A rehabilitációs járadékról bevezetéséről is tárgyalt az Idősügyi Tanács

Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) államtitkára elmondta: a rehabilitációs járadék bevezetésének célja, hogy esélyt nyújtson a megváltozott munkaképességűeknek a munkaerő-piaci elhelyezkedésükhöz, növelje a foglalkoztatást, továbbá kiküszöbölje az igazságtalanságot.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi rokkantsági nyugdíjrendszer sematikus logikára épül: a megmaradt fejleszthető munkaképesség helyett azt vizsgálja, hogy vesztette el az érintett munkavégző képességét. A komplex rehabilitációs eljárás bevezetésével egy foglalkoztatási szociális szakemberekből és orvosokból álló szakértői bizottság személyre szabott rehabilitációs útvonalat ajánl a megváltozott munkaképességűek számra: ez tartalmazza az egészségügyi, fejlesztési, képzési rehabilitációt, a begyakorló foglalkoztatást, a védett szervezeti foglalkoztatást, valamint a nyílt munkaerőpiacra bértámogatáson keresztüli kihelyezést - fejtette ki az államtitkár, aki beszámolt arról is, hogy az Országos Orvos Szakértői Intézetet Országos Rehabilitációs és Szakértői Intézetté alakítják.

Az érintettek legfeljebb három évig kaphatnak rehabilitációs járadékot, melynek nettó összege megegyezik a rokkantsági nyugdíjjal - mondta Csizmár Gábor, hozzáfűzve, hogy a 2008-tól induló rendszer először az új rokkant nyugdíjasokat érinti és a tervek szerint 2011-re terjed ki a mai rokkantsági ellátottakra. Az új rendszer többletköltségét, mintegy 60 milliárd forintot uniós forrásból fedezik - jegyezte meg.

A szociális és munkaügyi tárca arra számít, hogy a rendszer teljes kiépülését követő egy évben mintegy 25 ezren veszik igénybe a rehabilitációs járadékot, ez évente 5-6 ezerrel növeli majd a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak számát. Az államtitkár ismertetése szerint jelenleg 800 ezer rokkantnyugdíjas van, közülük 460 ezren nyugdíjkorhatár alattiak, több mint 200 ezren pedig rendszeres szociális járadékban részesülnek. A megváltozott munkaképességűek mintegy 58 százaléka dolgozik: a becslések szerint 10 százalék bejelentve, míg 30-50 százalék bejelentés nélkül.

Forgó Györgyné, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára a szociális törvény időskorúakat érintő változásairól szólt. Példaként említette az idősek otthona létrehozásának, illetve az intézménybe bekerülés feltételeinek szigorítását, továbbá a költségvetésből finanszírozott normatíva differenciálását. Mint mondta: az időskorú gondozási szükségletét, illetve anyagi rászorultságát is figyelembe vennék 2008-tól: idősek otthonába kerülhet az, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 százalékát, ugyanakkor az állam nem finanszírozza a normatívát, ha az egy főre eső jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum 300 százalékát. Az időseket gondozó intézmények emeltszintű ellátásra nem, kizárólag alapellátásra kapnak normatívát 2008. január elsejétől - tette hozzá Forgó Györgyné.

Az SZMM javasolja a hozzátartozóikat otthon ápolók ápolási díjának növelését, annak beszámítását a szolgálati időbe, valamint a gondozó szakmai felkészítését az ápolásra - folytatta az államtitkár. Hozzáfűzte azt is, hogy a szakminisztérium tervei között szerepel az ápolásbiztosítási rendszer bevezetése.

Szabó Judit Ágnes, az Idősügyi Titkárság vezetője arról szólt, hogy az Idősek Világnapját az október 1-jét megelőző és azt követő napokban kívánja megrendezni a szakminisztérium. A budapesti központi ünnepségre 1500-2000 nyugdíjast hívnának meg az ország minden részéből. Az Idősek Világnapja alkalmából adja át a szakminisztérium az Idősbarát Önkormányzat Díjat és az Idősekért Díjat - közölte a titkárságvezető, megjegyezve, hogy a központi ünnepség mellett a nyugdíjas szervezetek helyi ünnepségeket is tartanak, amelyeket a szociális minisztérium támogat.