A kölcsönzői szolgáltatások javulását segíthetik a szigorúbb szabályok

Tavaly január elsejével már rigorózusabbak lettek a munka törvénykönyvének a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó jogszabályai. Akkor az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényesítése érdekében a törvény kimondta, hogy ha a kölcsönzött legalább hat hónapja dolgozik már a kölcsönbe vevőnél, attól kezdve az ugyanazon munkakört ellátó kollégáival azonos személyi alapbérre (műszakpótlékra, rendkívüli munkavégzésért járó díjazásra, ügyeleti, készenléti díjazásra) jogosult. Ha még hosszabb ideje, két éve látja el ott a feladatát, a jogosultsága valamennyi pénzbeli és természetbeni juttatásra kiterjed.

Most áprilistól a kölcsönzöttek közvetlenül a kölcsönbe vevőtől kapják meg a természetbeni munkabért és juttatásokat. Ezekhez a változásokhoz olyan jogszabályok is megszületnek, amelyek rögzítik a két munkaadó közötti elszámolást, vagyis azt, hogy a kölcsönbe vevő és a kölcsönbe adó megállapodása alapján hogyan kell ellentételezni a kölcsönbe vevői juttatást.

A munka törvénykönyve arra kötelezi a kölcsönbe vevőt, hogy adja ki a kölcsönbe adónak a kiközvetítettekével azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók béradatait. A jogalkotók célja ezzel az volt, hogy kiderüljön: a kölcsönzöttek az alkalmazottakéhoz hasonló, korrekt bért kapnak-e.

Szabó Tamás, a Trenkwalder-Multiman Kft. ügyvezető igazgatója szerint a munkaerő-kölcsönzés idén is jelentősen növekedni fog. A szigorodó jogszabályok egyes ágazatokban csökkenthetik a munkaerő-kölcsönzés attraktivitását, főleg, ahol jellemző a fekete- vagy szürkefoglalkoztatás, így a mezőgazdaságban vagy az építőiparban. Ha a szabályok a legális foglalkoztatást, az egyenlő elbánást, a munkavállalók védelmét szolgálják, ez a munkaerő-kölcsönzésnek is előnyös - mondta Szabó Tamás.

Tokár Péter, a Tesk Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója úgy véli, jót tesz a munkaerő-kölcsönzésnek a törvényi szigorítás. Itthon ugyanis - a nyugat-európai modellel ellentétben - nem azért alkalmazzák a vállalatok a kölcsönzést, hogy a munkaerővel hatékonyabban gazdálkodjanak, sokkal inkább a direkt költségmegtakarítás a cél - mutatott rá. A törvényi szigor segít abban, hogy a kölcsönbe adók ne a bérek faragásával, hanem a szolgáltatások fejlesztésével igyekezzenek majd enyhíteni a cégek valós munkaerőhiányát - fogalmazott Tokár Péter.

Világgazdaság