A Z generáció új nyaralási trendje: a pihenés mellé a készségfejlesztés is belefér

A hagyományos, pihenésre épülő „fly and flop” (repülj és pihenj) nyaralások korszakát egyre inkább felváltja az úgynevezett „skilliday”, vagyis a készségfejlesztő nyaralás.

A Mastercard több mint 27 000 utazó bevonásával, 28 európai országban végzett reprezentatív kutatása szerint az európaiak közel fele (48%) azt tervezi, hogy következő nyaralása során valamilyen új készséget sajátít el. A felmérés az Európa egyik legfontosabb gazdasági hajtóerejének számító turizmus résztvevőinek motivációit vizsgálta.

Az európaiak több mint egyharmada (37%) már idén is olyan utazást foglalt, amelynek elsődleges célja egy új készség elsajátítása – legyen szó idegen nyelv tanulásáról, egy sportág megismeréséről vagy akár túlélési ismeretek megszerzéséről. A trendet a fiatalabb generációk vezetik: a 18-24 évesek 57%-a, illetve a 25-34 éves korosztály 52%-a már kifejezetten készségfejlesztő utazást tervezett 2026-ra.

Az utazók többsége (51%) úgy véli, hogy az utazás sokkal tartalmasabb élménnyé válik, ha közben valami újat is tanulnak. Közel ugyanennyien (48%) gondolják azt, hogy az újonnan megszerzett tudás vagy készség értékesebb emlék, mint egy hagyományos szuvenír. Ez az attitűd jól illeszkedik ahhoz a szélesebb fogyasztói trendhez, amely szerint az emberek egyre inkább élményekre költenek tárgyak helyett.

A „skilliday” jelenség ugyanakkor jelentős üzleti lehetőséget is teremt a turisztikai kis- és középvállalkozások számára. A turizmus Európában minden kilencedik embernek ad munkát, és az Európai Unió GDP-jének 10,5%-át állítja elő. A kutatás szerint a turisták 42%-a hajlandó többet fizetni egy olyan utazásért, amely során valamilyen új készséget sajátíthat el, és szívesebben választ helyi szolgáltatókat, amelyek hiteles, autentikus élményeket kínálnak.

Natalia Lechmanova, a Mastercard Economics Institute európai vezető közgazdásza úgy fogalmazott:

A mai utazók olyan élményeket keresnek, amelyek maradandó benyomást hagynak bennük – és egyre inkább olyan készségeket is, amelyek hosszú távon velük maradnak. Legyen szó borkészítésről, famunkáról, fazekasságról vagy akár festészetről, a fogyasztók szívesen költenek olyan helyi vállalkozásoknál, amelyek egyszerre kínálnak ízelítőt a helyi kultúrából és olyan tudást, amely az utazás után is a hasznukra lehet.

Hozzátette: „Mindez egy szélesebb gazdasági változást is tükröz: az emberek egyre nagyobb értéket tulajdonítanak az élményeknek. Az élményalapú költések ellenállóbbnak bizonyultak, mint a termékekre fordított kiadások, a készségfejlesztő utazások pedig ennek a trendnek a legértékesebb szegmensét képviselik. Ezek az utak ráadásul nem kizárólag a legfelkapottabb turisztikai célpontokat érintik, hanem kisebb városokba, vidéki térségekbe és a kevésbé frekventált időszakokba is látogatókat vonzanak, így a turizmus gazdasági előnyei egyenletesebben oszlanak el.”

Milyen készségeket szeretnének elsajátítani az európaiak?

Az utazás során elsajátítani kívánt készségek közül a nyelvtanulás áll az első helyen: az európaiak 30%-a szeretne annyira megtanulni egy idegen nyelvet, hogy képes legyen beszélgetni a helyiekkel. Szorosan ezt követik a gasztronómiai élményekhez kapcsolódó tanulási lehetőségek. A válaszadók 28%-a venne részt főzőtanfolyamon vagy kulináris workshopon helyi séfek vezetésével, ugyanennyien pedig arra kíváncsiak, hogyan készülnek a helyi élelmiszerek és italok – például a bor, a sajt vagy a sör.

Minden ötödik utazó (18%) szívesen sajátítana el olyan szabadtéri és túlélési készségeket, mint a vadon termő növények gyűjtése, a tájékozódás vagy a természeti körülmények között történő életben maradás, míg 14% a hagyományos kézműves mesterségek és technikák megismerését részesítené előnyben.

A 10 legnépszerűbb készség, amelyet az európaiak 2026-ban utazás közben szeretnének elsajátítani:

1. Egy új nyelv alapvető kifejezései és társalgási szintű használata – 30%
2. Gasztronómiai ismeretek és főzőworkshopok helyi séfekkel – 28%
3. Élelmiszer- és italkészítés (például borkészítés, sajtkészítés vagy sörfőzés) – 28%
4. Wellness és mozgásalapú tevékenységek (jóga, meditáció, tánc, harcművészetek) – 25%
5. Hagyományos kézműves mesterségek (fazekasság, szövés, faművesség, textilművészet) – 24%
6. Kreatív művészetek (fotózás, festészet, írás) – 23%
7. Sportok (például síelés, szörfözés, sziklamászás vagy túrázás) – 19%
8. Szabadtéri és túlélési készségek (vadnövénygyűjtés, tájékozódás, túlélés) – 18%
9. Hagyományos mesterségek és örökségvédelmi technikák – 14%
10. Fenntartható életmódhoz kapcsolódó készségek (permakultúra, természetvédelem) – 13%

Eltérő érdeklődés Európa különböző országaiban

Az európai utazók érdeklődése jelentősen eltér attól függően, hogy melyik országból érkeznek. A szerbek mutatják a legnagyobb érdeklődést a nyelvtanulás iránt: 45%-uk szeretne idegen nyelvet tanulni utazásai során. A románok számára a gasztronómia a legfontosabb: tízből négyen (41%) szívesen vennének részt főzőtanfolyamon vagy kulináris workshopon. A svéd utazókat leginkább az érdekli, hogyan készülnek a helyi ételek és italok: 37%-uk szeretne betekintést nyerni a kulisszák mögé.

A magyarok bő egyharmada (42%) ért egyet azzal az állítással, hogy szeret új készségeket vagy mesterségeket elsajátítani, amikor nyaralni megy. A magyar utazók relatív többsége (30%) a tradicionális helyi ételek készítésére kiváncsi leginkább, de viszonylag magas érdeklődést (27%) mutatnak a welness-jóga-meditáció témakör iránt is.

A magyarok közül a legtöbben (59%) arra törekednek, hogy tartós emlékeket gyűjtsenek az utazás során, de kiugróan sokak számára fontos az is, hogy kijjebb tolják a saját határaikat (43%), vagy kipróbáljanak új aktivitásokat, tradíciókat vagy ételeket (33%).

A szlovének egyharmadát (35%) ugyancsak a jólléti és mozgásalapú programok – például a jóga, a meditáció vagy a tánc – vonzzák leginkább. Az olaszok közel egyharmada (31%) hagyományos kézműves mesterségeket szeretne elsajátítani, például fazekasságot, szövést vagy fafaragást. A kreatív tevékenységek iránt különösen nagy az érdeklődés Horvátországban és Szerbiában: mindkét országban a válaszadók mintegy 31%-a szeretné fejleszteni művészeti készségeit utazás közben. Az ukrán utazók bizonyultak a leginkább sportorientáltnak: több mint egynegyedük (28%) szeretne valamilyen új sport- vagy mozgásformát elsajátítani.

kép: magnific

Magyar Péter szabadságra megy – így adta át a feladatait

- olvassa el korábbi cikkünket!