Megjelent: 14 éve

A rehabilitációs járadékról bevezetéséről is tárgyalt az Idősügyi Tanács

A rehabilitációs járadék bevezetéséről, a szociális törvény időskorúakat érintő változásairól, a hozzátartozóikat otthon ápolókat segítő rendszerek továbbfejlesztéséről, valamint az Idősek Világnapja előkészítéséről tárgyalt május 4-i ülésén az Idősügyi Tanács.

images

Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) államtitkára elmondta: a rehabilitációs járadék bevezetésének célja, hogy esélyt nyújtson a megváltozott munkaképességűeknek a munkaerő-piaci elhelyezkedésükhöz, növelje a foglalkoztatást, továbbá kiküszöbölje az igazságtalanságot.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi rokkantsági nyugdíjrendszer sematikus logikára épül: a megmaradt fejleszthető munkaképesség helyett azt vizsgálja, hogy vesztette el az érintett munkavégző képességét. A komplex rehabilitációs eljárás bevezetésével egy foglalkoztatási szociális szakemberekből és orvosokból álló szakértői bizottság személyre szabott rehabilitációs útvonalat ajánl a megváltozott munkaképességűek számra: ez tartalmazza az egészségügyi, fejlesztési, képzési rehabilitációt, a begyakorló foglalkoztatást, a védett szervezeti foglalkoztatást, valamint a nyílt munkaerőpiacra bértámogatáson keresztüli kihelyezést - fejtette ki az államtitkár, aki beszámolt arról is, hogy az Országos Orvos Szakértői Intézetet Országos Rehabilitációs és Szakértői Intézetté alakítják.

Az érintettek legfeljebb három évig kaphatnak rehabilitációs járadékot, melynek nettó összege megegyezik a rokkantsági nyugdíjjal - mondta Csizmár Gábor, hozzáfűzve, hogy a 2008-tól induló rendszer először az új rokkant nyugdíjasokat érinti és a tervek szerint 2011-re terjed ki a mai rokkantsági ellátottakra. Az új rendszer többletköltségét, mintegy 60 milliárd forintot uniós forrásból fedezik - jegyezte meg.

A szociális és munkaügyi tárca arra számít, hogy a rendszer teljes kiépülését követő egy évben mintegy 25 ezren veszik igénybe a rehabilitációs járadékot, ez évente 5-6 ezerrel növeli majd a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak számát. Az államtitkár ismertetése szerint jelenleg 800 ezer rokkantnyugdíjas van, közülük 460 ezren nyugdíjkorhatár alattiak, több mint 200 ezren pedig rendszeres szociális járadékban részesülnek. A megváltozott munkaképességűek mintegy 58 százaléka dolgozik: a becslések szerint 10 százalék bejelentve, míg 30-50 százalék bejelentés nélkül.

Forgó Györgyné, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára a szociális törvény időskorúakat érintő változásairól szólt. Példaként említette az idősek otthona létrehozásának, illetve az intézménybe bekerülés feltételeinek szigorítását, továbbá a költségvetésből finanszírozott normatíva differenciálását. Mint mondta: az időskorú gondozási szükségletét, illetve anyagi rászorultságát is figyelembe vennék 2008-tól: idősek otthonába kerülhet az, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 százalékát, ugyanakkor az állam nem finanszírozza a normatívát, ha az egy főre eső jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum 300 százalékát. Az időseket gondozó intézmények emeltszintű ellátásra nem, kizárólag alapellátásra kapnak normatívát 2008. január elsejétől - tette hozzá Forgó Györgyné.

Az SZMM javasolja a hozzátartozóikat otthon ápolók ápolási díjának növelését, annak beszámítását a szolgálati időbe, valamint a gondozó szakmai felkészítését az ápolásra - folytatta az államtitkár. Hozzáfűzte azt is, hogy a szakminisztérium tervei között szerepel az ápolásbiztosítási rendszer bevezetése.

Szabó Judit Ágnes, az Idősügyi Titkárság vezetője arról szólt, hogy az Idősek Világnapját az október 1-jét megelőző és azt követő napokban kívánja megrendezni a szakminisztérium. A budapesti központi ünnepségre 1500-2000 nyugdíjast hívnának meg az ország minden részéből. Az Idősek Világnapja alkalmából adja át a szakminisztérium az Idősbarát Önkormányzat Díjat és az Idősekért Díjat - közölte a titkárságvezető, megjegyezve, hogy a központi ünnepség mellett a nyugdíjas szervezetek helyi ünnepségeket is tartanak, amelyeket a szociális minisztérium támogat.

  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.09.23HR Basic Sajátítsd el évek helyett 12 napban az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! HR gondolkodás e-learning videókkal, esettanulmányokkal, testre szabva gyakorlatorientáltan. Részletek Jegyek
  • 2021.09.28Kötelező visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése, alkalmazása Az EU 2019/1937 sz. irányelve új kötelezettséget ír elő. Visszaélés-bejelentési rendszert kell alkalmazni. Minden 50 fő feletti munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnak, továbbá a közszférában működő szervezetnek kötelező lesz visszaélés bejelentési rendszert kialakítania és működtetnie. Részletek Jegyek
  • 2021.10.05Tréning Kerekasztal 2021 Komoly kihívások érték és érik a szervezeteket az utóbbi időszakban. Először a járvány okozta sokk, a vele érkező gazdasági megtorpanás, a home office, hogy szinte minden átkerült a digitális térbe. A helyzet továbbra is konstans változásban van, így szükség van folyamatos, rugalmas alkalmazkodásra. A szervezetek VUCA-környezethez való illeszkedésére, a mostanában egyre inkább teret nyerő hibrid működés kialakítására. Mindehhez a képzéseknek, a tréningpiacnak is alkalmazkodnia kell. Ezért is ül össze újra, egy év kihagyás után a Tréning Kerekasztal Konferencia 2021. október 5-én, a New York Palotában. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Munkaviszonyként ismerné el az otthonápolást és gondozást az MSZP

Nyugdíjra jogosító munkaviszonyként ismeri el a családon belüli tartós ápolást és gondozást az MSZP, ha kormányra jut jövőre. Teljes cikk

Az emelés ellenére a román minimálbér többet ér, mint a magyar

Hiába magasabb a magyar minimálbér, mint Romániában, az ottani árszínvonal több termék és szolgáltatás beszerzését teszi lehetővé. Teljes cikk

Négy százalékkal nő az MVM-dolgozók alapbére

Három évre szóló bérfejlesztésről egyezett meg az MVM csoport menedzsmentje az érdekképviseletekkel - közölte a vállalat. Teljes cikk