A továbbtanulás alakulása 2008-ban

Az Educatio Kht. által készített elemzés szerint az elmúlt években jelentősen csökkent a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma, míg 2004-ben 166 ezer jelentkezőt regisztráltak, idén az áprilisi feldolgozottság szerint 96 549 jelentkezőt számláltak. Ennek több oka van. Egyrész az elmúlt években egyre szélesebb körben sikeres a felvételizők száma, akik a korábbi, szűkebb magyar felsőoktatási rendszerben nem tudták megkezdeni tanulmányaikat, hiszen a növekvő számú intézményi hálózat, az egyre több kar és szak és a költségtérítéses helyek számának növekedése szinte minden korábban sikertelenül felvételiző jelentkezőnek megoldotta a felsőoktatásba való bekerülését.

A jelentkezői létszámcsökkenésnek továbbá oka lehet az utóbbi pár évben tapasztalt negatív kommunikáció, miszerint a diplomás munkanélküliség száma nőtt (ezt azonban a statisztikák cáfolják), a tandíj körüli bizonytalanság, valamint az, hogy a fiatalabb korosztály egyre többször választja a felsőfokú szakképzést, valamilyen külföldi képzést, munkát vagy a nem akkreditált képzések valamelyikét - olvasható az elemzésben.

Külföldi jelentkezők hazánkban

A magyar felsőoktatási piacnak fel kell vennie a versenyt az európai, sőt a világ többi felsőoktatási térségéhez tartozó országokéval, mégis a jelentkezői mutatók szerint nem nőtt az elmúlt éveken a külföldi jelentkezők Magyarország egyetemei, főiskolái iránt mutatott érdeklődése. Legtöbben Szlovákiából jelentkeznek, utána Románia következik, majd a vajdasági fiatalok csoportja.

Idén összesen több mint 2200 nem magyar állampolgárságú fiatal jelentkezett. Emellett meg kell említeni, hogy a felsőbb évfolyamokra, pl. diákcsere programok keretében, illetve kifejezetten fizetős, magas költségtérítésű helyekre is jönnek külföldről diákok hozzánk tanulni, ám ők nem szerepelnek a jelentkezési statisztikákban.

A legtöbben alap-, valamint egységes, osztatlan képzést jelöltek meg

Az átalakuló felsőoktatási struktúra okán megszűnő, korábban az idősebb korosztály számára vonzó kiegészítő alapképzések és diplomás képzések eltűnésével a legtöbbek által megjelölt képzési szint idén az alap- és egységes, osztatlan képzés volt, hiszen a bolognai rendszerrel bevezetett többciklusú képzési rendszer első szintjén még nem végeztek a hallgatók. Ezért az elsősorban alapképzésre épülő mesterképzések száma nőtt ugyan.

Meg kell említeni a felsőfokú szakképzést, amit az idei évben nem csak nagyobb arányban, de nagyobb számban is választottak az érettségizett fiatalok a tavalyi évhez képest. Idén 4975-en jelölték meg első helyen ezt a képzési szintet, ami az oktatási tárca által elkülönített 12 ezer helyet nem képes feltölteni ugyan, a képzések iránti érdeklődést nem tükrözi teljes pontossággal, hiszen a nem felsőoktatási intézmény által indított képzésekre való jelentkezésről az Educatio Kht.-nak nincs adata.

A munkarendek tendenciái nem változtak

A továbbtanulók kedvenc munkarendje a nappali képzés, a jelentkezők 70 százaléka ezt a formát jelölte meg. Népszerű még a levelező munkarend, tagozat, amit elsősorban a munka mellett tanulni vágyó jelentkezők jelöltek meg, 27 százalék. Az esti képzés egyre inkább veszít népszerűségéből az elmúlt években.

Egyre kevesebb a költségtérítéses jelentkező

Az idei jelentkezők több mint egyötöde költségtérítéses helyet jelölt meg. Az intézmények szempontjából tekintve ez természetesen egyértelműen negatív folyamat, hiszen a nem kevés bevételt jelentő költségtérítéses helyekre a 2004. évi csúcshoz képest alig több, mint egyharmadára csökkent a jelentkezők száma, 53 ezerről 18 ezerre.
Tovább nőtt viszont az elektronikus úton beküldött jelentkezések száma, 2008-ban a jelentkezők 12, 9 százaléka választotta a jelentkezés ezen módját.

A nemek aránya az utóbbi években stagnál

Míg a 1990-es évek közepe, vége felé a nők aránya a felsőoktatásban jelentősen magasabb volt a férfiakénál, a kétezres évekre ez az eltolódás kezdett kiegyenlítődni. Bár idén a legmagasabb a férfiak aránya (43,6 százalék), jelentős változás nem történt a korábbi pár évhez képest. A nők még mindig valamivel többen tanulnak tovább, mint férfi társaik, a különbség azonban nem számottevő.

Végezettség és nyelvvizsga

Az adatok jól illeszkednek a már több éve megfigyelhető tendenciába. Hosszú évek óta tapasztalható, hogy a jelentkezők több, mint a fele gimnáziumban (vagy kéttannyelvű gimnáziumban) érettségizik és ez az arány lassan ugyan, de folyamatosan növekszik.

Az előző évhez hasonlóan 2008-ban ismét megközelítette a kétharmadot a hazai gimnáziumban középfokú bizonyítványt szerzők aránya. Ezzel összefüggésben viszont tovább csökkent a hagyományos szakközépiskolában érettségizők aránya.

Az idei felvételizőknek valamivel több, mint egyharmada rendelkezik valamilyen szintű nyelvvizsgával, a pluszpontokat jelentő közép- és felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezők aránya tovább nőtt. Ezen belül a jelentkezők legtöbbjének középfokú "C" típusú nyelvvizsgája van.

Edupress.hu