Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 10 éve

Állások szűnhetnek meg a cafeteria-szolgáltatóknál

images

images

- Milyen hatással lesz a béren kívüli juttatások megadóztatása a cafeteria szolgáltatói piacra?

- Várakozásaink szerint az előző évek növekvő tendenciája megváltozik, a béren kívüli kifizetések összességében nem fognak növekedni. Optimista esetben stagnálás várható, de inkább arra számítunk, hogy csökkenni fognak a juttatások - nagyságrendileg - az adó összegével, így a cafeteria szolgáltatók bevételei is ennek megfelelően alakulnak majd. Ebből kifolyólag a szolgáltatóknak is át kell gondolniuk üzletpolitikájukat, terveiket. Különösen igaz ez az üdülési csekkekre, amelyek felhasználásában is változások lesznek.

- Mi lesz ennek a következménye? Kivonulnak országunkból a főbb szolgáltatók?

- Arra nem számítunk, hogy a főbb szolgáltatók kivonulnának a piacról, ugyanakkor a bevételek várható csökkenése az általuk kínált szolgáltatások átgondolására, saját bevétel és költségszerkezetük újratervezésére fogja késztetni őket. A már most többféle szolgáltatást nyújtó cégek valószínűleg a kiegészítő tevékenységeket fogják erősíteni, ezzel ellensúlyozhatják a bevételek csökkenéséből fakadó szűkülő mozgásterüket. Várhatóan a cafeteria-szolgáltatók is csökkenteni fogják költségeiket, ami végső soron munkahelyek elvesztéséhez is vezethet.

Az adótörvények szerint a természetbeni juttatások közül a munkaadó 25 százalék adót fizet a következők után: üdülési csekk, vagy a munkaadó üdülőjében kapott szolgáltatás után a minimálbérig, a meleg étkezési jegy után havi 18 ezer forintig, az iskolarendszerű képzés költségének átvállalt része után a minimálbér két és félszereséig, az iskolakezdési támogatás után pedig a minimálbér 30 százalékáig, továbbá a helyi utazási bérlet után. Ugyancsak 25 százalékos adó terheli az önkéntes nyugdíjpénztárba történt munkaadói befizetést a minimálbér feléig, az önkéntes egészségpénztárba pedig a minimálbér 30 százalékáig. A fogalmak közé bekerült, hogy az üdülési csekk kizárólag üdülési és művelődési szolgáltatásra váltható be, de a konkrét szolgáltatások körét az illetékes miniszter határozza meg. Nem számít bevételnek az utazási bérlet és jegy térítése, továbbá a saját járművel történő munkába járás költségtérítése sem. Ez utóbbit azonban csak kilométerenként 9 forintig nem kell bevételnek tekinteni, és a magánszemély költséget sem számolhat el a kocsira.


- Milyen előrejelzéseik vannak: fogják használni a béren kívüli juttatásokat a munkáltatók?

- Reményeink szerint nem szűntetik meg a béren kívüli juttatásokat a munkáltatók, de várhatóan minden cégnél átgondolják majd a fennálló rendszert. A foglalkoztatók egyik célja valószínűleg az lesz, hogy lehetőleg ne csökkenjen összességében a munkavállalók által kapott jövedelem (bérek és juttatások), ugyanakkor a cég bérköltség szintje se növekedjen. Valamennyi mozgásteret ad erre a munkáltató által fizetendő járulékok egyidejű csökkentése, de véleményem szerint minden cégnél az lesz a döntő szempont, hogy ne emelkedjen a teljes bérköltség (bruttó bérek és járulékok és cafeteria), hiszen a vállalkozások többsége nincs abban a helyzetben, hogy ezt megtehesse. Sőt a nehéz gazdasági helyzetben levő szervezetek többségénél a költségcsökkentés a humán erő költségeinek csökkentésével jár együtt. Ugyanakkor arról sem szabad elfeledkezni, hogy a folyamatos változások többletmunkát is okoznak a cégeknek (bérszámfejtési és egyéb adminisztrációs szoftverek módosítása, az ezzel foglalkozók folyamatos átképzése, stb.), aminek szintén van költségvonzata.

- Lesz így értelme a cafeteriának?

- A cégek számára a béren kívüli juttatások még mindig kedvező kiegészítését jelentik a bruttó bérnek. A cafeteria különösen ott fog továbbra is jelentős szerepet játszani, ahol fontos a cég számára a dolgozók célzott támogatása olyan területeken, mint például az egészségmegőrzés, rekreáció (önkéntes egészségpénztárak, üdülési csekkek), vagy a nyugdíj-előtakarékosság terén, ugyanis a béren kívüli juttatások felhasználása célhoz kötött.

- Vajon azok a munkavállalók, akiknek a fizetését utalványokkal egészítette ki a munkáltató - illegálisan -, ezek után bércsökkenéssel számolhatnak?

- Az ilyen esetekben valószínűsíthetően igen.
  • 2019.10.18Office Fvck Up Day Az iroda költözés vagy átalakítás során elkövetett bakikról nem szoktunk beszélni, pedig ezekből a történetekből igazán sokat lehet tanulni. Éppen ezért 15 olyan előadót hívunk a nagyszínpadra, akik őszintén mesélnek az elbaltázott projektekről. Részletek Jegyek
  • 2019.11.14Munkajog a HR gyakorlatában Munkajogi ismeretek érthetően, rendszerezve, remek oktató tolmácsolásában! A jogszabályi naprakész tudás mellett a saját kérdéseire is választ kap. Képzésünk munkáltatói és munkavállalói oldalról is hasznos ismereteket nyújt. Részletek Jegyek
  • 2019.11.15Hogyan változnak a nyugdíjszabályok 2020-ban? Mikor jobb nyugdíjba vonulni a nyugdíj összege szempontjából. Még az idén, vagy inkább jövőre? Ki vonulhat nyugdíjba jövőre, mit jelent a munkáltató számára, ha a munkatárs nyugdíjra jogosulttá válik? Nyugdíj mellett hogyan dolgozhatunk? Mit jelent a munkáltató számára, ha nyugdíjas munkavállalót foglalkoztat? Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter