A kékgalléros valóság: élethelyzetek hatása a munka világára

A valódi megoldáshoz mélyebb megértés szükséges: mi motiválja a kékgalléros munkavállalókat, és hogyan változik ez az élethelyzetek és életszakaszok mentén? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Pannon-Work átfogó kutatása, amely a fizikai dolgozók motivációját élethelyzeti szempontból vizsgálta.

A munkavállalói szférát eddig számtalan oldalról tanulmányozták: rendelkezésre állnak a KSH foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatai, évek óta zajlanak országos fluktuációs felmérések, több reprezentatív kutatás készült a munkához való hozzáállásról, motivációról és attitűdről, a generációs különbségek pedig a médiában is napi szinten jelen vannak, azonban a közelmúltban új prizmán keresztül mérték fel a fizikai munkaerőállományt.

Baksy Marianna, a Pannon-Work marketing és PR vezetője a RecruItech Blue konferencián

A Pannon-Work 2025 nyarán szociológiai módszertannal végzett kutatást, melynek keretében 369-en töltötték ki az online kérdőívet. Ebből 226 válaszadó került azonosításra kékgalléros csoportként. Bár a vizsgálat nem reprezentatív a teljes magyar lakosságra, a válaszok sokszínűsége és a kirajzolódó mintázatok értékes és jól hasznosítható következtetésekhez vezettek.

„Ez már a sokadik kutatásunk a fizikai dolgozók körében, de most szintet léptünk: az országban elsőként vizsgáltuk meg a kékgalléros munkavállalókat az életszakaszok és élethelyzetek prizmáján keresztül. A célunk az volt, hogy feltérképezzük, a különböző élethelyzetben lévő fizikai dolgozók hogyan viszonyulnak munkahelyükhöz, a munkavégzéshez, valamint saját szakmai pályafutásukhoz. A fókusz különösen az olyan élethelyzeti tényezők – mint a lakhatás, a család vagy a gondozási kötelezettség – és a munkaattitűd közötti összefüggések feltárására irányult” – avatott be a kutatás motivációs hátterébe Baksy Marianna, a Pannon-Work cégcsoport marketing és PR vezetője.

A kékgalléros valóság legfontosabb tanulságai

A kutatás szerint a kékgallérosok többsége tapasztalt dolgozó, de nem vezető beosztású. A fluktuációs adatokkal összhangban a hosszú távú elköteleződés törékeny: sokan bizonytalanok, mások eleve rövid távban gondolkodnak, és a többség már fontolgatta a váltást, leginkább magasabb fizetés vagy kedvezőbb munkarend miatt.

A motivációt elsősorban az anyagi biztonság vezérli, de a munka-magánélet egyensúlya és a csapathangulat is döntő tényező. Az élethelyzeti háttér rendkívül változatos, a stabil párkapcsolattól a szülőkkel vagy munkásszállón élésig. A válaszadók közel fele úgy érzi, életkörülményei korlátozzák munkaerőpiaci lehetőségeit, ami alapvetően befolyásolja a munkához való viszonyukat és hosszú távú elköteleződésüket is.

Korlátozó élethelyzetek – az első meglepetés

A kutatás szerint sok kékgalléros érzi magát korlátozva a munkaerőpiacon: minden ötödik válaszadó egyértelműen, további egynegyed pedig részben hátráltatónak tartja élethelyzetét. Leggyakrabban a lakhatási gondok, a gondozási kötelezettségek, az egészségi állapot és az életkorból fakadó hátrányok nehezítik a munkavállalást. Ez ellentmondásos helyzetet teremt: miközben erős a biztonság iránti vágy, a kiszolgáltatottság szűkre szabja a lehetőségeket.

Életkörülmények, amelyek befolyásolják a munkát

A kutatás eredményeiből jól látszik, hogy a kékgalléros munkavállalók életkörülményei rendkívül sokszínűek. Jelentős részük párkapcsolatban él, közülük sokan gyermekkel, míg mások egyedül, saját lakásban. Ugyanakkor figyelemre méltó arányban akadnak olyanok is, akik még a szüleikkel laknak, ami azt mutatja, hogy a szülői háztól való elszakadás még felnőtt korban sem automatikus a kékgalléros munkavállalók életében. Emellett sokan idős hozzátartozóról is gondoskodnak, ami a munkavégzés rugalmasságát és lehetőségeit is befolyásolja.

Külső források és anyagi kiszolgáltatottság

A kékgalléros dolgozók egyharmada kap valamilyen juttatást, mégis kevesen érzik magukat valódi biztonságban. A többség legfeljebb megél, de tartalékuk nincs, egyharmaduk pedig kifejezetten instabilnak látja a helyzetét és egy váratlan kiadást sem tudnának fedezni. Ez az „anyagi kiszolgáltatottság” a kutatás második nagy pofonja: nemcsak a mindennapokat, hanem a munkához való viszonyt és a lojalitást is erősen befolyásolja.

A motiváció hullámzása az életszakaszok mentén

A kutatás megmutatta, hogy a fiatalabbaknál a magánélet kerül előtérbe, míg a középkorúaknál a munka válik hangsúlyosabbá, főként ott, ahol anyagi és családi terhek egyszerre jelennek meg. A munkához való viszony alapvetően pozitív, de az öröm ciklikusan változik: a pályakezdők lelkesek, de 24 éves kor környékén megtörik a lendület, a harmincas–negyvenes években ismét nő az elégedettség, majd az ötveneseknél kissé csökken. Ez a hullámzás jól mutatja, hogy a motiváció nem lineáris, hanem az életszakaszok változásával együtt alakul.

Munkahelyváltási hajlandóság életkoronként

A váltásra legnyitottabbak a 25–34 évesek, akik a kezdeti lelkesedés megtörése után gyakran keresnek új lehetőségeket. A mobilitás a negyvenes évek közepéig megmarad, többnyire a karrier vagy jobb feltételek miatt. Az idősebbek viszont inkább a stabilitást keresik, és lojálisabbak meglévő munkahelyükhöz. A váltás fő okai minden korosztályban hasonlók: magasabb fizetés, munka-magánélet egyensúly, kedvezőbb lokáció és nagyobb szakmai megbecsülés.

A váltás mögött megrejlő okok

A kutatás szerint a legfontosabb motivációs tényező toronymagasan a fizetés, ami a megélhetés biztonságát jelenti, különösen az alacsonyabb végzettségűeknél. Ugyanakkor a munka-magánélet egyensúlya, a könnyű megközelíthetőség, a jó csapathangulat és a szakmai megbecsülés is meghatározó szerepet játszik – ezek sokszor a váltási szándék hátterében is ott állnak.

Újratervezés vagy stabilitás? – Korosztályonként más a válasz

A válaszadók többsége stabilnak érzi élethelyzetét, de az életszakaszok között jól láthatók a különbségek. A 35-44 és főleg a 45-54 éveseknél erős az újratervezés igénye, míg az idősebbek inkább a biztonságot keresik. A fiataloknál a magánélet és az örömteli munkavégzés dominál, a középkorúaknál a váltás és újratervezés, míg az idősebbeknél a stabilitás és a munka kerül előtérbe.

Ott van ráhatásunk, ahol az igényeik megjelennek

A munkahelyváltás legfőbb oka a magasabb fizetés, de sokak számára a munka-magánélet egyensúlya, a fejlődési lehetőség és a szakmai megbecsülés is döntő szempont. A nyílt szöveges válaszokból pedig kiderül, hogy a legtöbben nem keresnek aktívan új állást, inkább külső kényszer – például egy munkahely megszűnése – sodorná őket váltásba, ami jól mutatja az alkalmazkodó, túlélésre berendezkedett stratégiát.

„HR-szempontból ezek fontos üzenetek számunkra, nekünk munkaadóként ott van ráhatásunk, ahol a munkavállalók valódi igényei megjelennek: a fizetésben, a munka és magánélet egyensúlyában, a szakmai elismerésben és a fejlődési lehetőségek biztosításában. Ez utóbbihoz mi például a Pannon-Work Iskolapad programon keresztül kínálunk kapaszkodóként egy upskilling programot” – emelte ki hozzá Baksy Marianna.

A kutatás üzenete egyértelmű: tudatosítanunk kell, hogy sokan túlélési stratégiát követnek. A tervezésnél számolni kell a lojalitással, a munka-magánélet egyensúlyával, a csapathangulattal és a szakmai megbecsüléssel. Emellett kulcsfontosságú az upskilling, a bizalomépítés és a technológiai fejlődéshez való alkalmazkodás, hiszen ezek adják a hosszú távú megtartás és motiváció alapját.

Komplex HR-szolgáltatóként a Pannon-Work csapata – ahogy a gazdaság valamennyi területén, az objektív – az adatalapú döntéshozatalban hisz, ehhez készítenek rendszeresen munkaerőpiaci felméréseket.

Mindez értékes HR-tudást jelent, közvetlenül a gyakorlatba átültethető következtetésekkel. Ha érdekli a kutatás teljes anyaga, iratkozzon fel a linkre és igényelje a tudásanyagot!