"A robotok nem élnek" – heves reakciókat váltott ki az első robot szerzetes

A világ első robot szerzetesét mutatták be Dél-Koreában: a Gabi nevű humanoid robot buddhista fogadalmat tett egy szöuli templomi ceremónián. Az esemény egyszerre váltott ki technológiai érdeklődést, vallási vitát és erős közösségi médiás reakciókat.

A mintegy 130 centiméter magas robotot hagyományos buddhista szerzetesi ruhába öltöztették a szertartáson, amelyet a szöuli Jogye templomban tartottak Buddha május 24-i születésnapi ünnepsége előtt.

Fogadalmat tett a humanoid robot

A nyilvánosságra került felvételeken egy buddhista szerzetes arról kérdezi Gabit, elkötelezi-e magát a buddhizmus mellett. A robot erre azt válaszolja:
„Igen, Buddhának szentelem magam.”

A humanoid ezután meghajol, imára kulcsolja a kezét, majd egy szerzetes egy 108 szemből álló buddhista rózsafüzért helyez a nyakába.

A ceremóniát a dél-koreai buddhista közösség részéről szimbolikus lépésnek szánták, amely az ember és a technológia együttélésének új lehetőségeit mutathatja meg.

Erős reakciókat váltott ki az AI és a vallás találkozása

Az esemény gyorsan bejárta a közösségi médiát, ahol sokan értetlenséggel fogadták a robot szerzetes megjelenését.

Több kommentelő azt kérdezte, mi értelme van robotokat bevonni vallási szertartásokba, mások szerint a kezdeményezés inkább technológiai demonstráció, mint valódi spirituális újítás.

Egy magát buddhistának nevező hozzászóló „nevetségesnek és sértőnek” nevezte a szertartást, míg mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a robotok nem élőlények, ezért szerintük nem értelmezhető náluk a spiritualitás vagy a transzcendencia keresése.

A buddhista vezetők szerint együttélési szabályokra van szükség

A Jogye rend kulturális ügyekért felelős vezetője, Ven. Seong Won a Korea JoongAng Dailynek arról beszélt: már a humanoid robotok megjelenésekor úgy gondolta, fontos lenne, hogy a robotok is részt vehessenek a buddhista közösségi eseményeken, például a Lótusz Lámpás Fesztiválon.

Elmondása szerint ezért alkották meg a robotokra vonatkozó „öt erkölcsi alapelvet”, amelyeket minimális társadalmi szabályrendszernek szánnak az emberek és robotok együttéléséhez.

„Remélem, ezek alapelvekké válhatnak az emberek és a robotok együttélésében” – fogalmazott.

Egyre több kérdést vet fel az AI társadalmi szerepe

A robot szerzetes története túlmutat egy látványos technológiai bemutatón: újra előtérbe helyezte azt a kérdést, milyen szerepet kaphatnak a mesterséges intelligenciával működő humanoid robotok a közösségi, kulturális vagy akár spirituális életben.

Miközben Dél-Korea a világ egyik legfejlettebb technológiai társadalmaként kísérletezik az AI mindennapi alkalmazásával, a kritikusok szerint egyre sürgetőbbé válik az etikai határok kijelölése is.

"Az egyetlen félelmünk a wifi" – itt vannak a robotok, amelyek akár kollégáid is lehetnek