A kisebb vállalkozásoknál könnyebb elhelyezkedni Zalában

Mit mutatnak a legfrissebb munkaerő-piaci adatok?

A Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának legutóbbi munkaerő-piaci felmérése szerint 2011. februárjában 19.608 munkanélkülit tartottak nyilván Zala megyében, ez az adat 14,6 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett. A ráta 2008-ig folyamatosan kedvezőbb volt az országosnál, de a válság a megyét erőteljesebben érintette, így 2009 óta a zalai munkanélküliségi ráta az országos felett van. Magasnak bizonyul ez az érték a Nyugat-dunántúli régió másik két megyéjéhez képest (Vas megye, 9,9 százalék; Győr-Moson-Sopron megye 7,5 százalék), alacsonyabb viszont a Dél-dunántúli régió mutatóinál.

A megyében 2010. augusztusától 2011. januárjáig nőtt a munkanélküliek száma. Borsos József, a megye munkaügyi központjának igazgatója portálunknak elmondta, a zalai munkaerőpiac igen érzékeny a szezonális hatásokra, a regisztrált álláskeresők száma ugyanis nagyban függ az építőipar, az idegenforgalom, és a mezőgazdaság foglalkoztatási igényeitől.

Forrás: Zala Megyei Munkaügyi Központ

(Nagyításhoz kattintson a képre)

Az őszi emelkedés hátterében általában a pályakezdők munkába állása áll, az igazgató szerint ugyanakkor friss trend az, hogy 2010. decemberétől csökkenő tendenciát mutat az adott hónapok előző évi adott hónaphoz viszonyított munkanélküliségi mutatója. Februárban a nyilvántartott álláskeresők száma a januári adathoz képest mintegy félezer fővel csökkent, ami az évnek e hónapjában szokatlan, az elmúlt húsz évben mindössze háromszor fordult elő, de akkor is inkább stagnálásnak nevezhetően. A mostani 19.608 fős létszám a januárinál 2,5 százalékkal, a tavaly februárinál 5 százalékkal kevesebb, és ez a csökkenés az egész megyére jellemző volt - tudtuk meg a Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjától.

A munkaerő-piaci adatok kedvező februári alakulásában, a munkaerőigényekre vonatkozó adatok szerint nagy szerepe van a gazdálkodó szervezetek élénkülő munkaerő-keresletének és a beindult közfoglalkoztatásnak. Februárban - az előző havinál közel százzal több -, mintegy 1,7 ezer állásbejelentés történt a megye munkaügyi kirendeltségein, így az előző hónapról áthúzódókkal együtt 2,7 ezer állás állt rendelkezésre. A bejelentett álláshelyekből a januári mintegy száz fő után februárban már félezret meghaladó volt a közfoglalkoztatás létszámigénye is.

A megye legnagyobb foglalkoztatói

Borsos József szerint a megye álláskeresői nagyobb eséllyel helyezkednek el mikro-, kis- és középvállalkozásoknál. Nem tipikus a megyében az egyszeri több száz fős elhelyezkedés, de a csoportos elbocsátás sem. Ez nem jelenti azt, hogy nem is fordulnak elő ilyen esetek - mondja az igazgató, aki a kivételek között említi a Zalahús, a Zalabaromfi, és a Goldsun esetét.

A megye legnagyobb foglalkoztatója a zalaegerszegi székhelyű Flextronics Kft., mely 7050 embernek ad munkát, a foglalkoztatottak fele azonban kölcsönzött munkaerő. 1585 fő dolgozik a Zala Megyei Kórházban, és 1250 alkalmazottja van a Gartner Intertrans közúti szolgáltató cégnek, amely szintén a megyeszékhelyen található. 962 főt foglalkoztat a Zala Volán Zrt., és 480-an dolgoznak a megye jó hírét öregbítő Zalakerámiánál.

Forrás: Zala Megyei Munkaügyi Központ

(Nagyításhoz kattintson a képre)

Nagykanizsa legnagyobb foglalkoztatója a GE Hungary Kft., 2093 saját embere van, 600 fő pedig bérelt munkaerőként dolgozik. A vállalat 2009-ben jelentette be átszervezési programját, melynek eredményeként Nagykanizsán 707, Zalaegerszegen pedig 45 munkahely szűnik meg 2011-ben a GE Fényforrás üzletág egységeiben. Hétfői lapszámában adta hírül a Napi Gazdaság, hogy az elbocsátások április második felében kezdődnek meg. A legfrissebb hírek szerint a szakszervezeti vezetőknek sikerült megállapodniuk a vállalattal abban, hogy az elbocsátott dolgozók átlagosan 3-5 hónapos felmondási idővel távozhassanak a cégtől, így a folyamat várhatóan szeptember végére fejeződik be.

A legnagyobb foglalkoztatók sorát folytatva, jelenleg 776 alkalmazottja van a Rotary Fúrási Zrt.-nek, és 765 embernek ad munkát a Kanizsai Dorottya Kórház. A DKG EAST Olaj- és Gázipari Berendezéseket Gyártó Zrt. 619, a Dynamic Technologies Hungary Gyártó és Kereskedelmi Kft. pedig 597 fős kerettel működik. A Hévízgyógyfürdő Kht.-nál 535-en, a keszthelyi Z+D Kft.-nél pedig 429-en dolgoznak. 336 embert foglalkoztat az önkormányzati tulajdonú Városüzemeltető (VÜZ) Kft., 230-at a Hotel Carbona Rt., és 180-at a Jobb Kenyér Kft.

Letenyén az Owi Zala Bt. - amely az egyik legjelentősebb termék-előállító a magyarországi furnér és rétegelt lemez piacon - 117 főnek, a borsfai Natur Holz Technik pedig 80 főnek biztosít megélhetést. Tótszerdahelyen 60 alkalmazottja van a Varga Szárnyas Kft.-nek, illetve 45 embert foglalkoztat Budai Attila Becsehelyen - tudtuk meg a munkaügyi központtól.

Zala megye ipari termelése a 2009. évi 13-14 százalékos visszaesés után 8,5 százalékkal nőtt 2010-ben. Ez kissé elmarad az országos növekedés dinamikájától, Budapesten és 10 megyében volt ennél erőteljesebb bővülés. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) - a legutóbbi ismert, 2008. évi területi adatok szerint - 2202 ezer forint, a megyék közti rangsorban ezzel Zala megye a hetedik helyre került.

Elhelyezkedési esélyek

Borsos József szerint az elhelyezkedési esélyeket a megyében összetett tényezők befolyásolják. Minél képzettebb valaki, annál jobb kilátásokkal bír, a szakmunkás munkaerőhiány miatt pedig a megfelelő szakmai végzettség sokat számít.

Megfigyelhető, hogy az utazási költségek, a kedvezőtlen infrastrukturális adottságok hátrányosan érintik a vidéken élők elhelyezkedési esélyeit, ez különösen érződik az aprófalvas Zala megyében. A foglalkoztatási körzetközpontok, melyek lehetnek megyeszékhelyek is, megfelelő munkalehetőséget jelentenek az ott élők számára. Zalaegerszeg foglalkoztatási struktúrája jelentősen átalakult az elmúlt években. Termelő, feldolgozó üzemek szűntek meg és a szolgáltatási szektor szerep erősödött - mondja az igazgató.

Az álláskeresők aránya jelentős eltéréseket mutat a megyében. Keszthely, Lenti, és Zalaegerszeg térségében tartósan alacsonyabb a munkanélküliségi ráta az átlagosnál, míg Nagykanizsa körzetében az átlagot kissé meghaladó. Hosszú ideje Letenye térségében a legnagyobb a munkanélküliség, de Zalaszentgrót körzetében is jóval átlag feletti.

Magyarországon a 45 évesnél idősebbek elhelyezkedési esélyei kedvezőtlenek, ez részben összefügg az esetlegesen meglévő képzettségbeli hiánnyal is. Zalában a lakosság korösszetétele kissé eltér az országostól, a 15 éven aluliak aránya 1,7 százalékkal alacsonyabb, a 64 éven felülieké közel ugyanannyival magasabb a megyében - hívja fel a figyelmet Borsos József. A megyében az inaktívak száma a 2009. évi 66.9 ezerről 71,6 ezerre nőtt, tehát egy év alatt csaknem 5 ezer fővel emelkedett. (Az aktivitási ráta azt mutatja, hogy a munkaképes korú népesség mekkora aránya akar munkát vállalni, akik közülük nem kapnak munkát, azok a munkanélküliek.) Borsos József elmondta, ez a sajnálatos tendencia egyértelműen a lakosság elöregedésének számlájára írható.

A munkaügyi központ legutóbbi negyedéves felmérése arra is kíváncsi volt, hogy milyen tapasztalatai vannak a munkáltatóknak a pályakezdőkkel, és milyen hozzáállást mutatnak feléjük. Az eredmények szerint a zalai munkáltatók pályakezdőkkel kapcsolatos megítélése összességében kedvező, és az egyes kérdéseket tekintve nem sokat változott az egy évvel korábbihoz képest.

A munkaerőhiány Zalában is érezhető

Borsos József úgy véli, általánosságban elmondható, hogy az építőipar, a fémfeldolgozás, és az egészségügy területei igényelnének nagy arányban szakképzett munkaerőt. Ez a kérdéskör ugyanakkor nem szűkíthető le a megye határaira, de az igazgató véleménye szerint még csak nem is országspecifikus jellegű. Sok esetben elmondható ugyanis, hogy az EU tagországokban is ezekkel a hiányszakmákkal lehet találkozni.

Nem jellemző a részmunkaidős foglalkoztatás

2010-ben a munkaügyi szervezethez bejelentett álláshelyek 76 százaléka határozatlan időtartamra szólt. A támogatott álláshelyek 78 százaléka, a nem támogatottaknak 10 százaléka volt határozott időtartamú. Nem jellemző ugyanakkor a részmunkaidős foglalkoztatás - mutatják az adatok -, a bejelentett állások 97 százaléka teljes munkaidős volt. Változás 2011. februárjában történt, a közfoglalkoztatás miatt megugrott ugyanis a részmunkaidős kereslet aránya, mely összességében 13 százalék, a támogatott álláshelyeknél pedig 36 százalék volt.

Zala megyében a közfoglalkoztatási elemek mindegyike (rövid idejű, hosszabb idejű, országos, vállalkozások által foglalkoztatott bérpótló juttatás, értékteremtő) megtalálható. Legnagyobb súllyal a rövid idejű foglalkoztatás lehetősége bír. A tervek szerint minimálisan körülbelül 5.500 fő bevonása és legalább 1 milliárd forint felhasználása várható a közmunkaprogram keretében.

Jellemző-e a fiatalok elvándorlása a megyéből?

A munkaügyi központ igazgatója szerint kritikus változásokat nem mutatnak a fiatalok elvándorlási kedvét vizsgáló adatok. A központ a munkatapasztalat lehetőségének megszerzésében tud segítséget nyújtani a pályakezdőknek, de Borsos József elmondta, a fiatalok itthon tartására irányulnak egyes önkormányzati ösztöndíjprogramok is. A kérdésre, miszerint érezhető lesz-e a határ menti megyében a májusi munkaerő-piaci nyitás, az igazgató úgy nyilatkozott, semmilyen érdemi változást nem várnak.

Forrás: Zala Megyei Munkaügyi Központ

(Nagyításhoz kattintson a képre)

"A tendenciák azt mutatják, hogy nem várható tömeges külföldre áramlás a munkavállalók körében, aki menni akart, az el is ment. A nyitás elsősorban azokat a külföldön foglalkoztató magyar munkáltatókat érinti hátrányosan, akik eddig az osztrák bérek alatt fizették ki dolgozóikat. Így a külföldön dolgozók létszámában még visszesést is okozhat, hogy Ausztria komoly ellenőrzéseket vezet be az olcsó munkaerő kiküszöbölése érdekében. A magyar munkaerőpiacnak továbbra is azzal a kihívással kell majd szembenéznie, hogy a "legjobbak" fognak elmenni" - nyilatkozott az igazgató.

Munkaerő-piaci előrejelzés 2011-re

A Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja január elején egy kérdőívet juttatott el közel 300 munkáltatóhoz, hogy képet kapjon a megye munkaerőpiacának rövid távú változásairól. A reprezentatív munkáltatói körben végzett felmérés eredménye szerint 2011 első negyedévében a foglalkoztatottak számában megyei szinten 8-900 fős, 2,3 százalékos bővülés várható. A munkáltatók egy évre szóló előrejelzése szerint pedig 400 fővel, 1,2 százalékkal nőhet az alkalmazottak létszáma.

A korábbi megkérdezésekkor 2008 végéig kivétel nélkül minden alkalommal növelési szándékot jeleztek a munkáltatók egy évre előrevetítve. A 2009-es felméréseknél viszont már ezzel ellentétben, éves viszonylatban a foglalkoztatottak számának mérséklődésével, esetenként stagnálással számoltak a cégek. 2010-ben ismét pozitívra fordultak a várakozások, a pénzügyi és gazdasági válság 2009-ben bekövetkezett, foglalkoztatást érintő negatív hatásaitól már nem tartottak a megkérdezett vállalatok. A 2011. évi első felmérésben is optimisták a munkáltatók a létszámváltozásukat illetően, éves szinten pontosan akkora arányú bővülést terveznek összességében, mint egy évvel korábban.

A megye körzeteit, kirendeltségeit tekintve az éves szintű létszámvárakozásokat illetően már vegyesebb a kép. Lenti és Zalaegerszeg térségében bővülés, Keszthely és Nagykanizsa térségében mérséklődés, míg Letenye és Zalaszentgrót térségében gyakorlatilag stagnálás várható.

Nemzetgazdasági áganként természetesen eltérés van a megkérdezett munkáltatóknál a tervezett változások mértékében és esetenként az irányában. Az utóbbinál jelentkező bővülési szándék gyakorlatilag munkaerő-kölcsönző cégek főként feldolgozóiparba történő keresletét takarja. Ugyanakkor 2 százalékot meghaladó mértékben csökkenhet a foglalkoztatás a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és a villamos-energia, gáz-, gőzellátás területén.

A legnagyobb foglalkoztatási súlyú feldolgozóiparban ezúttal 0,2 százalékos, 40 fős a tervezett létszámnövelés. A feldolgozóiparon belül legtöbbeket foglalkoztató villamosgép, műszer gyártása területén a korábbi felmérésekre jellemző jelentős bővítési szándékkal szemben 400 fős, (4 százalékos) visszaesés következhet be. A feldolgozóipar összes többi ágazatában stagnálás vagy bővülés várható. Az élelmiszer, ital, dohány gyártása valamint a járműgyártás területén 8-9 százalékkal is nőhet a foglalkoztatottak száma 2011 végéig - derül ki a Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának előrejelzéseiből.