A jövőben jobban figyelik a HR-kartelleket a hatóságok

Korábban a versenyszabályozás a legtöbb esetben az értékesítési kartelleket, azaz az eladási árak összehangolását szankcionálta. A közeljövőben a hatóság figyelme viszont az új típusú versenykorlátozó magatartások felé fordulhat - mondta Horányi Márton, a Baker McKenzie versenyjogi partnere. Így előtérbe kerülhetnek a széles körben elterjedt, de nem mindig jogszerű konzorciumok, illetve a beszerzési kartellek, amelyekben a résztvevők a beszerzési áraikat koordinálják. Ennek egyik speciális esete a HR-kartell, amikor a cégek fizetési plafonnal korlátozzák a hozzájuk jelentkezők munkabérét - ez az Egyesült Államokban már büntetőjogi következménnyel járhat. A technológiai fejlődés is okoz változást a kartelljogi trendekben: a hatóságok vizsgálni fogják a kutatás-fejlesztési innováció visszafogására irányuló együttműködések, illetve az algoritmus alapú ármeghatározás problémáit is.

A digitalizáció és a big data térnyerésével az adat tulajdonjogi aspektusaival, illetve az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos versenyjogi kérdések a közeljövőben nagyobb hangsúlyt kaphatnak - emelte ki Maier Norbert, a Copenhagen Economics vezető közgazdásza. Amikor több vállalat kölcsönösen megoszt egymással bizonyos adatokat, azzal versenyhátrányt okozhat mindazoknak, akik ezekhez az információkhoz nem férnek hozzá. Ugyancsak felmerülhet a versenyhátrány az utópiacon (aftermarket), amikor az elsődleges piacon tevékenykedő vállalat - például egy járműszenzorokat gyártó cég - kontroll alatt tartja a készülék által generált adatokat, amelyek ismeretében magasabb szintű szolgáltatást lehetne nyújtani.

Amennyiben ezekhez az információkhoz a szervizszolgáltatást kínáló, így az utópiacon tevékenykedő vállalkozások nem jutnak hozzá, azzal versenyhátrányba kerülnek. Szintén versenyjogi problémát okozhat fúziók esetén, ha egy vállalat azért vásárol meg egy másikat, hogy ellenőrzése alá vegye a célvállalat által összegyűjtött adatokat.

A Versenyhivatal honorálja az eljárás alá vont szervezetek együttműködését a versenyfelügyeleti procedúra során. A GVH Versenytanácsa a 2014 óta bevezetett egyezségi eljárás keretében eddig összesen 150 millió forint bírságot engedett el, mert az érintett cégek a jogsértés elismerése mellett a bírósági jogorvoslatról is lemondtak, amivel jelentős erőforrásokat takarítottak meg - hangsúlyozta Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke.

A GVH fontosnak tartja, hogy fellépésének eredményeként a fogyasztókat is kárpótolják: az eljárás alá vont szervezetek két éven belül öt ügyben összesen 500 millió forint kompenzációt fizettek ügyfeleiknek. A hatékony és jól működő vállalati megfelelési programok, a megelőző belső vizsgálatok hozzájárulhatnak a versenyt sértő magatartások elkerüléséhez vagy felderítéséhez, a versenyhatósági eljárás során pedig nagyobb esélyt biztosítanak a hatósággal való egyezségre - mutatott rá Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a Baker McKenzie budapesti irodájának vezetője, a Magyar Versenyjogi Egyesület elnöke.

A szakértő szerint a megfelelési programnak ki kell térnie arra is, hogy mi a teendő a hatóság rajtaütésszerű helyszíni vizsgálata esetén. A folyamatok kialakítása komoly projektmenedzsment-szaktudást igényel, és előnyös, ha a megbízott ügyvédi iroda a jogi szakértelem mellett rendelkezik a feladat elvégzéséhez szükséges informatikai és tanácsadói erőforrásokkal is.