A multik nyitottabbak a fogyatékosok alkalmazására

Míg Angliában maguk a nagyvállalatok fogtak össze a fogyatékkal élők munkavállalási lehetőségeinek javítása érdekében, addig nálunk a munkáltatók nagy része idegenkedik alkalmazásuktól.

Juhos Andrea a DBM Hungary HR-tanácsadó cég ügyvezető partnere szerint a hazai vállalkozások nagy részét éppen a bizonytalan adózás, az állami támogatás hiánya tartja vissza attól, hogy fogyatékkal élő munkavállalót keressenek. „Pedig pozitívumai is vannak egy fogyatékkal élő dolgozónak, például lojálisabbak, hiszen tudják, hogy nehéz elhelyezkedniük, segítik munkatársaikat a másság elfogadásában, és éppen a fogyatékuk miatt egyes érzékszerveik jóval fejlettebbek lehetnek, lehetőséget adva ezzel más képességek kibontakozásának” – magyarázta a karrier-tanácsadó.

Kevés a felsőfokú végzettségű

„Nem csak a romák és a kisgyermekes anyák szenvednek a diszkriminációtól. A fogyatékkal élők körében sajnos elég alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya, idegen nyelven is nagyon kevesen beszélnek. Számukra már az alapoktatás is komoly problémát okozhat, hiszen sokuknak speciális iskolára van szükségük, később azonban éppen az elkülönített iskolarendszer, a szegregált környezet okoz nehézségeket” – magyarázta a FigyelőNetnek Végh Katalin, a Salva Vita Alapítvány vezetője.

Az Alapítvány az értelmileg sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének elősegítése céljából jött létre. Ügyfeleik elsősorban a készségfejlesztő vagy speciális szakiskolát végzettek, akiket a nyílt munkaerőpiacon és nem a védett munkahelyeken helyeznek el. „Főleg az értelmi sérültek esetében mélyül el még inkább a szakadék, hiszen nekik valóban speciális képzésekre van szükségük, amelyeket nem kaphatnak meg egy normál iskolarendszerben. Az enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékosok azonban képesek bizonyos szakmák elsajátítására, például lehetnek asztalosok, kőművesek vagy víz- és gázszerelők. Leginkább segéd- és betanított munkásként alkalmazhatók, de általában jó a kézügyességük és nagy a teherbírásuk”– tette hozzá Végh Katalin.

A szaktárca nem válaszolt

Szerettük volna a kormány részéről megszólaltatni a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlőségi szakállamtitkárát, Rauh Editet is e témában, de sem a sajtóosztálytól, sem a titkárságától nem kaptunk választ írásbeli, majd több ízben telefonon feltett kérdéseinkre.

A civilszervezetek egyre potensebbek, és egyre nagyobb sikereket érnek el a hátrányos helyzetűek munkakeresésében. A Salva Vita Alapítványnál évente 100-120 ügyfélből 30-35-nek legalább hat hónapra szóló munkaviszonya van, nem ritka azonban a 24 hónapos alkalmazás sem. Végh Katalin szerint a külföldi vezetésű multinacionális cégek általában nyitottabban állnak egy fogyatékkal élő ember alkalmazásához, míg a hazai kis-és középvállalkozások, de még a nagyobb cégek is ódzkodnak, ha egy értelmi fogyatékos jelentkezik egy álláshirdetésre. Ennek leginkább az információhiány az oka, illetve az a tévhit, hogy az értelmi fogyatékosok agresszívebbek.

Szolgáltatásuk ingyenes, a munkáltatókkal együttműködve felderítik az ügyfeleik által is betölthető munkaköröket, tájékoztatást adnak a sérült munkavállaló képességeiről, vállalják betanítását, naprakész információval szolgálnak a foglalkoztatásukhoz igénybe vehető támogatásokról, valamint segítséget nyújtanak az esetlegesen felmerülő problémák megoldásában. „Az alapítvány nemrégiben kiterjesztette szolgáltatásait a gyengén látókra is, akik valamivel jobb helyzetben vannak, mert közülük többen végeznek el felsőfokú intézményt, és beszélnek legalább egy idegen nyelven. De számukra sem elég széles a paletta a munkaerőpiacon” – mondta Végh Katalin.

Megváltozott munkaképesség

Nincsenek könnyebb helyzetben azok sem, akik munkaképessége betegség vagy baleset következtében megváltozik, azaz csökken. Számukra sem nyújt túl sok lehetőséget a munkaerőpiac, leginkább betanított munkákra alkalmazzák őket.

A miskolci Szocioprodukt Kft. alkalmazottjai között egy kerekesszékes, 3-4 mozgáskorlátozott vagy egyéb mozgásszervi betegségben szenvedő dolgozó van, többek gerincproblémával küszködnek vagy fehérvérűségben szenvednek, tudta meg a FigyelőNet a cég ügyvezetőjétől, Osváth Zoltántól. Elsősorban kötészeti, nyomdai csomagolási és varrodai munkákban foglalkoztatják a mintegy 80 dolgozójukat, melyből 60 megváltozott munkaképességű.

A munkahelyi gyakorlat a siker alapja

A pécsi Fogd a Kezem Alapítvány szintén támogatott foglalkoztatási rendszerben, személyre szóló tanácsadással segíti ügyfeleit. Tavaly 14 értelmi sérült kapott munkát a nyílt munkaerőpiacon támogatásukkal. „Azok, akik megkeresnek bennünket, dolgozni szeretnének. A napközi egyben gyakorlati hely is, ahol nemcsak az önálló életre való bátorítás, hanem az egyes munkahelyekre való beilleszkedésben is próbálunk segíteni. Tapasztalataink szerint sem az iskolák, sem a szülők nem készítik fel ezeket a fiatalokat az önálló életre” – mondta Szvacsekné Jahn Margit, az alapítvány vezetője.