Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 11 éve

A munkahely rejtett dimenziói

A tér érzékelése alakítja életünket

"A világot mint olyant soha nem ragadhatjuk meg, ... csak az érzékszerveinket érő fizikai hatásokat észleljük" - F. P. Kilpatrick, amerikai tranzakcionalista pszichológus e megállapítása arra utal, hogy a különböző személyiségtípusok érzékszerveik segítségével kiválogatják a külvilágból érkező információkat, amely egy koherens, mégis önálló, szubjektív világgá áll össze. Az ember és a világban elfoglalt helye ezen az érzékleti világon keresztül definiálódik. Az emberek különböző térhasználati szokásaival foglalkozó neves amerikai antropológus, Edward T. Hall már a 60-as években megmondta, hogy a tér hatással van az emberekre.

Rejtett dimenziók című könyve az emberi térérzékelés dinamikus voltára hívják fel a figyelmet. Azaz térérzékelésünk nem ahhoz kötődik, amit passzív nézéssel lehet látni, észlelni; hanem ahhoz, hogy mit lehet csinálni egy adott térben, azaz a cselekvéshez. Megállapította, hogy a személyes tér együtt mozog az egyénnel. A személyes "térburkaival" körülvett, mozgó egyén azonban sajátos tereket alakít ki, amelyek kiterjedése - hasonlóképpen a személyes térhez - egyéni és társadalmi adottságok és feltételek sokaságára hat, s differenciálja azokat.

A mikrotereket felosztó tényezőket és mechanizmusokat Hall "rejtett dimenzióknak" nevezi. A fizikai tér folytonosságával szemben a személyes tér osztottsága valóban rejtett dimenzió. Nagyon valóságos tényezők rejlenek azonban benne, mindenekelőtt a kultúra, a civilizáció térszervező ereje, de a gazdasági-vagyoni helyzeté, a társadalmi státuszé is. A társadalmi térfelosztáshoz és távolságtartáshoz a mikroterekben egyaránt tartoznak tárgyi elemek (egy terem berendezése), de a társadalom belső tereiben ennél közvetettebb, ugyanakkor nagyon hatékony eszközei is vannak a távolságtartásnak.

Rejtett zónák az amerikai hivatali helyiségekben

E. T. Hall kötetlen beszélgetés formájában készített interjúsorozatot arról, hogyan reagálnak az emberek az úgynevezett "hivatali térre". Mint a beszélgetésekből kiderült, az első és legfontosabb kritérium, hogy az ember munkája végzése közben lehetőleg ne ütközzék bele senkibe és semmibe. Egyik interjúalanya egy asszony volt; egész sereg, különböző méretű hivatali helyiségben végezte ugyanazt a munkát, és mindegyik irodában más-más térbeli tapasztalatokat szerzett. Az egyik helyiséget megfelelőnek érezte, a másikat nem. Amikor a tapasztalatok részletei felől faggatta E. T. Hall, elmondta, hogy mint sok más ember, ő is szereti időnként eltolni a székét az íróasztaltól, szeret hátradőlni, hogy kiegyenesíthesse lábát, karját, hátát. A kutató megfigyelte, mindig azonos távolságba tolta székét az asztaltól, és ha hátradőltében érintette a falat, szűknek érezte az irodát; ha nem érintette, akkor pedig tágasnak.

A hivatal három rejtett zónája

A további felmérések három "rejtett" zóna létezését tárták fel az amerikai hivatali helyiségekben. A kutató mintegy száz amerikai hivatalnokkal készített interjút, és ezekből kiderült, hogy az amerikai irodának három "rejtett" zónája van. Az első a közvetlen munkaterület: az íróasztal lapja és a szék. A második zónát azok a pontok alkotják, amelyek a fent említett zónán kívül - az ülő hivatalnok kartávolságán belül vannak. A harmadik az a terület, amelyet a székét hátralökő hivatalnok foglal, amikor kissé el akar távolodni munkájától anélkül, hogy felállna.

E. T. Hall megfigyelte, hogy amelyik helyiség csak az első zónában biztosít mozgást, szubjektíve zsúfoltnak minősül. A második pont követelményeinek eleget tevő irodát "kicsinek" tartják a dolgozók, a harmadik zóna területigényének megfelelő helyiséget kielégítőnek, esetenként tágasnak érzékelték.

Ha megkérünk egy amerikait, hasonlítson össze két azonos méretű, de eltérő mértékben zsúfolt szobát, bizonyára azt mondja majd nagyobbnak, amelyik több mozgási szabadságot biztosít. Nyilvánvalóan nagy szükség van rá, hogy ésszerűbben gazdálkodjunk szobáink belső térkiképzésével: nem jó, ha lépten-nyomon egymásra ütközünk.

A kutató interjúalanyai között volt egy asszony, vidám, nyíltszívű teremtés, akit modern, ám rosszul tervezett konyhája nap, mint nap feldühített. A következőket mondta: "Ki nem állhatom, ha hozzám érnek, lökdösnek, még ha érzelmileg közel álló személyekről van is szó. Meg tudok bolondulni a konyhában, amikor ebédet készítek és valaki mindig a lábam alatt van."

E. T. Hall szerint tény, hogy az egyes emberek, illetve kultúrák között roppant különbségek lehetnek térigény szempontjából, ennek ellenére megkísérelhetünk néhány általánosítást levonni: például, hogy térérzékelésünk módja határozza meg, mit tehetünk és mit nem egy adott területen. Egy szoba, amelyet két-három lépéssel átszelhetünk, egészen más tapasztalatot nyújt, mint a tizenöt-húsz lépéssel mérhető szobák. A kézzel elérhető mennyezetű szoba sokban különbözik a négy méter magas teremtől.

Összegezve tehát megállapítható, hogy a térkiképzés szempontjából a legkielégítőbb az a hivatali tér, amely mind a három zónaigényt figyelembe veszi.

A személyes terek távolsági zónái

E. T. Hall a személyes terek távolságait is megállapította négy zónát megkülönböztetve. Ebből kiderül, hogy mind a magánéletben, mind a munkában más és más távolságokban kommunikálunk.

1. Bizalmas zóna

A 0 méter és 0,5 méter közötti távolság a bizalmas zónának felel meg, így a szerelmesek, szülők-gyermekek érintkeznek, amelyhez a suttogás a megfelelő hangnem. Így lehetetlen nem észlelni valakinek a jelenlétét, és ez a tény a nagymértékben felfokozódott érzéki benyomások miatt olykor nyomasztó lehet. A (gyakran eltorzult) látvány, a szaghatások, a másik személy testének melege és hangjai meg leheletének érzése - ezek együttesen és egyértelműen jelzik, hogy egy másik test szférájába kerültünk.

Ki kell emelni, hogy az amerikai proxemikus sémák korántsem egyetemes érvényűek. Még a másik személy érintését szabályozó törvények állandóságával sem számolhatunk. Az amerikai bizalmas távolság egyes vonásai megszokottak az orosz társasági távolságban is. A közel-keleti embert nem, az amerikait viszont igen csak felháborítja, ha nyilvános helyen idegenek érnek hozzá.

2. Személyes zóna

Személyes zónának minősül, amikor a távolság 0,5 métertől 1,2 méterig terjed. A barátokkal szoktunk ebben a távolságban kommunikálni, normál hangerővel.

Abból, hogy mekkora távolságot tartanak az emberek, viszonyukra, egymás iránt táplált érzelmeikre, vagy mindkettőre következtethetünk. Egy nő például nyugodt lélekkel állhat a férje szoros személyes zónájában, ha más férfival teszi ugyanezt, ezt már másképp ítéljük meg.

3. Társasági zóna

Társasági zóna 1,2 métertől 3,7 méterig terjed. Társasági összejövetelen, hivatalos megbeszélésen illik ebben a távolságban beszélgetni, tárgyalni. A hangerő emeltebb. A személyes távolság távoli és a társasági távolság közeli szakasza között - mint az egyik kísérleti alany mondotta - "a domináció megszűnte" jelzi a választóvonalat. (Az amerikaiak hangerőszintje normálisnak mondható.)

Némi különbség van a közeli és a távoli szakasz beszélgetési hangereje között, a társalgás általában még hat méterről is érthető. Egy szakértő megfigyelte, hogy ilyen messziről az amerikaiak valamivel csöndesebbek, mint az arabok, spanyolok, a hinduk és oroszok, de a felsőbb osztálybeli angoloknál, délkelet-ázsiaiaknál és a japánoknál hangosabban beszélnek.

Ez a távolság személytelen ügyek megtárgyalására való, bár közeli szakaszában több személyes mozzanat van még, mint a távoliban. Együtt dolgozó emberek szokták ezt a távolságot tartani. Nagyon gyakori az alkalmi társas összejövetelek résztvevői között is. Fensőbbséges hatást vált ki, ha ilyen távolságból állva beszélünk ülő partnerünkkel gondoljunk a titkárához, asszisztenséhez beszélő főnökre. A társasági távolság maximumán folytatott üzleti vagy társasági beszélgetés hivatalosabb jellegű, mint az alsó távolsághatáron lezajló eszmecserék. Fontos emberek hivatali íróasztala olyan nagyméretű, hogy az embereket a társasági távolság távoli szakaszában tudja tartani. Még a szokványos méretű hivatali íróasztalok túloldalán levő szék is jó 240-270 centiméterre van az asztal innenső oldalán álldogáló ügyféltől.

4. Nyilvános zóna

A nyilvános zóna 3,7 méteres távolságot jelent, amely a szónoklat, nagy tömeg előtti beszéd keretében valósul meg. A hangerő teljes, és mikrofonhasználat jellemzi.

A személyes és társasági szférákból a nyilvánosba való átmenet során számos ugrásszerű érzékelési változást figyelhetünk meg, mert ez a távolság már teljesen kívül esik a személyes vonatkozások szféráján. Hét és fél méteres távolságból egy kellőképpen éber személy, ha veszélyt érez, már képes arra, hogy kikerülő, illetve védekező cselekvést hajtson végre. E távolságból kiváltódhat a menekülési akció csökevényes, tudat alatti formája is. A társalgás hangereje nagy, de nem maximális. A nyelvészek megfigyelték, hogy ilyen messziről folytatott beszélgetés során a partnerek gondosabban választják meg szavaikat és kifejezéseiket, sőt nyelvtani-mondattani változások is adódnak. Martin Joos sokatmondóan "formális stílusnak" nevezi ezt a beszédmódot. Fontos közéleti személyiségek körül automatikasan 9-10 méteres a szabad terület.

Hall a spontán módon kialakuló kényszermentes távolságtartás alapjellemzőit írja le, tömegbe préselődve természetesen bizalmas távolságon belülre kerülnek egymással azok is, akik egyébként "bizalmatlanok". A modellben feltüntetett távolságmértékek az amerikai átlagot jelentik, amelyektől a különböző kultúrák mértékei jelentősen eltérhetnek. Jellemzően jóval inkább közelségtűrőek például a mediterrán kultúrák és a japánok. Az egyes népek személyes tereiben mérhető különbségek természeti és társadalmi tényezőkkel egyaránt összefüggnek. Hat e viszonyokra a rendelkezésre álló lakótér kiterjedése, a népsűrűség, a klíma, de a technika, a kultúra, a társadalmi viszonyrendszerek fejlődése is, s ebben az értelemben e mikroviszonylatokat makrofeltételek befolyásolják. A négy távolsági zóna mindegyike közeli és távoli szakaszra bontható.

Ezek a proxemikai megfigyelések nemcsak az emberi viselkedés- és magatartás- illetve a munkakultúráról szolgáltatnak fontos információkat, de a mindennapi élet, vagy a munkavégzés hatékonyságának fokozásához is jelentős eredményekkel járulhatnak hozzá.

Gyimóthy Éva, HR Portal
  • 2019.11.14recruiTECH BLUE Fizikai munkaerő toborzás – van új a nap alatt? Szerintünk igen! recruiTECH BLUE | 2019. november 14-én a kékgalléros toborzásra koncentrálva, még lazy bird áron Részletek Jegyek
  • 2019.11.15Hogyan változnak a nyugdíjszabályok 2020-ban? Mikor jobb nyugdíjba vonulni a nyugdíj összege szempontjából. Még az idén, vagy inkább jövőre? Ki vonulhat nyugdíjba jövőre, mit jelent a munkáltató számára, ha a munkatárs nyugdíjra jogosulttá válik? Nyugdíj mellett hogyan dolgozhatunk? Mit jelent a munkáltató számára, ha nyugdíjas munkavállalót foglalkoztat? Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter