A közepes jövedelem csapdájában: összeszerelő üzem helyett innováció kellene

Magyarország a közepes jövedelem csapdájába jutott, ami azt jelenti, hogy az erőforrásait felhasználva a munkaerőpiacra sikerült közel egymillió embert behoznia és kialakítani egy összeszerelőipart, ami egy bizonyos szintű jólétet teremtett. Ez a gazdasági teljesítmény azonban egy alacsony hozzáadott értékből áll össze, amit nem lehet a végtelenségig fokozni – jellemezte az ország helyzetét Nagy Elek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint az elmúlt 50 évben mintegy 100 ország került ilyen helyzetbe, amiből csak a tizedüknek sikerült kitörnie. „Ez egy riasztó szám és figyelmeztető jel, hogy a kitörési pont mindig a tudás, az innováció volt, az a hozzáadott érték, amivel a termelékenység nőtt és ki lehet törni a közepes jövedelem csapdájából. Jó példa erre Szingapúr, Tajvan, Dél-Korea, nekünk is ez lenne az utunk."

„Az elavult oktatási rendszer tovább működtetése helyett olyan munkavállalókra lenne szükség a piacon, akik nyitottak az új tudás befogadására” – mondta Zakor Sándor, a Prohuman Csoport igazgatótanácsának elnöke. A poroszos képzési rendszert azonban szerinte csak lassan lehet átalakítani, a felnőttképzés viszont gyorsabban megreformálható lenne a hatékonyabb és színvonalasabb végéredmény érdekében – tette hozzá. „A fiataloknak már nem az a kérdése, mikor belépnek egy munkahelyre, mint néhány éve, hogy van-e csocsóasztal, meg babzsák, hanem az, hogy hogyan lehet fejlődni” – mondta Csorbai Hajnalka. A Joint Venture Szövetség elnöke szerint sokan félnek a fiataloktól, mert nagyon másak az elvárásaik, mint az előző generációknak, de az egy nagyon pozitív visszajelzés, hogy ők már igénylik a továbbképzéseket, ami „ragad át” a senior kollegákra is. „A végén kiderül, hogy egy néhány napos képzést csak bele lehet illeszteni a munkarendbe, az igény pedig megnyílik már nem csak a munkaadói, hanem a munkavállalói oldalról is” – tette hozzá. 

Pótolható évi 50-100 ezer kieső munkavállaló?

75,8%-on állt a magyar foglalkoztatási ráta 2025 júliusában, ez minden idők rekordja és jóval az európai uniós átlag felett van. Bozsonyi Károly, adattudós. A KSH Kvantitatív Társadalom- és Gazdaságtudományi Kutató Intézetének igazgatója azonban felhívta a figyelmet, hogy a magyar munkaerőpiacról a következő években 50-100 ezer ember fog kikerülni, ami komoly kihívást fog eredményezni a gazdaságnak. A magát jelenleg legnagyobb számban képviseltető 50-64 éves korosztály (X generáció) ugyanis néhány év múlva elkezd nyugdíjba vonulni, az utánuk a munkaerőpiacra belépő Y generáció már jóval kevésbé népes, évente 25 ezerrel kevesebb ember született évente, a z generációban pedig még 25 ezerrel kevesebb – hívta fel a figyelmet a szakember. „Öt év múlva, mikor az X generáció elkezd nyugdíjba vonulni, a Z generáció pedig nagy tömegben munkába állni akkor a mostani 50 ezres gap nagyobb lesz és évről évre nő” – tette hozzá az adattudós.

Bozsonyi szerint az X generáció nyugdíjba vonulásának kitolása elengedhetetlen, tehát az eddig fennálló adóügyi szabályok megtartására van szükség. Az egészségügyre pedig nem szabad luxustermékként tekinteni, mert a legfontosabb erőforrást állítja elő a gazdaság számára, a munkaerőt – jelentette ki a szakember. Hozzátette: ha a munkaerő száma nem fog nőni, sőt, akkor a termelékenységen kell javítani. Hazánkban a munka melletti felnőttképzésben résztvevők aránya 9,6%, ami mélyen az európai uniós átlag alatt van. Ha pedig nem képződik a munkavállaló, mitől várnánk, hogy javuljon a termelékenység – tette fel a kérdést a KSH intézetigazgatója, aki szerint a mai világban olyan fejlett technológiákat használunk, amelyhez elengedhetetlen a magas szintű végzettség. 

Az AI lesz a kitörés Magyarországnak? 

„Az EU országaiban megkérdezték a munkavállalókat, hogy mennyire érzik szükségesnek, hogy a munkakörük betöltése érdekében továbbképzésben vegyenek részt. A magyarok a sor végén találhatók a pozitív válaszadás aránya alapján. Ebben a válaszban a munkaadói oldal hozzáállása is tükröződik” – jelentette ki a szakértő. Arra hívta fel a figyelmet, hogy keresleti munkaerőpiacon ez még tartható volt, hiszen tanulás nélkül is mindig volt, aki felvette a munkavállalót. Kínálati piacon azonban nem biztos, hogy így marad ez a helyzet, a felnőttképzési rendszert mindenesetre fel kellene rázni – tette hozzá. Felhívta a figyelmet, hogy a 10 éve nyilvánosan elérhető Diplomás Pályakövető Rendszer segítségével bárki megnézheti, egyebek mellett azt, hogy az egyes egyetemeken végzett diákok mennyi idő alatt helyezkednek el, használják-e a végzettségüket és mennyi a bruttó átlagbérük. Miért ne lehetne egy ilyen adatbázist létrehozni a felnőttképzésre is, ami azonnal jelentene egy támpontot a munka melletti képzést keresőknek – tette fel a kérdést Bozsonyi.

Kiemelte: a magyarok 29,5%-a használ AI-t a munkájában, amivel a „helyünkön vagyunk”. Szerinte az AI-technológia minél szélesebb körű integrálása minden bizonnyal növelné a hatékonyságot, amelyben most a kiaknázás korát éljük. Az első világháború után Magyarország a professzorok és a gazdasági szakértők tanácsa alapján a rádiótechnikába szállt be és lett ezáltal az akkori Szilícium-völgy. A KSH intézetigazgatója szerint, ha Magyarország élen tudna járni az AI kiaknázásában, hasonló sikereket tudna elérni, mint egy évszázaddal ezelőtt. 

Tanulni, tanulni, tanulni

A BMW-nél mindennél nagyobb hangsúlyt fektetnek a képzésre, ez jellemzi a magyarországi gyár működését is – hangzott el a konferencián. Az elmúlt 3 évben több mint 800 ezer órányi képzést végeztek a cégen belül összesen több mint 110 ezer résztvevővel – mondta Barabás Botond, a BMW Manufacturing Hungary Kft. képzési vezetője. Több mint 50 trénercég több mint 250 oktatójával dolgoznak együtt. 6 hónaptól egy évig terjedő képzéseket kapnak a belépő munkavállalók a robotikától a pneumatikáig, az ipari vezérléstechnikától a nyelvoktatásig. a leadership skillektől a soft skillekig számos területen. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy ne csak szakmailag legyenek rátermettek, hanem emberileg is állják meg a helyüket a cégnél a munkavállalók.  Hosszútávon pedig a duális szakképzés keretein belül 300 diákkal az ország legnagyobb technikusképzőjét hozták létre 6 szakmában, heti képzési rendben. Támogatják a továbbtanulást is, így minden lehetséges célcsoportra és oktatási szintre találtak megoldást. A dolgozói képzésekben az AI alapvetéseit is oktatják, de a menedzsment-meetingek strukturális részét is képezi az AI technológiák használatának elsajátítása, a képzési rendszerben részt vevő diákok pedig maguk fejlesztenek chatbotokat a cég számára – ismertette gyakorlatukat a képzési vezető.

Nyitóképen a kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Nagy Elek, Csorba Hajnalka, Zakor Sándor

Olvasd el korábbi cikkünket is a konferenciáról: 

Összeomlás helyett megújulás: a humántőke minősége dönti el Magyarország gazdasági jövőjét