A sokgyermekes családok jövedelme változott a legkedvezőbben

A keresetek reálértékének legnagyobb növekedése a sokgyerekes családoknál következett be. A kétgyerekes szülők nettó keresete 13,8 a háromgyerekeseké 22 százalékkal nőtt az első félévben, s ezzel a reálkereset 9,3, illetve 17,2 százalékkal emelkedett. A gyermektelen családokban a 4,7 százalékos bérnövekedés is 0,6 százalékkal emelte a reálkeresetet az első félévben.

A nettó átlagkereset az év első hét hónapjában 140.100 forint volt, 5,5 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. A fogyasztói árak a január-augusztusi időszak átlagában 3,9 százalékkal voltak magasabbak, mint 2010 első nyolc hónapjában.

A foglalkoztatottak száma az idén május-július átlagában 1,1 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta 10,9 százalékos volt, 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mint tavaly ugyanakkor. Az intézményi munkaügyi statisztika legfrissebb létszámadatai szerint a 2011 január-júliusi időszak átlagában 2 millió 684 ezren álltak alkalmazásban a nemzetgazdaságban, ugyanannyian - 0,1 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatási arány (56,1 százalék) 0,6 százalékponttal magasabb, mint a 2010. május-júliusi. A foglalkoztatottság növekedését teljes egészében a férfiak foglalkoztatási mutatóinak kedvezőbbé válása eredményezte. A foglalkoztatottság a férfiak esetében 61,6 százalékos, a nők körében 50,7 százalékos volt.

Ellentétes irányú foglalkoztatási folyamatok

Az első hét hónap átlagát tekintve a nemzetgazdaság egyes területeit ellentétes irányú folyamatok jellemezték, mivel a legalább 5 fős vállalkozásoknál alkalmazottak létszáma (1 millió 846 ezer fő) 2 százalékkal emelkedett, miközben a költségvetésben dolgozóké (733 ezer fő) 4,7 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, túlnyomórészt a közfoglalkoztatási rendszer átalakítása miatt. A közfoglalkoztatás nélkül számolt 679 ezer fős létszám a költségvetési szektorban 1 százalékkal alacsonyabb a 2010. január-júliusihoz képest.

A KSH kimutatása szerint a május-júliusi időszak során a munkanélküliek száma és aránya a 15-64 éves korcsoportot tekintve - 463 ezer főt, illetve 10,9 százalékot tett ki. A munkanélküliek száma 4 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. A munkanélküliség minden negyedik fiatalt érintette, míg a 25-54 évesek esetében minden tizedik személyt. A munkanélküliek fele legalább egy éve keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama valamivel több mint másfél év volt.

Az átlagos havi nettó kereset 140.100 forintot

Az idén az első hét hónapban a bruttó átlagkereset - a számviteli nyilvántartások alapján - 211.200 forint volt, ami 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az átlagos havi nettó kereset 140.100 forintot tett ki, 5,5 százalékkal többet, mint a 2010. január-júliusi. A versenyszférában 143.300 forint, a költségvetésben 133.900 forint volt a havi nettó kereset. A versenyszférában és a nonprofit szférában 7,5 százalék körüli növekedés következett be, a költségvetés területén ugyanakkor alig változtak a nettó keresetek.

A költségvetési szférában alkalmazottak a 2011. évi adó- és járulékváltozások ellentételezése céljából a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesültek. A juttatás mértéke havi átlagban 5.300 forintot tett ki, és a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 43 százalékát érintette.

A fogyasztói árak alakulása

A fogyasztói árak növekedési üteme továbbra is alatta maradt a 2010. évinek: augusztusban az árszínvonal az egy évvel korábbihoz képest 3,6 százalékkal nőtt, az első nyolc hónap átlagában pedig 3,9 százalékos volt az emelkedés. Augusztusban az előző hónaphoz képest az árak 0,1 százalékkal voltak alacsonyabbak. Az első nyolc hónapban a legnagyobb mértékű drágulás továbbra is az élelmiszereknél következett be, amelyek árai átlagosan 7,3 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakinál. Az év első hét hónapjában az ipari termelés 7,0 százalékkal volt magasabb, mint a megelőző év ugyanezen időszakában. Az ipari export 10 százalékkal nőtt, a belföldi eladások volumene viszont 5,1 százalékkal csökkent a 2010. január-júliusi szinthez képest. A munkanaphatástól megtisztított havi volumenindexek szerint a május-júliusi hónapokban a termelés 1-3 százalékkal, az export pedig 2-6 százalékkal bővült, szemben az év első hónapjaival, amikor még kétszámjegyű növekedés volt tapasztalható az egy évvel korábbi időszakokhoz képest.

A külkereskedelmi termékforgalomban a január-júliusi időszakra vonatkozó előzetes adatok szerint az export euróértéke 17 százalékkal, az importé 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az időszakon belül júniusban és júliusban a forgalom lényegesen kisebb ütemben bővült, mint az első öt hónap során. A külkereskedelmi mérleg az év első hét hónapját 4,2 milliárd eurós aktívummal zárta, ami 1,2 milliárd euróval több az egy évvel korábbinál. 2011 első félévében a kivitel volumene 14, a behozatalé 12 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az időszak során a magyar külkereskedelem az egy évvel korábbinál 3-4 százalékkal magasabb forintárszinten bonyolódott le, a cserearány kismértékben, 0,7 százalékkal romlott.

Magyarország bruttó hazai terméke 2011 második negyedévében 1,5 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedés ellenére a gazdasági teljesítmény még 5,7 százalékkal elmarad a három évvel korábbitól. A kiigazítás nélküli, nyers adatok szerint az első negyedévi 2,5 és a második negyedévi 1,5 százalékos növekedés az első félév átlagában 1,9 százalékos emelkedést eredményezett - közölte a KSH összefoglaló jelentésében.