A roma dolgozók nélkül megroppanhat a gazdaság

A cégek elsősorban a képzettség és a gyakorlat hiányával indokolják, hogy nem alkalmaznak nagyobb arányban romákat. Emellett - a munkaadók szerint - sok esetben nehezen szokják meg a munkaidő-beosztást, a szabályokat, valamint a rendszeres, meghatározott ideig tartó munkát, s gyakran előfordulnak hiányzások.

Romák a munkahelyen: csak mutatóban

Hazánkban még a nagy foglalkoztatóknál is ritkán fordul elő roma munkavállaló, vagy ha igen, akkor is inkább csak azt hivatott jelezni, hogy a diszkrimináció mentesség szerepet játszik a cég HR politikájában. (A munkahelyi diszkrimináció Európán belül Magyarországon az egyik legmagasabb.)

Egy friss ILO jelentés rámutat arra, hogy - a kormányzat és a civil szféra mellett - hazai vállalati magánszektornak is foglalkoznia kell a témával, a társadalmi felelősségvállalás keretében. (Magyarországon ugyanis a foglalkoztatottaknak mintegy 60-70 százalékát a kis- és középvállalkozások alkalmazzák.) A romák ráadásul inkább az ország gazdaságilag kevésbé fejlett északi és keleti térségeiben élnek, ahol a nagyvállalatok az átlagosnál kisebb mértékben vannak jelen.

Egy ILO-projekt keretében már kidolgoztak egy képzési anyagot, mely hatékony segítség lehet a magyar helyi és a multinacionális vállalatoknak a diszkrimináció felismerésében és megszüntetésében, valamint az esélyegyenlőséghez kapcsolódó jogi környezet megismerésében. Bár a jelentésben nem szerepel az alkalmazottak képzése, az ILO szakemberei mégis nagyon fontos eszköznek tartják a munkahelyi tréningeket és tanfolyamokat az alkalmazottak közti különbségek, illetve feszültségek enyhítésére.

Túl sok lesz az eltartott

A Central European Management Intelligence (CEMI) szakemberei szerint ugyanakkor a romák munkaerő-piaci integrációja nem csupán társadalmi felelősségvállalás kérdése, hanem gazdasági kulcskérdés is.Ma ugyanis minden ötödik-hatodik újszülött gyermek roma származású. Számuk a mai 700 ezerről becslések szerint 2050-re mintegy 1,2 milliósra nő, amely 70 százalékos növekedést jelent. Ezzel szemben a nem-roma népesség létszáma 9,5 millióról várhatóan 7,6 millióra fog csökkenni, ami 20 százalékos népességfogyást jelent.

Így tehát - amennyiben nem változnak a jelenlegi foglalkoztatottsági arányok - a teljes hazai népesség körében az egy foglalkoztatottra jutó eltartottak száma a jelenlegi 2,3-ról 3-ra emelkedhet, ami gazdaságilag fenntarthatatlan.

Amennyiben a romák fogyasztóvá válnak, azzal az egész gazdaság mobilizálásához hozzájárulnak: ezáltal - a költségvetés tehermentesítése mellett - fizetőképes keresletet is jelentenek a vállalatok számára, vélik szakemberek. A munkahelyek pedig hosszú távon profitálhatnak a Nyugaton már felismert sokszínű vállalati kultúra előnyeiből.

A roma népcsoprton belüli magas munkanélküliség egyik oka, hogy a szocializmusban olyan - elsősorban (nehéz)ipari - szektorokban koncentrálódott a roma foglalkolztatás, amely alól a rendszerváltás idején egyből kifutott a talaj. Másrészt az ezen népességbe tartozó aktív korúak több mint 82 százaléka legfeljebb 8 általános végzettséggel rendelkezik, így szakképzetlen munkaerőnek számít. Körükben drámaian magas az egy foglalkoztatottra jutó eltartottak száma, az ő megélhetésüket pedig a költségvetésből finanszírozzák.

Léteznek azonban pozitív példák is: az egyik kereskedelmi tévécsatorna roma fiatalokat képez ki újságírókká, a legtehetségesebbeknek pedig munkát is ajánl. Szeretnék ugyanis, ha a képernyőn is reprezentálva lenne a népcsoport.

Emellett a legnagyobb hazai jogi kiadó, a CompLex nemrégiben támogatási szerződést kötött a Romaversitas Alapítvánnyal: roma származású, jogi egyetemen tanuló diákoknak nyújt szakmai és anyagi támogatást tanulmányaikhoz. A havi ösztöndíj mellett a diákok ingyen juthatnak hozzá a cég által kiadott elektronikus és nyomtatott szakanyagokhoz. A kiadóvállalat arra is lehetőséget teremt, hogy a diákok a cégnél szerezzék meg a diplomához szükséges gyakorlati ismereteket is.