A munkahelyi kóroki tényezők hatásából származó egészségkárosodások és megelőzésük V. rész

Fémek
A hazai gyakorlatban leginkább használt, munkavédelmi szempontból fontosabb fémek: ólom, kadmium, króm, nikkel, higany.

Gázok
Gyakorlatilag csak heveny foglalkozási megbetegedéseket okoznak. A mérgezések nemritkán halálosak, a nagy tüdőfelületen át a gázok gyorsan, jelentős mennyiségben jutnak be a szervezetbe.
Hatásuk alapján egyszerű fojtógázokra, kémiai hatású fojtógázokra és ingerlő gázokra csoportosíthatók.

Egyszerű fojtógázok
Általában nincs közvetlen mérgező hatásuk, a levegő kiszorításával hatnak. E csoportba tartoznak: széndioxid, metán.

Kémiai hatású fojtógázok
A szervezetbe jutva vegyi reakció útján gátolják meg az oxigén felhasználását.

Ingerlő gázok
Hatásuk attól függ, hogy a vízben illetve szövetnedvekben miként oldódnak. A jól oldódóak a felsőlégutak nyálkahártyáján kifejtik hatásukat és így nem jutnak a mélyebb légutakba.

Jól oldódóak: ammónia, fluorsav, kénsav, sósav, formaldehid. Kötőhártya, orrnyálkahártya, légcső heveny izgalmát okozzák (menekülésre késztetnek).

Közepesen oldódóak: klór, kéndioxid. A mélyebb légutakba is lejutva következményes tüdőgyulladást okozhatnak.

Rosszul oldódóak: nitrózus gázok. A mélyebb légutakba lejutva tüdővizenyőt idéznek elő.

Egészségügyi megelőzés
A gázmérgezések egészségügyi megelőzésének lehetősége korlátozott. Tekintettel arra, hogy idült hatással nem rendelkeznek, időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálattal a károsodások nem előzhetők meg.

Bejelentés
Bejelentendő egészségkárosodások; közülük a kénhidrogén-, szénmonoxid-mérgezés baleseti ellátásra is jogot ad.

Oldószerek
Azok a vegyi anyagok amelyek ebbe a csoportba sorolhatók, többféle célra használatosak
- tényleges oldószerek (zsírok, gyanták, gumi, cellulóz, festékek oldására szolgálnak),
- hűtőanyagként is használt oldószerek (pl. glikolok),
- tüzelő- és üzemanyagok (pl. benzin), tűzoltó anyagok (pl. metilbromid).

A szervezetre gyakorolt közös heveny hatásuk, hogy illékonyságuk és jó lipoid-oldhatóságuk következtében gyorsan felszívódva narkotizálnak, valamint izgatják a szem, a felső légutak nyálkahártyáját és a bőrt. A narkotizáló hatás fejfájásban, szédülésben, bódultságban, zavartságban, eszméletvesztésben nyilvánul meg. Különbség van közöttük abban, hogy egyeseknél hosszú eufóriás-szakasz előzi meg a narkózist.

Az oldószerek kémiai szerkezetük alapján is csoportosíthatók
- nyíltláncú szénhidrogének (acetaldehid, aceton, alkoholok, benzin, dioxán, etilénglikol, glikoléterek, stb.),
- nyíltláncú szénhidrogének halogén származékai (monoklór-metán, diklór-metán, triklór-metán, tetraklór-metán, dibrom-metán, diklór-etán, tetraklór-etán, diklór-etilén, triklór-etilén, tetraklór-etilén, stb.),
- gyűrűs szénhidrogének (benzol, toluol, xilol, stb.).

Egészségügyi megelőzés: az oldószerek közül többnek ismert a biológiai expozíciós mutatója (benzol, toluol, triklór-etilén, xilol) így a fokozott expozíció kimutatása lehetséges.
Az idült és késői hatást okozóknál az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok félévenkénti, évenkénti gyakorisággal kötelezőek.

Bejelentés
Bejelentendő megbetegedések, nagyobb részük baleseti ellátásra is jogot ad.

Műanyagok
Régóta ismertek a természetes alapú műanyagok, amelyeket a természetben is előforduló nagy molekulájú anyagok (cellulóz, fehérjék) átalakításával lehet előállítani (műselyem, műrost, celofán, műbőr). A gyártásnál egészségkárosító anyagokat is használnak, illetve ilyenek szabadulhatnak fel (szénkéneg, kénhidrogén, kéndioxid, klór, nitrózus gázok, stb.).

A mesterséges alapú műanyagok előállítása kis molekulájú vegyületekből, monomerekből történik. Polimerizációval jönnek létre például a polivinilklorid (pvc),a polisztirol; polikondenzációval az aminoplasztok, fenoplasztok; poliaddicióval a poliuretán.
A pvc-ből csövek, fóliák, háztartási eszközök, bútorok, mesterséges szálak; a polisztirolból különböző műgyanták; a poliuretánból elsősorban műanyag habok készülnek.

Károsító hatás: a kész műanyagok az egészséget nem károsítják, megbetegedést okozhat viszont néhány monomer (vinilklorid, sztirol, fenol, izocianátok), valamint a gyártás során felhasznált adalék és segéd anyagok):
- stabilizátorok (ólomvegyületek),
- katalizátorok (szerves, szervetlen savak, peroxidok),
- oldószerek (aceton, benzin, benzol, toluol, xilol),
- lágyítók (ftalátok, trikrezilfoszfát),
- színezékek, töltőanyagok (azbeszt), fungicidek, antisztatikumok.

Bejelentés
Bejelentendők a monomerek okozta megbetegedések, baleseti ellátásra nem jogosítanak.

Növényvédőszerek
A növényvédőszerek felhasználása területén az elmúlt évtizedekben bekövetkezett korszakváltás azzal a példával jellemezhető, hogy az idült hatású, a szervezetben felhalmozódó DDT-t a heveny egészségkárosodást ugyan előidéző, de gyorsan lebomló szerves foszforsavészterek váltották fel.

A növényvédőszerek számos csoportjából három, a fungicidek (gombaölők), a herbicidek (gyomirtók) és az inszekticidek (rovarirtók) érdemes kiemelésre.

Fungicidek
Heveny toxikus hatásuk kismértékű, többségük gyenge méreg vagy gyakorlatilag nem mérgező anyag.

Herbicidek
A vegyületek többségének emlősökre kifejtett hatása jelentéktelen, mások halált okozó emberi mérgezést is okozhatnak. Utóbbiak jellemző képviselője a Gramoxon, amely ma már betiltott, de korábban számos, főként véletlen haláleset okozója volt.

Inszekticidek
Jellemző képviselői a szerves foszforsavészterek, többségük erős méreg, bőrön keresztül is felszívódhatnak. Heveny mérgezést okoznak, idült hatásuk nem ismert.

Károsító hatás: elsősorban a mirigyek és a simaizmok fokozott működését idézik elő (pupilla-, hörgő-szűkület, hányás, hasmenés, verítékezés, könnyezés; izomrángások, görcsrohamok).

Egészségügyi megelőzés: a fokozott expozíció a vörösvértestek acetilkolin-eszteráze enzim (amelyet bénítanak) szintjének vizsgálatával kimutatható.

Megemlíthetők még e csoportban a karbamátok (hatásuk hasonló a szerves foszforsavészterekéhez, de az általuk okozott enzim-bénítás reverzibilis), az aromás dinitro származékok (anyagcsere-fokozó hatásúak).

A megelőzés lehetőségeit áttekintve - a fokozott expozíció kimutatása mellett az egyéni védőeszközök használatát kell kiemelni. Tekintettel arra, hogy a növényvédőszerek felhasználása elsősorban a szabadban történő permetezéssel történik, növényvédelmi ruházat (alsó, felső), védőkalap, gumikesztyű, gumicsizma, védőszemüveg, (keveréshez) kötény használata szükséges.

Bejelentés
Valamennyi növényvédőszer okozta megbetegedés bejelentendő, ezen belül a szerves foszforsav észterek által előidézett fokozott expozíció is. Baleseti ellátásra is jogot adó egészségkárosodások.