A kollégáknak a bőrükön kell érezniük a jó államot
A felelős foglalkoztatás a munkaadó elemi érdeke, hiszen így teremthet mindkét fél számára kölcsönösen nyertes helyzetet. A közigazgatás folyamatos átalakulásban van öt éve, így a felelős foglalkoztatással meg is háláljuk kollégáink elkötelezettségét, mondta a HR Poartalnak Dr. Pajtók Gábor, a Heves Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja.
Időszerű-e Ön szerint a felelős foglalkoztatásról beszélni?
A foglalkoztatással szükségszerűen felelősség jár, hiszen döntéseinkkel emberek munkával töltött mindennapjait befolyásolhatjuk. Hatással lehetünk hangulatukra, érzéseikre, gondolkodásukra, amelyek aztán természetesen visszahatnak az elvégzett munka minőségére. Ilyen szemszögből nézve a felelős foglalkoztatás a munkaadó elemi érdeke, szerencsés esetben egy „win-win game”, azaz kölcsönösen nyertes helyzet. A közigazgatás hatalmas, minden túlzás nélkül történelmi jelentőségű átalakuláson ment át az utóbbi 5 évben, így előtérbe kerültek bizonyos, korábban kevéssé hangsúlyos szemléleti elemek, attitűdök is. Egyebek mellett ilyen a felelős foglalkoztatás is.
Dr. Pajtók GáborMit jelent önnek a felelős foglalkoztatás és mitől felelős egy foglalkoztató?
Azt szeretném hangsúlyozni, hogy a közigazgatás rendszere alapvetően más súlypontokkal bír, mint a versenyszféra. A mi kereteink talán kevésbé rugalmasak, ugyanakkor kiszámíthatóbbak, amivel az ügyfeleink és munkavállalóink biztonságérzetét igyekszünk erősíteni. A kormányhivatalok a Kormány társadalompolitikájának helyi szintű leképezésében működnek közre. A feladat igen jelentős felelősséget jelent, hiszen intézkedéseink végrehajtásának minősége a társadalom széles rétegét érinti. Ahhoz, hogy például az ügyfelekkel foglalkozó kollégák átérezzék a kormány szándékát a rugalmas, pontos és gyors ügyintézéssel kapcsolatban, hogy napi munkájuk mögött fellelhető legyen egyfajta hivatás- vagy küldetéstudat, nekünk, foglalkoztatóknak is komolyan, tudatosan tennük kell. Ha a munkatársaink nem csak a munkahelyi képzéseken találkoznak a szolgáltató közigazgatás és a Jó Állam kifejezésekkel, hanem magukénak is érzik ezeket, akkor nyert ügyünk van. Ügyfeleink visszajelzései alapján egyébként nincs okunk panaszra, az állampolgári elégedettség a legforgalmasabb ügyféltereinkben, a kormányablakokban 90% fölötti.
Véleményem szerint a felelős foglalkoztatás keretében módunk nyílik meghálálni és viszonozni kollégáink elkötelezettségét és munkatársaink igényeire építve, a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával plusz lehetőségeket teremteni. Gondolok itt egyebek mellett különböző sportprogramok biztosítására, egészségügyi szűrésekre, gyermekeknek tartott nyári napközire, azaz olyan intézkedésekre, amelyek segítik a dolgozók jó közérzetét, pozitívan hat életük minőségére. A felelősségünk foglalkoztatóként abban áll, hogy azokat, akik tudatosan az általunk is vallott értékek közvetítését választották élethivatásul, lehetőségeinkhez mérten segítsük, olyan feltételeket teremtve a munkához, amellyel hivatásukat minél jobban gyakorolhatják.
Hogyan lehet összehangolni a vállalati célokat a társadalmi/szociális elvárásokkal?
Talán ebből a szempontból könnyebb helyzetben vagyunk, mint a piaci szegmens szereplői, hiszen a közigazgatás elsődleges funkciója a társadalom szolgálata, a mindenkori közfeladatnak minősülő teendők minél hatékonyabb és eredményesebb megvalósítása. Ebből a szempontból azt is mondhatnám, hogy mi magunk kizárólag a társadalmi elvárásokat vagyunk hivatottak szolgálni. A kérdésnek lehet azonban egy szűkebb területre vonatkozó értelme is: képesek vagyunk-e megfelelően érzékelni és az igényeknek megfelelően reagálni a társadalmi kihívásokra, elvárásokra? Válaszom egyértelműen igen.
Szakmai értelemben az általam vezetett hivatal egyik alapvető feladata a helyi (megyei) társadalmi és gazdasági folyamatok folyamatos figyelemmel kísérése, elemzése, reagálás a felmerülő problémákra, valamint szükség esetén a központi államigazgatási szint beavatkozásának előkészítése. Ez a célkitűzés valamennyi szakterületünk működését áthatja, legyen az fogyasztóvédelem, munkaerő-piaci szolgáltatások vagy szociális és népegészségügyi kérdéskörök.
A közelmúltban bevezetett közigazgatási életpálya modell is az elkötelezettséget, a megbecsülést hivatott támogatni. A fizetés sem tabu: a hosszú évek óta befagyasztott béreket tavaly, illetve az idén sikerült rendeznünk, így a munkatársaink anyagi megbecsülése is méltó helyére került a korábbi áldatlan állapotokhoz képest.
Ahhoz, hogy tisztán lássuk a társadalmi és szociális elvárásokat nyitottnak kell lennünk más tudományágak felé is, hiszen a munkatársaink összetett külső és belső környezetben tevékenykednek. Érdemes ezért figyelemmel kísérni a társadalomtudományok - a közgazdaságtan, a pszichológia, a szociológia, a pedagógia, a történettudomány - vagy éppen a kommunikáció és a filozófia napjainkban zajló folyamatokhoz kapcsolódó eredményeit is.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A kollégáknak a bőrükön kell érezniük a jó államot
2. oldal - Milyen haszna származhat egy cégnek, ha felelős foglalkoztató
A foglalkoztatással szükségszerűen felelősség jár, hiszen döntéseinkkel emberek munkával töltött mindennapjait befolyásolhatjuk. Hatással lehetünk hangulatukra, érzéseikre, gondolkodásukra, amelyek aztán természetesen visszahatnak az elvégzett munka minőségére. Ilyen szemszögből nézve a felelős foglalkoztatás a munkaadó elemi érdeke, szerencsés esetben egy „win-win game”, azaz kölcsönösen nyertes helyzet. A közigazgatás hatalmas, minden túlzás nélkül történelmi jelentőségű átalakuláson ment át az utóbbi 5 évben, így előtérbe kerültek bizonyos, korábban kevéssé hangsúlyos szemléleti elemek, attitűdök is. Egyebek mellett ilyen a felelős foglalkoztatás is.
Dr. Pajtók GáborMit jelent önnek a felelős foglalkoztatás és mitől felelős egy foglalkoztató?Azt szeretném hangsúlyozni, hogy a közigazgatás rendszere alapvetően más súlypontokkal bír, mint a versenyszféra. A mi kereteink talán kevésbé rugalmasak, ugyanakkor kiszámíthatóbbak, amivel az ügyfeleink és munkavállalóink biztonságérzetét igyekszünk erősíteni. A kormányhivatalok a Kormány társadalompolitikájának helyi szintű leképezésében működnek közre. A feladat igen jelentős felelősséget jelent, hiszen intézkedéseink végrehajtásának minősége a társadalom széles rétegét érinti. Ahhoz, hogy például az ügyfelekkel foglalkozó kollégák átérezzék a kormány szándékát a rugalmas, pontos és gyors ügyintézéssel kapcsolatban, hogy napi munkájuk mögött fellelhető legyen egyfajta hivatás- vagy küldetéstudat, nekünk, foglalkoztatóknak is komolyan, tudatosan tennük kell. Ha a munkatársaink nem csak a munkahelyi képzéseken találkoznak a szolgáltató közigazgatás és a Jó Állam kifejezésekkel, hanem magukénak is érzik ezeket, akkor nyert ügyünk van. Ügyfeleink visszajelzései alapján egyébként nincs okunk panaszra, az állampolgári elégedettség a legforgalmasabb ügyféltereinkben, a kormányablakokban 90% fölötti.
Véleményem szerint a felelős foglalkoztatás keretében módunk nyílik meghálálni és viszonozni kollégáink elkötelezettségét és munkatársaink igényeire építve, a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával plusz lehetőségeket teremteni. Gondolok itt egyebek mellett különböző sportprogramok biztosítására, egészségügyi szűrésekre, gyermekeknek tartott nyári napközire, azaz olyan intézkedésekre, amelyek segítik a dolgozók jó közérzetét, pozitívan hat életük minőségére. A felelősségünk foglalkoztatóként abban áll, hogy azokat, akik tudatosan az általunk is vallott értékek közvetítését választották élethivatásul, lehetőségeinkhez mérten segítsük, olyan feltételeket teremtve a munkához, amellyel hivatásukat minél jobban gyakorolhatják.
Hogyan lehet összehangolni a vállalati célokat a társadalmi/szociális elvárásokkal?
Talán ebből a szempontból könnyebb helyzetben vagyunk, mint a piaci szegmens szereplői, hiszen a közigazgatás elsődleges funkciója a társadalom szolgálata, a mindenkori közfeladatnak minősülő teendők minél hatékonyabb és eredményesebb megvalósítása. Ebből a szempontból azt is mondhatnám, hogy mi magunk kizárólag a társadalmi elvárásokat vagyunk hivatottak szolgálni. A kérdésnek lehet azonban egy szűkebb területre vonatkozó értelme is: képesek vagyunk-e megfelelően érzékelni és az igényeknek megfelelően reagálni a társadalmi kihívásokra, elvárásokra? Válaszom egyértelműen igen.
Szakmai értelemben az általam vezetett hivatal egyik alapvető feladata a helyi (megyei) társadalmi és gazdasági folyamatok folyamatos figyelemmel kísérése, elemzése, reagálás a felmerülő problémákra, valamint szükség esetén a központi államigazgatási szint beavatkozásának előkészítése. Ez a célkitűzés valamennyi szakterületünk működését áthatja, legyen az fogyasztóvédelem, munkaerő-piaci szolgáltatások vagy szociális és népegészségügyi kérdéskörök.
A közelmúltban bevezetett közigazgatási életpálya modell is az elkötelezettséget, a megbecsülést hivatott támogatni. A fizetés sem tabu: a hosszú évek óta befagyasztott béreket tavaly, illetve az idén sikerült rendeznünk, így a munkatársaink anyagi megbecsülése is méltó helyére került a korábbi áldatlan állapotokhoz képest.
Ahhoz, hogy tisztán lássuk a társadalmi és szociális elvárásokat nyitottnak kell lennünk más tudományágak felé is, hiszen a munkatársaink összetett külső és belső környezetben tevékenykednek. Érdemes ezért figyelemmel kísérni a társadalomtudományok - a közgazdaságtan, a pszichológia, a szociológia, a pedagógia, a történettudomány - vagy éppen a kommunikáció és a filozófia napjainkban zajló folyamatokhoz kapcsolódó eredményeit is.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A kollégáknak a bőrükön kell érezniük a jó államot
2. oldal - Milyen haszna származhat egy cégnek, ha felelős foglalkoztató
A hitelesség, az elfogadás, a megértés attitűdjét „létezési módként” megvalósító szülők, tanárok, vezetők jobbá tették az életet azáltal, hogy bevitték a személyközpontú megközelítést a családba, az iskolába, a munkahelyre.
Aki kérdez: Deák Zsolt