Állások szűnhetnek meg a cafeteria-szolgáltatóknál
Nem vonulnak ki országunkból a cafeteria-szolgáltatók, viszont a bevételek várható csökkenése az általuk kínált szolgáltatások átgondolására, költségszerkezetük újratervezésére fogja késztetni őket és kiegészítő tevékenységüket fogják erősíteni, amely munkahelyek elvesztéséhez is vezethet - vázolta fel a béren kívüli juttatások megadóztatásnak következményeit a BDO Forte könyvvizsgáló cég partnere. Rajné Adamecz Ildikó a 2010-es adóváltozások kapcsán kifejtette: reményeik szerint a munkáltatók nem szűntetik meg a juttatásokat, de azok csökkenni fognak. Azok a dolgozók pedig, akiknek a fizetését utalványokkal pótolták ki, elbúcsúzhatnak eddigi bérüktől.
- Milyen hatással lesz a béren kívüli juttatások megadóztatása a cafeteria szolgáltatói piacra?
- Várakozásaink szerint az előző évek növekvő tendenciája megváltozik, a béren kívüli kifizetések összességében nem fognak növekedni. Optimista esetben stagnálás várható, de inkább arra számítunk, hogy csökkenni fognak a juttatások - nagyságrendileg - az adó összegével, így a cafeteria szolgáltatók bevételei is ennek megfelelően alakulnak majd. Ebből kifolyólag a szolgáltatóknak is át kell gondolniuk üzletpolitikájukat, terveiket. Különösen igaz ez az üdülési csekkekre, amelyek felhasználásában is változások lesznek.
- Mi lesz ennek a következménye? Kivonulnak országunkból a főbb szolgáltatók?
- Arra nem számítunk, hogy a főbb szolgáltatók kivonulnának a piacról, ugyanakkor a bevételek várható csökkenése az általuk kínált szolgáltatások átgondolására, saját bevétel és költségszerkezetük újratervezésére fogja késztetni őket. A már most többféle szolgáltatást nyújtó cégek valószínűleg a kiegészítő tevékenységeket fogják erősíteni, ezzel ellensúlyozhatják a bevételek csökkenéséből fakadó szűkülő mozgásterüket. Várhatóan a cafeteria-szolgáltatók is csökkenteni fogják költségeiket, ami végső soron munkahelyek elvesztéséhez is vezethet.
- Milyen előrejelzéseik vannak: fogják használni a béren kívüli juttatásokat a munkáltatók?
- Reményeink szerint nem szűntetik meg a béren kívüli juttatásokat a munkáltatók, de várhatóan minden cégnél átgondolják majd a fennálló rendszert. A foglalkoztatók egyik célja valószínűleg az lesz, hogy lehetőleg ne csökkenjen összességében a munkavállalók által kapott jövedelem (bérek és juttatások), ugyanakkor a cég bérköltség szintje se növekedjen. Valamennyi mozgásteret ad erre a munkáltató által fizetendő járulékok egyidejű csökkentése, de véleményem szerint minden cégnél az lesz a döntő szempont, hogy ne emelkedjen a teljes bérköltség (bruttó bérek és járulékok és cafeteria), hiszen a vállalkozások többsége nincs abban a helyzetben, hogy ezt megtehesse. Sőt a nehéz gazdasági helyzetben levő szervezetek többségénél a költségcsökkentés a humán erő költségeinek csökkentésével jár együtt. Ugyanakkor arról sem szabad elfeledkezni, hogy a folyamatos változások többletmunkát is okoznak a cégeknek (bérszámfejtési és egyéb adminisztrációs szoftverek módosítása, az ezzel foglalkozók folyamatos átképzése, stb.), aminek szintén van költségvonzata.
- Lesz így értelme a cafeteriának?
- A cégek számára a béren kívüli juttatások még mindig kedvező kiegészítését jelentik a bruttó bérnek. A cafeteria különösen ott fog továbbra is jelentős szerepet játszani, ahol fontos a cég számára a dolgozók célzott támogatása olyan területeken, mint például az egészségmegőrzés, rekreáció (önkéntes egészségpénztárak, üdülési csekkek), vagy a nyugdíj-előtakarékosság terén, ugyanis a béren kívüli juttatások felhasználása célhoz kötött.
- Vajon azok a munkavállalók, akiknek a fizetését utalványokkal egészítette ki a munkáltató - illegálisan -, ezek után bércsökkenéssel számolhatnak?
- Az ilyen esetekben valószínűsíthetően igen.
- Várakozásaink szerint az előző évek növekvő tendenciája megváltozik, a béren kívüli kifizetések összességében nem fognak növekedni. Optimista esetben stagnálás várható, de inkább arra számítunk, hogy csökkenni fognak a juttatások - nagyságrendileg - az adó összegével, így a cafeteria szolgáltatók bevételei is ennek megfelelően alakulnak majd. Ebből kifolyólag a szolgáltatóknak is át kell gondolniuk üzletpolitikájukat, terveiket. Különösen igaz ez az üdülési csekkekre, amelyek felhasználásában is változások lesznek.
- Mi lesz ennek a következménye? Kivonulnak országunkból a főbb szolgáltatók?
- Arra nem számítunk, hogy a főbb szolgáltatók kivonulnának a piacról, ugyanakkor a bevételek várható csökkenése az általuk kínált szolgáltatások átgondolására, saját bevétel és költségszerkezetük újratervezésére fogja késztetni őket. A már most többféle szolgáltatást nyújtó cégek valószínűleg a kiegészítő tevékenységeket fogják erősíteni, ezzel ellensúlyozhatják a bevételek csökkenéséből fakadó szűkülő mozgásterüket. Várhatóan a cafeteria-szolgáltatók is csökkenteni fogják költségeiket, ami végső soron munkahelyek elvesztéséhez is vezethet.
Az adótörvények szerint a természetbeni juttatások közül a munkaadó 25 százalék adót fizet a következők után: üdülési csekk, vagy a munkaadó üdülőjében kapott szolgáltatás után a minimálbérig, a meleg étkezési jegy után havi 18 ezer forintig, az iskolarendszerű képzés költségének átvállalt része után a minimálbér két és félszereséig, az iskolakezdési támogatás után pedig a minimálbér 30 százalékáig, továbbá a helyi utazási bérlet után. Ugyancsak 25 százalékos adó terheli az önkéntes nyugdíjpénztárba történt munkaadói befizetést a minimálbér feléig, az önkéntes egészségpénztárba pedig a minimálbér 30 százalékáig. A fogalmak közé bekerült, hogy az üdülési csekk kizárólag üdülési és művelődési szolgáltatásra váltható be, de a konkrét szolgáltatások körét az illetékes miniszter határozza meg. Nem számít bevételnek az utazási bérlet és jegy térítése, továbbá a saját járművel történő munkába járás költségtérítése sem. Ez utóbbit azonban csak kilométerenként 9 forintig nem kell bevételnek tekinteni, és a magánszemély költséget sem számolhat el a kocsira.
- Milyen előrejelzéseik vannak: fogják használni a béren kívüli juttatásokat a munkáltatók?
- Reményeink szerint nem szűntetik meg a béren kívüli juttatásokat a munkáltatók, de várhatóan minden cégnél átgondolják majd a fennálló rendszert. A foglalkoztatók egyik célja valószínűleg az lesz, hogy lehetőleg ne csökkenjen összességében a munkavállalók által kapott jövedelem (bérek és juttatások), ugyanakkor a cég bérköltség szintje se növekedjen. Valamennyi mozgásteret ad erre a munkáltató által fizetendő járulékok egyidejű csökkentése, de véleményem szerint minden cégnél az lesz a döntő szempont, hogy ne emelkedjen a teljes bérköltség (bruttó bérek és járulékok és cafeteria), hiszen a vállalkozások többsége nincs abban a helyzetben, hogy ezt megtehesse. Sőt a nehéz gazdasági helyzetben levő szervezetek többségénél a költségcsökkentés a humán erő költségeinek csökkentésével jár együtt. Ugyanakkor arról sem szabad elfeledkezni, hogy a folyamatos változások többletmunkát is okoznak a cégeknek (bérszámfejtési és egyéb adminisztrációs szoftverek módosítása, az ezzel foglalkozók folyamatos átképzése, stb.), aminek szintén van költségvonzata.
- Lesz így értelme a cafeteriának?
- A cégek számára a béren kívüli juttatások még mindig kedvező kiegészítését jelentik a bruttó bérnek. A cafeteria különösen ott fog továbbra is jelentős szerepet játszani, ahol fontos a cég számára a dolgozók célzott támogatása olyan területeken, mint például az egészségmegőrzés, rekreáció (önkéntes egészségpénztárak, üdülési csekkek), vagy a nyugdíj-előtakarékosság terén, ugyanis a béren kívüli juttatások felhasználása célhoz kötött.
- Vajon azok a munkavállalók, akiknek a fizetését utalványokkal egészítette ki a munkáltató - illegálisan -, ezek után bércsökkenéssel számolhatnak?
- Az ilyen esetekben valószínűsíthetően igen.
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek



Fata László cafeteria szakértő a Cafeteria TREND alapítója, szerkesztője, aki nem csak az adótörvények oldaláról közelíti meg a béren kívüli juttatásokat.
Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon