Állami megrendelések gerjesztik a feketemunkát

Mint Kaló József, a Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetségének elnöke elmondta: a közbeszerzési tenderek nyertes pályázatainak vállalási árai jellemzően nem érik el azt a színvonalat, amelyből akár csak a biztonsági őr minimálbérét annak járulékaival együtt is ki lehetne gazdálkodni.

Ugyanakkor a vagyonvédelemben is szokásossá vált alvállalkozói rendszer miatt (a biztonsági őrök gyakran maguk is egyéni vállalkozók) a nyertes pályázó cég nyugodtan hivatkozhat arra, hogy az alvállalkozó dolgozók kevés pénzért is elvégzik a munkát. Egy vállalkozó ugyanis olyan olcsón vállalhat munkát, amilyen olcsón csak akar, ellentétben a munkavállalóval, ahol a minimálbér mégiscsak alsó korlátot jelent.

Kétszínű a kormányzat

Kaló József szerint a kormányzat – a mindenkori kormányzat – kétszínű politikát folytat: megköveteli a munkavállalók törvényes, „fehér” foglalkoztatását, ugyanakkor az állami intézmények olyan vállalási árakon adnak megbízást vállalkozásoknak, amelyekből nem lehet a munkabért annak járulékaival kigazdálkodni. Ami azért is baj, mert a közbeszerzési tenderek nyomott árai a piac többi részét is befolyásolják.

Kaló József elmondta: a vállalkozói láncok kialakulása is alapvetően az irreálisan alacsony vállalási árakkal függ össze. Az a nagy cég, amely a tender elnyeri, nem meri fölvállalni annak kockázatát, hogy feketén vagy szürkén foglalkoztasson biztonsági őröket, ezért lecsípve magának némi hasznot, továbbadja az egész megbízást egy kisebb cégnek, amelyik gyakran hasonlóan eljárva átpasszolja egy még kisebbnek. A lánc végén az egyéni vállalkozó vagy a feketemunkás biztonsági őr áll – addigra az átlagosan 700-750 forint óránkénti vállalási díj nagyjából 400-450 forintra fogy.

A biztonsági őr egyéni vállalkozók havonta 300-400 óra munkával próbálják ellensúlyozni a szerény órabért, amit munkavállalóként nem tehetnének meg, de vállalkozóként igen. Ugyanis vállalkozóként ki-ki úgy zsákmányolja ki magát, ahogy akarja.

Tragikus vállalkozói történetek

Nagy János, az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetségének (ÉVOSZ) ügyvezető igazgatója Kaló Józsefhez hasonlóan összefüggést lát a közbeszerzési tenderek nyertes pályázatainak alacsony árai és a feketemunka, illetve láncszerződések elterjedtsége között. Nagy János elmondta, a szakmai szövetség célja, hogy irreálisan alacsony árnak minősüljön, amely 25-30 százaléknál jobban eltér egy független mérnöki irányártól.

A láncszerződéseket illetően ugyan ő sem látott garanciát arra, hogy a vállalási árak növekedésével megszűnnének az „uram-bátyám” viszonyok, arra azonban fölhívta a figyelmet: ha minden így megy tovább, végleg kiszorulnak a piacról a tisztességesen működő vállalkozások. „Tragikus történetek vannak”- mondta Nagy János.

”Idegen ajkú feketemunkásokkal dolgoztató cégek viszik el olcsón a munkákat” – fogalmazott az ügyvezető. „Mennyire dolgoznak gondosan vajon ezek a képzetlen, feketén dolgoztatott emberek? Hol marad a minőség?” – tette föl a költői kérdéseket.

Zsebbe fizetéssel megoldható

„A takarító cégek vezetői között állandó téma, hogy milyen alacsony árakon kelnek el a közbeszerzések”- mondta Tamásné Szabó Zsuzsanna, a Tiszta Tér Technológia szakmagazin főszerkesztője, aki lapjában rendszeresen foglalkozik közbeszerzési ügyekkel - pontosan azért, hogy rámutasson a visszásságokra.

A szakmai lap szerkesztője szerint a Magyar Tisztítástechnológiai Szövetség szakmai ajánlásait figyelembe véve egyáltalán nem nehéz utána számolni annak, hogy nagyságrendileg mikor reális egy ár, vagyis az igen nagy élőmunka-igényű (körülbelül a költségek 80 százaléka) takarítási szolgáltatásnál mikor mondható el az, hogy az elnyert pályázatot megfelelő számú legálisan (legalább minimálbéren) foglalkoztatott takarítóval látják el. „Ez számomra azt jelenti, hogy a törvényhozó intézményrendszere kényszeríti arra a szolgáltatókat, hogy törvényt szegjenek, azaz igen olcsón dolgozzanak, ami csak zsebbe fizetéssel oldható meg” – mondta Tamásné Szabó Zsuzsanna. Ha alvállalkozók is vannak, esetleg több lépcsőben is, még kevesebb marad a munkát ténylegesen elvégző cégnek, azaz még kevesebb jut a takarító dolgozóknak is – tette hozzá.