kapubanner for mobile
Megjelent: 3 hete

A magyar szülők harmada nem evett eleget az elmúlt két évben, hogy etetni tudja a gyermekét

Az Egyensúly Intézet 2024. májusi szubjektív szegénységkutatása szerint jelenleg a magyarok negyede-harmada, tehát nagyjából 2,5-3 millió ember tekinthető szegénynek. Emellett 45-50 százaléknyi válaszadóról mondható el, hogy kijön a jövedelméből, és képes kiegyensúlyozott életvitelt fenntartani. A fennmaradó 15–20 százaléknak nem igazán okoznak gondot a hétköznapi kiadások, képesek félretenni kisebb-nagyobb összegeket, és gond nélkül fedezni tudnak egy jelentősebb váratlan kiadást.

November óta 50 ezer forinttal nőtt az átlagos megélhetéshez szükségesnek tartott jövedelmi szint

Az Egyensúly Intézet 2024. májusában ötödik alkalommal kérdezett rá, hogy a magyaroknak egyéni szinten mekkora összegre van szükségük a szűkös, az átlagos szintű, illetve a gondtalan élethez. A legfrissebb adatfelvétel alapján 2023 nyara óta változatlanul egy honfitársunknak jellemzően havi nettó 250 ezer forintra lenne szüksége a szűkös megélhetéshez. Ezzel szemben az átlagos megélhetést biztosító jövedelmi szint tekintetében érdemi elmozdulás tapasztalható: a megkérdezettek szerint már havi nettó 50 ezer forinttal többre, vagyis nettó 400 ezer forintra van szükség. A gondtalan élethez szükségesnek ítélt összeg ugyanakkor továbbra is havi nettó 600 ezer forint. Ugyanakkor a válaszadók 45 százaléka – családi vagy házastársi támogatás nélkül – nem tudja biztosítani az szűkös megélhetéshez szükséges anyagi feltételeket. A válaszadók közel harmada (31 százalék) nettó 250 ezer feletti, de nettó 400 ezer forint alatti összeget visz haza. Mindent összevetve a válaszadók több mint háromnegyede (76 százalék) az átlagos jövedelmi szint alatti csoportba tartozik.

A magyarok fele úgy érzi, csökkent a vásárlóereje az elmúlt három évben

A növekvő jövedelmek ellenére a társadalom többsége (51 százalék) úgy érzi, hogy kevesebb árut és szolgáltatást képes megvásárolni, mint korábban. A magyarok valamivel több mint harmada (35 százalék) úgy nyilatkozott, hogy a vásárlóereje nem változott érdemben. Pozitív fejleményekről 14 százalék számolt be. A vásárlóerő-csökkenésének leggyakoribb indoklása az árak emelkedése, amelyet a válaszadók szinte mindegyike (96 százalék) megjelölt. További 46 százaléknak új kiadásokkal (például egészségügyi költségekkel) kellett megbirkóznia, míg 29 százalék a saját vagy partnere jövedelmcsökkenését emelte ki.

A magyar háztartások kétharmadának problémát jelent a kiadások fedezése

Jelenleg a magyar háztartások közel kétharmada (64 százalék) csak kisebb-nagyobb erőfeszítések árán képes finanszírozni a mindennapi kiadásait. Kedvezőbb helyzetről a magyarok 35 százaléka számolt be: 24 százalékuk viszonylag könnyen, 6 százalékuk könnyen, 1 százalékuk pedig kifejezetten könnyen képes viselni a hétköznapok anyagi terheit. A munkavállalók körében jellemzően jobbak a körülmények: 41 százalék teljes mértékben, 45 százalék pedig többnyire képes fedezni kiadásait a fizetéséből. A háztartások kiadásaira jelentős hatással volt az infláció, ugyanis a válaszadók 46 százaléka vásárláskor rendszeresen az alacsony árakat és az akciókat kereste, további 32 százalékuk pedig, ha nem is mindig, de néha ehhez folyamodott. A diszkontboltok („százforintos”, „kínai”, szociális boltok) látogatása ugyancsak gyakoribbá vált az elmúlt két évben: a válaszadók 37 százaléka rendszeresen, 30 százalékuk néha, 21 százalékuk pedig ritkán járt ilyen üzletekbe.

A magyarok harmada nem tudna megbirkózni egy 100 ezer forintos váratlan kiadással

A magyar társadalom 39 százalékának problémát jelentene egy 100 ezer forintos, hirtelen keletkező kiadás fedezése, de még meg tudná oldani saját erőből. Ugyanakkor a megkérdezettek 32 százaléka arról számolt be, hogy nem tudna megbirkózni egy ekkora anyagi kihívással. Az adatok alapján 2023 novembere és 2024 májusa között jóval kiszolgáltatottabbá váltak az emberek: 7 százalékponttal növekedett azok aránya, akik egyáltalán nem tudnának kiegyenlíteni egy hirtelen előálló, 100 ezer forintos számlát, miközben 6 százalékponttal csökkent azoké, akik nehezen, de még meg tudnák ezt oldani saját erőből.

Minden harmadik magyar kért már anyagi segítséget családtagjaitól vagy a barátaitól, a szülők harmada pedig nem evett eleget az elmúlt két évben, hogy etetni tudja a gyermekét

Az Egyensúly Intézet 2024. májusi szegénységkutatása arra is kereste a választ, hogy a magyarok mekkora hányada került szorult pénzügyi helyzetbe (például: kölcsönkérés) vagy kellett lemondania valamiről (például: orvosi kezelés) anyagi okok miatt. Az eredmények alapján a két legjellemzőbb megküzdési stratégia a közlekedés visszafogása (40 százalék), valamint a családtagoktól vagy barátoktól való segítség kérése (35 százalék) volt. 

Érdemes kiemelni, hogy az infláció miatt a magyar szülők 34 százaléka nem evett mindig eleget annak érdekében, hogy etetni tudja a gyermekeit.

Ennek a csoportnak nagyjából az ötödét (19 százalék) különösen érzékenyen érintette az infláció: 15 százalékuk néha, 4 százalékuk pedig rendszeresen arra kényszerült, hogy a gyermekei érdekében megvonja magától az ételt.

A többség bevételeinek stagnálásra számít, a magyarok 40 százaléka aggódik az anyagi biztonsága miatt

A legfrissebb eredmények szerint négyből három magyar azzal számol, hogy a háztartása bevétele nem fog változni, ugyanakkor válaszadók 13 százaléka csökkenést jósol a következő három hónapra. Mindezek mellett a magyarok 6 százaléka szerint nagyon magas, 33 százalék szerint pedig inkább magas annak az esélye, hogy középtávon meginoghat az anyagi biztonsága. Az Egyensúly Intézet kutatása azt is feltárta, hogy a megkérdezettek az időskori anyagi kiszolgáltatottság miatt szoronganak a leginkább: 40 százalék inkább aggódik, 21 százalék pedig nagyon aggódik amiatt, hogy nyugdíjaskorában képes lesz-e fenntartani az igényeinek megfelelő életszínvonalat. Ezt szorosan követik a váratlan kiadásokkal összefüggő félelmek: 38 százaléknyian kissé, 22 százaléknyian pedig nagyon aggódnak amiatt, hogy a kazán vagy a családi jármű meghibásodásával járó költségekkel nem tudnának megbirkózni.

Megkongatták a vészharangot: Jelentős nyugdíjemelésre van szükség!

  • 2024.09.05Business Beach Conference Az Ingatlan Regatta már 8 éve köti össze az ingatlanpiac legfontosabb szereplőit egy különleges sporteseménnyel. Az idei évtől kezdve, Litkey Farkassal közös szervezésben “új” eseményként csatlakozik hozzánk a Bankár Kupa.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.09.26Best Practice Fórum - Roto A Fórum Célja: A Digitalizációs és Lean szemléletű folyamatfejlesztések sikeres vállalati megoldásainak, jó gyakorlatainak megosztása a fórum résztvevői között. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.10.02Tréning Kerekasztal Konferencia 2024. A 2024-es, őszi Tréning Kerekasztal Konferenciánk célja, hogy a résztvevők sokféle megközelítést kapjanak arról, a technológia hogyan épülhet be a tréningek világába.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.10.02JOBVERSE Állásbörze Állásbörze nem csupán egy esemény, hanem egy lehetőség, ahol céged kiemelkedhet a tömegből és személyesen találkozhatsz a legígéretesebb jelentkezőkkel. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Mennyit keresnek a salesesek / értékesítők?

Az értékesítő szakmában is komoly érték a szakértelem, ha valaki jól ismeri a terméket, amit értékesít, és end-to-end folyamatot tud... Teljes cikk

A magyar szülők harmada nem evett eleget az elmúlt két évben, hogy etetni tudja a gyermekét

Az Egyensúly Intézet 2024. májusi szubjektív szegénységkutatása szerint jelenleg a magyarok negyede-harmada, tehát nagyjából 2,5-3 millió ember... Teljes cikk

Jelentős növekedés - mutatjuk mennyivel nőttek az átlagkeresetek

2024. áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 645 300, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó... Teljes cikk