Szegedi Juli
Szerző: Szegedi Juli
Megjelent: 5 éve

Betartatjuk a minimálbér-emelést és a bérmegállapodást

A munkaerő-kereslet és kínálat összehangolása és az arra adandó válaszok, a közfoglalkoztatásból való kiterelés és a bérmegállapodás szigorú betartatása - ezek 2017 fő témái a foglalkoztatás terén a munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár szerint. Dr. Simon Attila Istvánnal a tavaly elért eredményekről és azok idei hatásairól beszélgetett Szegedi Júlia, a HR Portál főszerkesztője, valamint dr. Kéri Ádám, a KRS Ügyvédi Iroda munkajogi üzletágvezető ügyvédje.

Egy évvel ezelőtt ugyanígy az év elején beszélgettünk, kevéssel azelőtt került a hivatalába. Hogyan értékeli a pozíciójában ez elmúlt egy évet? Nehéz összességében erre választ adni, de azt hiszem, eredményesnek értékelem a munkát, amelynek eredményeit azonban közösen értük el, Magyarország erősödése mindannyiunk sikere.

Először is történelmi jelentőségű az a bérmegállapodás, amit tavaly év végén a VKF résztvevői kötöttek a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékéről és a munkát terhelő adók csökkentéséről. De nyilvánvalóan ezt a bérmegállapodást be is kell tartatni, amihez két eszköz van a kezünkben: az egyik az adóhatóság, a másik a munkaügyi ellenőrzés. A kormányzatnak is az az alapvető érdeke, hogy a meghozott szabályokat az egyes munkaerő-piaci szereplők betartsák, ennek érdekében mindent meg fogunk tenni.


Kkv-k kaphatnak támogatást a béremelés végrehajtásához?



Jelenleg ilyen támogatás nem igényelhető. A kormányzat ugyanis 500 milliárd forintot hagyott a gazdasági szektorban, melynek elegendő fedezetet kell nyújtania a minimálbér emeléséhez. Meg kell várnunk tehát az első negyedévet, hogy lássuk a minimálbér-emelés közvetlen hatásait: hány cégnél merülnek fel működési problémák amiatt, mert nem tudják kigazdálkodni az emelt minimálbért.

Folytatva a tavalyi eredményeket, a munkavédelem terén is történtek fontos változások: sok év után megjelent a munkavédelem nemzeti politikája. Még fontosabb talán a munkavédelmi képviselők kötelező választásának alacsonyabb munkavállalói létszámhoz történő kötése. Ennek következtében az elmúlt fél évben megduplázódott a munkavédelmi képviselők száma. A képviselők olyan munkavállalók, akiknek a feladata az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeinek az ellenőrzése, akik a munkáltató partnerei. Én ebben így nem kötelezettséget, sokkal inkább egy lehetőséget látok. Ha van terület az életben, ahol a megelőzés a legfontosabb, az a munkavédelem. Ha a cégek képesek megfelelő módon kezelni ezt a nekik nyújtott lehetőséget, akkor a munkavédelmi képviselők személyében több ezer szövetségesre lelhetnek, akik a megelőzésben partnereik lehetnek. A képviselők választása azt a célt szolgálja, hogy ne akkor kelljen intézkedni, ha már megvan a baj, hanem legyen egy csatorna, melyen keresztül meg tudjuk szólítani a vállalatokat.

A munkaügyi ellenőrzések területén pedig folytatni fogjuk a korábbi évek gyakorlatát: míg a szabályok követését határozottan számon kérjük a munkáltatóktól, inkább szolgáltató jellegű intézményként kívánjuk a rendszert működtetni.

Folyamatosan növekszik a foglalkoztatás, jelenleg 4,4 millió fő felett járunk. Ezzel párhuzamosan a reálbérek is emelkednek. Ezekre mindenképpen büszkék lehetünk.

Tavaly beszéltünk arról, hogy mennyire fontos lenne a közfoglalkoztatottak visszavezetése a nyílt munkaerőpiacra. Ezzel kapcsolatban mi történt?

Készítettünk egy tanulmányt, melyben összegyűjtöttük azokat a szabályozási és gyakorlati tényezőket, melyek gátjai annak, hogy a közfoglalkoztatottak elhagyják ezt a foglalkoztatási formát. Sajnos az egyik akadály a tájékozatlanság az emberek között, a másik pedig a motiváció hiánya. Erre nyújt megoldást a kormányzat "Közfoglalkoztatásból a versenyszférába" programja, melynek egyik eleme a munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtása, a másik pedig az elhelyezkedési juttatás. Az elhelyezkedési juttatás összege megegyezik a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) havi összegével (22.800 Ft/hó), amely támogatást addig kapja az egyén, ameddig a közfoglalkoztatási jogviszonya munkaviszony létesítése hiányában fennállt volna. A támogatás folyósítása havi bontásban utólag történik. Ezt az összeget, akkor kaphatja meg a közfoglalkozatott, ha benne volt a programban, majd állást talált a nyílt munkaerőpiacon. Ebben az esetben a közfoglalkoztatási programjából a még hátralévő időre megkaphatja ezt az elhelyezkedést könnyítő támogatást. Ezzel igyekszünk ösztönözni őket arra, hogy bátran menjenek dolgozni, ne csak közfoglalkoztatásban gondolkodjanak. A legfrissebb adataink szerint 13-15%-a jut ki a közfoglalkoztatottaknak a nyílt munkaerőpiacra.

Talán nem vagyok elbizakodott, ha azt mondom, hogy karnyújtásnyi közelségbe kerültünk ahhoz, hogy a 2017-es év a közfoglalkoztatás szempontjából már egy új fejezet legyen. Az az alapvető célunk, hogy mindazok, akik a munkaerőpiacon meg tudnák állni a helyüket, ne közfoglalkoztatás keretében végezzenek munkát. A kormány elfogadta az erre vonatkozó elképzeléseinket, melynek egyik eleme az, hogy a 25 év alattiak közfoglalkoztatásba vonása csak azután történhet meg, hogy előtte az Ifjúsági Garanciaprogram valamelyik elemébe már bevontuk őket. Ha ez megtörtént és mégis azt látja az ügyintéző, hogy nincs reális alternatívája a fiatalnak, akkor nyitva áll előtte a lehetőség és beléphet a közfoglalkoztatásba. A ma működő rendszer szerint ez épp fordítva van: a 25 év alatti saját kérésére azonnal bekapcsolható a közfoglalkoztatásba.

A másik kérdés, hogy rendelkezik-e a közfoglalkoztatott szakképzettséggel. Mindannyian tudjuk, hogy néhány gazdasági szektorban verseny van a szakképzett munkaerőért, így nyilvánvaló, hogy aki rendelkezik szakképzettséggel, azt valamiképp be kellene csatornázni a nyílt munkaerőpiacra. Össze szeretnénk tehát párosítani a keresletet és a kínálatot. Ezért arra gondoltunk, hogy a szakképzettséggel rendelkezők számára csak akkor tegyük lehetővé a közfoglalkoztatásban való részvételt, ha három hónapon keresztül nem tudnak neki a végzettségéhez megfelelő állást kiközvetíteni vagy sikerült a kiközvetítés, de három alkalommal a munkáltató választása nem rá esett.

Tegyük fel, hogy van 700 szakács, aki közfoglalkoztatottként dolgozik az országban. Benne vannak a rendszerben és azt látjuk, hogy regisztrált igény van szakácsmunkára - nem közfoglalkoztatottként. Őket kell megpróbálnunk összekapcsolni egymással egy működő, naprakész rendszerben.

Ezért nem emelkedett a közfoglalkoztatotti bér? Hogy arra ösztönözzék őket, nézzenek körül a nyílt munkapiacon?

Végül emelkedett, bár az igaz, hogy csak kismértékben. Ez tudatos választás volt, mert azt szerettük volna elérni, hogy nyíljon az olló a közfoglalkoztatotti és a minimálbér között. Szeretnénk növelni az érdekeltséget abban, hogy az érintettek szakképesítést szerezzenek és megtegyenek mindent annak érdekében, hogy be tudjanak kapcsolódni a munkaerőpiacba.

Tavaly, mint fontos feladatot említette az inaktívak megszólítását. Ebben történt előrelépés?

Gondolkodtunk, hogy mi lenne az a mód, ahogy elérhetjük ezeket az embereket, akikről oly keveset tudunk. Ezért kiírtunk egy uniós forrásokból finanszírozott pályázatot (GINOP 5.3.6), melynek egyik eleme egy olyan munkaerő-piaci portál fejlesztése, ami azt a célt szolgálná, hogy egymásra tudjon találni a munkáltató és a munkavállaló. Ezzel a felülettel azok a fiatalok érhetők el, akik még a szüleikkel élnek vagy épp külföldön dolgoznak. Persze az inaktívak másik része nem érhető el ezen a módon, mert nem használnak mobileszközöket, appokat, digitális technológiát. A pályázat másik eleme az ő elérésüket szolgálja: ügynöki hálózatot tervezünk kiépíteni, akiknek mobileszközökön keresztül kell majd tartaniuk a kapcsolatot a munkáltatókkal. Az ügynökök járva a saját területüket, megtalálják az inaktív szereplőket és igyekeznek őket arra motiválni, hogy belépjenek a munkaerőpiacra. A pályázatot a napokban tettük közzé, reményeink szerint nyáron el is indulhat a terepmunka.

Ezen a módon tervezik a külföldön dolgozó fiatalok hazacsábítását?

Az adatok egyelőre jók, bár nem nevezném még tendenciának. A KSH decemberi adatai alapján az látszik, hogy ezer fővel kevesebb volt decemberben a külföldön tartózkodók száma, mint novemberben. Hogy ez trend-e, az majd kiderül a következő hónapok adataiból.

Az ő esetükben is az elérés a legnehezebb gond, a pályázat egyik fő eleme, a portál létrehozása ezért őket is célozná. Tudatni szeretnénk velük, hogy mi vár rájuk, ha hazajönnek, megpróbáljuk őket összekötni munkáltatókkal, esetükben közvetítői hálózatban is gondolkodunk.

Az álláskeresők profilozása elindult tavaly. Ez hogyan vált be?

Fontos lépés, de egyelőre „1.0-ás” profilozás indult. A betöltetlen állások és az álláskeresők egymásra találásához az kell, hogy a profilozás minél mélyrehatóbb legyen. A közfoglalkoztatottakra is ki kellett terjeszteni a profilozást, a közfoglalkoztatóknak biztosítaniuk kell, hogy havi 1 napra el tudjanak menni egy hosszabb beszélgetésre a járási hivatalba, ennek útiköltségét is álljuk. Ez nem egy fél órás profilozás, hanem hosszasan kell beszélgetni szakemberekkel, a beszélgetés mélységét és tematikáját akarjuk idén fejleszteni.


Hogy látja, a munkaerőhiány akadálya lehet a gazdasági növekedésnek?



Leszögezném, hogy nincs országos és nincs minden ágazatra kiterjedő munkaerőhiány, hanem a probléma egyes régiókat, egyes szektorokat érint. Két hete voltam a Jászságban, ott tényleg tapasztalható a munkaerő-tartalék kimerülése, holott ukrán és szerb munkavállalók is dolgoznak már ebben a régióban. Fontos hozzátenni, hogy nem vették el senkitől a munkalehetőséget, hiszen aki akart, az már ott dolgozik.

Várható további könnyítés harmadik országbeli munkavállalók számára?

Hozzávetőlegesen 50-60 ezer harmadik országbeli munkavállaló jöhet Magyarországra dolgozni, sok éve ezt a kvótát határozták meg. Nem jönnek ennyien, tavaly körülbelül 6000-en érkeztek munkavállalási szándékkal harmadik országból. Két olyan állam esetében - Ukrajna és Szerbia - melyek határosan az unióval, de nem tagjai annak, tettünk egy könnyítést, másokkal nem tervezzük.

Milyen szektorokban helyezkednek el az ide érkező szerb és ukrán munkavállalók?

Főként a feldolgozóiparban, ide várják őket a munkáltatók. Kiadtunk egy közleményt a hiányszakmákról, melyen egyértelműen vezet a feldolgozóipar.


Ami a béren kívüli juttatásokat illeti, az utazási költségtérítés összege emelkedett, majd ismét csökkent. Mi ennek az oka?



Évek óta mondták a multinacionális vállalatok, hogy kevés a 9,-Ft/km, ők szeretnék ösztönözni a munkába járást azzal, hogy adómentesen többet adnak munkavállalóiknak. Rendben, változtattunk az Szja-törvényen, 15 forint lett az adómentesen adható költségtérítés maximuma. Ezt az emelést ugyanakkor csupán egy lehetőségként kívántuk biztosítani, ezért döntöttünk úgy, hogy a kötelező mérték 9,-Ft/km marad, a 9 és 15 forint közötti mértéket pedig a munkáltatók belátására bízzuk.


Összefoglalva tehát, melyek 2017 fő témái a munka világában?



A munkaerő-kereslet és kínálat összehangolása, a közfoglalkoztatásból való kiterelés és a bérmegállapodás szigorú betartatása. Ezek az idei fókuszpontok.

  • 2021.10.05Tréning Kerekasztal 2021 Komoly kihívások érték és érik a szervezeteket az utóbbi időszakban. Először a járvány okozta sokk, a vele érkező gazdasági megtorpanás, a home office, hogy szinte minden átkerült a digitális térbe. A helyzet továbbra is konstans változásban van, így szükség van folyamatos, rugalmas alkalmazkodásra. A szervezetek VUCA-környezethez való illeszkedésére, a mostanában egyre inkább teret nyerő hibrid működés kialakítására. Mindehhez a képzéseknek, a tréningpiacnak is alkalmazkodnia kell. Ezért is ül össze újra, egy év kihagyás után a Tréning Kerekasztal Konferencia 2021. október 5-én, a New York Palotában. Részletek Jegyek
  • 2021.10.07Jólét és hatékonyság? Mentálhigiénés nagykövet program! Képzést minden olyan vezetőnek, vezetői csapatnak, akik szeretnének tudatosan, hatékonyságot, jólétet növelni a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.10.12XVIII. Magyar Munkajogi Konferencia – 9 kreditpont A Wolters Kluwer Hungary legnagyobb éves rendezvénye idén válik nagykorúvá. Ezúttal is a megszokott, színvonalas szakmai programokkal és felejthetetlen közösségi élményt ígérve várjuk a munkajoggal foglalkozókat a Dunakanyar szívében. A rendezvényen az ügyvédek és jogtanácsosok 9 kreditpontot szerezhetnek! Részletek Jegyek
  • 2021.10.20Hibrid munkavégzés, távmunka, munkaidő, pihenőidő és egyéb aktuális kérdések a munkajogban Jöjjön el, és tájékozódjon élőben dr. Fodor T. Gábortól a terület egyik jeles szakértőjétől. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A felsővezetőknek komoly kételyeik vannak cégük ellenálló-képességét illetően

A váratlan helyzetek és lehetőségek egyensúlyban tartása elkerülhetetlen a fenntartható növekedés eléréséhez – derül ki az EY több mint 500... Teljes cikk

Csak azok a nők dolgozhatnak Kabulban, akiket nem tudnak férfiakkal helyettesíteni

Az afgán főváros polgármestere arra kérte a női dolgozókat, hogy ne menjenek be a munkahelyükre a továbbiakban. Kivéve akkor, ha olyan munkakörben... Teljes cikk

Elsősorban fodrászok, kozmetikusok igénylik a 219 ezer forintos önfoglalkoztatási támogatást

Több mint 80 ezer önfoglalkoztató kérte eddig a kormány által biztosított egyszeri támogatást 17,6 milliárd forint értékben. A több mint 71 ezer... Teljes cikk