Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 3 éve

A mai munkaerő-piaci helyzetre már nem a közfoglalkoztatás a megfelelő válasz

Megérett az idő és a helyzet a közfoglalkoztatási program átalakítására - mondta Simon Attila, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára a VG-nek. Egyre többen kerülnek át a nyílt munkaerőpiacra is.

images

images

Simon Attila a Világgazdaságnak adott interjúban kiemelte: a 2011-es munkaerő-piaci helyzetre jó válasz volt a közfoglalkoztatási program kiterjesztése azzal a céllal, hogy visszatereljen a munkába olyan embereket, akik akár évtizedekre leszakadtak a munkaerőpiacról. "Időközben viszont kiüresedett a munkaerő-piaci kosarunk, és már szükségünk van mindenkire, aki munkára fogható" - mondta az NGM helyettes államtitkára. A helyettes államtitkár szerint az átlagosan 250 ezer fős közfoglalkoztatotti létszámból nagyjából 100-150 ezer fő helyezhető el a nyílt munkaerőpiacon.

Az idén 37 500 közfoglalkoztatottnak sikerült munkát találnia az elsődleges munkaerőpiacon úgy, hogy elhelyezkedésük tartósnak bizonyult, mivel a munkavállalást követő 180 napban nem kerültek vissza egyik közmunkaprogramba sem - közölte a Magyar Időkkel a Belügyminisztérium.

A 37 500 fő az első negyedévben jutott álláshoz, az év további részében tehát még többen találhattak munkát, de ők még nem lépték át a 180 napot. A közfoglalkoztatást elhagyók száma a 2015-ös azonos időszakhoz képest idén emelkedett: míg tavaly arányuk 12 százalék volt, addig 2016-ra 14,5 százalékra nőtt. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint októberben 220 ezer munkavállaló vallotta magát közfoglalkoztatottnak, egy évvel korábban számuk 230 ezer fő felett volt. 2015-ben még nőtt a közfoglalkoztatásba belépők száma, mára a tendencia megfordult.

A nemzetgazdasági tárca többek között azt javasolja, hogy három éven belül maximum 12 hónapig lehessen közfoglalkoztatotti státuszban maradni. Akinek ez idő alatt nem sikerül alkalmassá válnia a versenyszférában való elhelyezkedésre, például egészségügyi okok miatt, azt más módon kell segíteni - mondta Simon Attila.

Szeretnék elérni azt is, hogy a szakképzetteket ne "pazarolják el" a közfoglalkoztatásra, miközben a legtöbb ágazatban hiány van belőlük - mutatott rá a helyettes államtitkár. Ők a tervek szerint csak akkor léphetnek be a programba, ha az állami foglalkoztatási szolgálat három hónapon belül nem tud a képzettségüknek megfelelő munkahelyet biztosítani nekik, vagy három munkaadó visszautasítja őket.

2017-ben emelkedik jövőre a közmunkások bére

A szakképzést nem igénylő munkakörökben az emelés 3 százalék, a bruttó kereset jövőre 81 530 forintra emelkedik. A garantált közfoglalkoztatási bér 5 százalékkal nő, januártól 106 555 forintra. Jövőre az ideinél jóval több, legalább 2500 közfoglalkoztatottat terveznek bevonni szezonális munkákra, elsősorban a mezőgazdaságban. A létszám azért jelentős, mert idén augusztusig csak 430 közmunkást sikerült egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazni. Számuk várhatóan tovább csökken, mivel a minimálbér 15 százalékos emelése jobban motiválja a közfoglalkoztatottakat, hogy az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedjenek el.

vg.hu, Magyar Idők, HR Portal
Follow hrportal_hu on Twitter