A kisboltok halála a modernizáció és a bérek

A lap szerint az elmúlt két évben nőtt a munkaerőhiány (nem csak a kereskedelemben, hanem minden ágazatban), emelkedtek a bérek, de azt elő is kell teremteni a boltosoknak. A kereskedő pénze az úgynevezett árrés, a bolti árnak és a beszerzett, a polcra rakott áru árának (ami a legnagyobb költség a botban, szaknyelven ELÁBÉ) a különbsége. Ebből kell kifizetnie a boltosnak a működés költségeit (pl. áram, bérek), az esetleges bővítést, felújítást, vagy mondjuk, ha webáruházat nyitna. Ha valaki ezt nem győzi, akkor nem marad más megoldás, mint bezárni a boltot - írja a blokkk.com.

A kisboltosok bevételeik nagyobb hányadát költik bérre, mint a multik. Ez azért is lehetséges, mert a modern technológia már kevesebb dolgos kezet igényel.

A blokkk.com szerint a multi nagyáruházak árrése nagyjából hasonló súlyú, kivétel a Spar, mely a diszkont, hipermarket vonallal szemben a hagyományosabbnak számító szupermarket ágat viszi. Nagyobb árrésszinttel is dolgozik, mint a többiek, hiszen egyrészt több nála a kisebb alapterületű bolt, másrészt több az eladó is. A Tesco is magasabb árrészszinten mozog. A hazai élelmiszeres láncok (CBA, COOP, Reál) többségének árrésszintje alacsonyabb a multi áruházakénál, azonban a többségüknél a legmodernebb technikától elmaradó felszerelésük felújítására már nem futja, ezért általában a béren spórolnak.

Az egy főre jutó bérköltségben a Lidl van az élen, úgy hogy közben árrésben keveset áldoz erre. A jól fizető CBA boltokban a nagyobb bérköltség el is viszi a pénz tetemes részét. 2016-os tescos bérköltség egy főre vetítve szinte fillére ugyanannyi, mint az Auchané. De a Sparé sem több sokkal.

Fotó: Wikimedia
blokkk.com