Így találhatod meg!

Mindannyiunk életében előfordulhat, hogy eltűnik a telefonunk. A rejtélyes eltűnések hátterében számos ok állhat – elkevertük valahová,... Teljes cikk

Olyan hatalmas segítséget kapnak a HR-esek, hogy az egész munkaerőpiac megérzi majd

Egy magyar HR-Tech cég úgy döntött, komolyan felforgatja a vállalatok életét. Teljes cikk

Interjúsorozat a Fülöp-szigetekiek munkavállalásáról

A mai munkaerő-piaci helyzetben nagyon nagy szerepe van a külföldi munkavállalóknak, hiszen a legfontosabb tőke a hatékony és megbízható munkaerő,... Teljes cikk