A SZÉP-kártya-tulajdonosok fele nem költene utazásra, ha készpénzt kapna

Az érintettek kétharmada nem ért egyet az EU Bíróságának döntésével, amely szerint a magyar kormánynak módosítania kell a SZÉP-kártya rendszerét. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) és a Magyar Fürdőszövetség szerint is kedvezőtlenül érintené az általuk képviselt ágazatokat a rendszer megszüntetése.

A felmérés szerint a magyarok közül tízből kilencen továbbra is jó ötletnek tartják a SZÉP-kártyát. A tavaly SZÉP-kártyával szállást foglalók közül minden harmadik magyar gondolja úgy, hogy több mint felére csökkentené az utazási kiadásait, ha ezentúl készpénzben kapná meg a kártya összegét. Csupán 17 százalékuk válaszolt úgy, hogy továbbra is teljes egészében üdülésre, kikapcsolódásra fordítaná ezt a pénzt. A kártyatulajdonosok 40 százaléka utazás mellett inkább mindennapi étkezésre költene még többet a pénzből, 22 százalék pedig ruhákat venne belőle.

Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezetője a közleményben kifejti: az elmúlt évek foglalási statisztikái igazolják, hogy a SZÉP-kártya a belföldi turizmus egyik fontos mozgatórugója, megszűnésével az eddig ezzel a kártyával fizetők foglalásainak közel 60 százaléka eltűnhet. A szállásfoglaló oldal statisztikái szerint az idei év első három hónapjában 80 százalékkal többször kerültek elő a SZÉP-kártyák, mint tavaly ilyenkor.

A szakember szerint a szállásra fordított költségek is jelentősen csökkenhetnek, ha nem kártyán kapják meg a dolgozók az erre szánt összeget. Várhatóan csökkenne a vendégéjszakák száma is, és a hotelek elesnének azoktól a többletbevételektől is, amit a szállodába érkezők a SZÉP-kártya kifizetéseken túl készpénzben hagytak ott.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) is azon az állásponton van, hogy a SZÉP-kártyát a jelenlegi szabályozással és feltételekkel tovább kell működtetni.

Az MSZÉSZ állásfoglalásában rámutat: a szakma szerint amennyiben a SZÉP-kártya helyett kedvezményes adózással készpénz-juttatást vezetnek be, azt nem elsősorban nyaralásra, hanem a mindennapi kiadásokra, esetleg külföldi utazásra költenék az érintettek. A SZÉP-kártya esetleges megszűnésével veszélybe kerül az elmúlt években állami, európai uniós támogatással létrehozott szállodák továbbélése, és az ezekben levő munkahelyek jelentős része, mivel a vidéki hotelek vendégkörének átlagosan 70 százalékát a hazai vendégek, és csak 30 százalékát teszik ki a külföldiek. A kártya bevezetésének előnyei között kiemelték: hozzájárult a turisztikai szezon meghosszabbításához, fehérítette a gazdaságot, továbbá növelte az önkormányzatok idegenforgalmi adóbevételét.

A szövetség ismertette: a kártyákkal 2015-ben 83 milliárd forint értékben költöttek, három év alatt a SZÉP-kártya költés közel duplájára emelkedett. A szállodákban a SZÉP-kártyákkal elköltött összeg a hotelek belföldi szoba-árbevételének az elmúlt években 24-25 százalékát tette ki. Az év első két hónapjában - amikor a hazai SZÉP-kártya tulajdonosok száma már meghaladta az 1,3 milliót - a költés a hotelekben 21 százalékkal múlta felül a 2015. január-februárit.

A Magyar Fürdőszövetség szerint aggodalomra adhat okot, ha a fürdők forgalmának 10-15 százalékát képező SZÉP-kártya rendszere sérül. A szabályozás kis mértékű változtatása is komoly, a fürdők üzemeltetésére is hatással levő bevételkiesést okozhat. A szervezet határozottan kiáll a fürdőszolgáltatásokat érintő fizetési mód változatlanul történő fenntartása mellett, mely jelenleg mindhárom alszámláról biztosítja a fürdőszolgáltatások térítését.