Adócsomag: a cégek fele megszüntetné a juttatásokat
Sok mindenkit foglalkoztat, milyen hatása lesz a béren kívüli juttatások adóterheinek. Néhányan ezen juttatások megszűnését prognosztizálják. A ritka optimisták még mindig kedvezőbbnek ítélik meg az adózott üdülési csekket, étkezési utalványt, mint a bérjellegű kifizetéseket. Vajon kinek van igaza? Milyen hatással lesz az intézkedés a munkavállalókra? Milyen terhet bírnak még el a munkáltatók? És mennyi adóbevétel várható az intézkedés kapcsán? Elvégre, ha a cégek mind beszüntetik ezeket a juttatásokat, akkor semennyi. Szerencsére a jövő várhatóan itt sem fekete vagy fehér. Elég sok, konkrétan öt árnyalata lehet - derül ki a lapunknak eljuttatott közleményből.
A felmérés
A Fata László cafeteria szakértő szakmai vezetésével készült felmérés azt firtatta, hogy a béren kívüli juttatásokat alkalmazó cégek miként reagálnának, ha a jelenlegi tervek szerint 11 százalék tb és 19-38 százalék adó terhelné a béren kívüli juttatásokat. Az alábbi kérdésre 176 cég küldte vissza a válaszát. A válaszadók közt voltak néhány főt foglalkoztató vállalkozások, de több ezer munkavállalóval rendelkező munkáltatók is. A kérdés:
Ha az Ön cége jelenleg ad étkezési utalvány, nagy valószínűséggel hogyan reagálna arra, ha a 10 ezer forint értékű étkezési utalványra 4900 forint közteher hárulna?
1. A munkáltató kifizetné ezt a 4900 forint közterhet, a dolgozók továbbra is kapnák a 10 ezer forint utalványt.
2. Csökkentené 6700 forintra az utalvány értékét, hogy az adókkal együtt beleférjen az eddigi 10 ezer forintos költségbe.
3. Az eddigi költségek erejéig az adminisztrációt csökkentve hozzácsapna 7874 forintot (a 10 ezer forint új munkáltatói terhekkel csökkentett értéke) a dolgozók bruttó béréhez.
4. Minden dolgozónak növelné 10 ezer forinttal a bruttó bérét, és vállalná ennek munkáltatói terheit.
5. Egyszerűen megszüntetné ezt a juttatásformát.
6. Egyéb...
Számszerű eredmények
Az 1-5-ig terjedő pontosan behatárolható reakciók esetén a felmérést végző csoport becslést készített a munkáltatókat és munkavállalókat terhelő elvonásokról és a prognosztizálható adóbevételekről. (A becslésben minden cég 100 főt foglalkoztat, és évi 120 ezer forint étkezési utalványt ad dolgozóinak - természetesen ez torzíthatja a végeredményt, hiszen elképzelhető, hogy a nagyobb cégek dominánsan másképp reagálnak, mint a kicsik.) A kérdőívben résztvevő cégek összességében a becslés szerint éves szinten 2,112 milliárd forint béren kívüli juttatást adtak eddig munkavállalóiknak.
A törvényi változások prognosztizálható következményei:
1. A dolgozók ~1,41 milliárd forinttal kapnak kevesebb nettó juttatást.
2. A munkáltatók ~45 millió forint plusz terhet vállalnak magukra.
3. Az államkassza ~440 millió forint plusz bevételt realizálna.
Jól látható, hogy a törvényi változás nagyrészt a munkavállalókat terheli. Személyenként havonta átlagosan 6600 forinttal kevesebb béren kívüli juttatást kapnának. A munkáltatók által adott válaszok alapján látható, hogy ők nem fognak jelentősen több terhet magukra vállalni.
Fata László
vezető tanácsadó
Cafeteria.net
A felmérés
A Fata László cafeteria szakértő szakmai vezetésével készült felmérés azt firtatta, hogy a béren kívüli juttatásokat alkalmazó cégek miként reagálnának, ha a jelenlegi tervek szerint 11 százalék tb és 19-38 százalék adó terhelné a béren kívüli juttatásokat. Az alábbi kérdésre 176 cég küldte vissza a válaszát. A válaszadók közt voltak néhány főt foglalkoztató vállalkozások, de több ezer munkavállalóval rendelkező munkáltatók is. A kérdés:
Ha az Ön cége jelenleg ad étkezési utalvány, nagy valószínűséggel hogyan reagálna arra, ha a 10 ezer forint értékű étkezési utalványra 4900 forint közteher hárulna?
1. A munkáltató kifizetné ezt a 4900 forint közterhet, a dolgozók továbbra is kapnák a 10 ezer forint utalványt.
2. Csökkentené 6700 forintra az utalvány értékét, hogy az adókkal együtt beleférjen az eddigi 10 ezer forintos költségbe.
3. Az eddigi költségek erejéig az adminisztrációt csökkentve hozzácsapna 7874 forintot (a 10 ezer forint új munkáltatói terhekkel csökkentett értéke) a dolgozók bruttó béréhez.
4. Minden dolgozónak növelné 10 ezer forinttal a bruttó bérét, és vállalná ennek munkáltatói terheit.
5. Egyszerűen megszüntetné ezt a juttatásformát.
6. Egyéb...
Számszerű eredmények
Az 1-5-ig terjedő pontosan behatárolható reakciók esetén a felmérést végző csoport becslést készített a munkáltatókat és munkavállalókat terhelő elvonásokról és a prognosztizálható adóbevételekről. (A becslésben minden cég 100 főt foglalkoztat, és évi 120 ezer forint étkezési utalványt ad dolgozóinak - természetesen ez torzíthatja a végeredményt, hiszen elképzelhető, hogy a nagyobb cégek dominánsan másképp reagálnak, mint a kicsik.) A kérdőívben résztvevő cégek összességében a becslés szerint éves szinten 2,112 milliárd forint béren kívüli juttatást adtak eddig munkavállalóiknak.
A törvényi változások prognosztizálható következményei:
1. A dolgozók ~1,41 milliárd forinttal kapnak kevesebb nettó juttatást.
2. A munkáltatók ~45 millió forint plusz terhet vállalnak magukra.
3. Az államkassza ~440 millió forint plusz bevételt realizálna.
Jól látható, hogy a törvényi változás nagyrészt a munkavállalókat terheli. Személyenként havonta átlagosan 6600 forinttal kevesebb béren kívüli juttatást kapnának. A munkáltatók által adott válaszok alapján látható, hogy ők nem fognak jelentősen több terhet magukra vállalni.
Fata László
vezető tanácsadó
Cafeteria.net
Fata László cafeteria szakértő a Cafeteria TREND alapítója, szerkesztője, aki nem csak az adótörvények oldaláról közelíti meg a béren kívüli juttatásokat. 
A karrierépítés szakma. Megjelenése előtt elolvastuk, mit ír egy fejvadász az álláskeresőknek a „Karrierszerviz - Kulcs a karrierhez” című könyv második, frissített kiadásában.
Hogyan változtak az elvárások a HR-rel szemben? - aki válaszol: Berzsenyi Márta
Kiváló dolgozók