Amit a béren kívüli juttatásokról tudni érdemes (II.)

A csoportosítás alapelve a munkáltató térítési -és adófizetési kötelezettsége, mely alapján három nagy csoportra különíthetőek el ezek a kompenzációs elemek:

• A kötelezően megtérítendő költségek
  
• Adóköteles természetbeni juttatások
  
• Meghatározott értékhatárig adómentesen adható természetbeni juttatások
  

1. A kötelezően megtérítendő költségek

A fenti juttatási elemeket a munkáltatónak teljes egészében vagy valamilyen jogszabály által meghatározott határig kötelezően meg kell téríteni a dolgozók részére. Az ilyen juttatásokkal a törvényhozás célja, hogy a munkáltatókat a dolgozók egészséges és kiegyensúlyozott munkakörülményeinek biztosítására kötelezzék.

Adómentes természetbeni juttatások közé sorolandó:
- Helyközi bérlet/ munkába járás költsége (nem a BKV bérlet!)
- Hivatali kiküldetés (úti- és szállásköltsége)
- Munka- és védőruházat

A munkába járás, vagyis a helyközi bérlet és menetjegy megtérítése tartozik ebbe a csoportba, mely munkáltatói oldalról költségként leírható adómentes természetbeni juttatás. A kötelezendően térítendő összeg MÁV utazás esetén a vételár 86 százaléka, Volán és HÉV közlekedésnél 80-80 százalék. A munkáltató önkéntes döntése szerint a vételár akár 100 százaléka is téríthető, ez is adómentes marad. A hétvégi hazautazás is munkába járásnak minősül.

A hivatali kiküldetés költsége szintén a kötelezendően adandó béren kívüli juttatások közé tartozik, mely munkáltató oldalról költségként leírható és köztisztviselők esetében 440 forint/nap értékhatárig, egyéb esetekben 500 forint/nap értékig adómentes. Az utazási költség adómentességének feltétele a cégnévre szóló számla. A szállásköltség megtérítéséhez nemcsak a szállásról kiállított számla szükséges, hanem azt is szem előtt kell tartani, hogy az adott nap hétvégére nem eshet, csak munkanapra. Nem téríthető meg a szállásköltség abban az esetben, ha korai munkakezdés előtti éjszakáról van szó. Ugyanez az előírás vonatkozik arra az esetre, amikor a munkavégzés késői napszakban fejeződik be.

Munkaruhák közé tartoznak az egyenruhák, védőruhák, formaruhák és ezek tartozékai. Akkor tartoznak az adómentes kategóriába, ha jogszabály írja elő viselésüket (közlekedés, hírközlés és vízügy területeken). Az olyan munkakörökben, ahol a ruházat gyorsan tönkremegy, szennyeződik vagy a viselő egészségének megóvását szolgálja. A védőeszköz, kosztümös jelmez és a munkavégzésen kívüli viseletre alkalmatlan ruhadarab is a költségként elszámolható adómentes juttatások közé sorolható.

2. Adóköteles természetbeni juttatások

Az adóköteles természetbeni juttatások közös jellemzője, hogy munkáltatói oldalról költségként leírhatók, a munkavállalók egyéni adóbevallásának viszont nem részei.
Ilyen juttatások:
- Szolgálati autó (magánhasználat lehetősége)
- Autópálya matrica, illetve parkolás költsége
- Sport utalvány
- Saját termék juttatása
- Nem köztisztviselők számára ruhapénz

A státuszszimbólumként is megjelenő céges autó a népszerű természetbeni juttatások közé tartozik. A hivatali vs magánhasználat elkülönítése szerint adózása kétféleképpen történhet. Egyik eset, amikor szigorúan vezetett útnyilvántartásban van elkülönítve a hivatali használathoz kapcsolódó kiadások, pedig a cég nevére kiállított számlával költségként kerülnek elszámolásra. A magánhasználatból adódó kiadásokat a munkavállalónak meg kell térítenie a munkáltató számára. A kisebb adminisztráció miatt sokkal gyakrabban alkalmazott eset az, amikor cégautó adót fizet meg a munkáltató. Ekkor nem szükséges a céges, illetve magán használat elkülönítése, a magánhasználatot nem kell a céges autót megkapó dolgozónak megtéríteni.

Autópálya használatból és a parkolásból eredő költségek elszámolása során is el szükséges különíteni a céges és magánhasználatot. Amennyiben van útnyilvántartás, ugyanúgy adózik mint a szolgálati gépjármű. Az adminisztrációs feladatok csökkentése végett 50 százalékos arányban vélelmezni lehet a magánhasználatot, így mentesül a munkáltató az útnyilvántartási kötelezettség alól. Sportutalvány mellett a sportolási tevékenységhez kapcsolódó számla megtérítése, illetve a cég saját üzemeltetésében lévő sportpályának a használata is adóköteles természetbeni juttatásnak minősül.

A ruhapénz nem köztisztviselők esetén olyan juttatás, ami a munkáltatói oldalról szintén adóköteles, a cégnévre szóló számla az elszámoláshoz kötelező. A munkavállaló nem kell, hogy adót fizessen utána, kivétel az az eset, ha a számla hiányzik. Ekkor ugyanis munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül és mint ilyen adóköteles.

A saját termékek juttatása is az adóköteles BKJ-k palettájába tartozik függetlenül attól, hogy azt ingyenesen juttatta-e a munkáltató a dolgozónak vagy kedvezményes megvásárlásra adott lehetőséget.

3. Meghatározott értékben adómentesen adható természetbeni juttatások

A természetbeni juttatások ezen csoportja vagy egy meghatározott értékig vagy a használat (magán vs. üzleti felhasználás ) arányától függően tartozik az adómentes kategóriába.
Ilyen béren kívüli juttatás:
- Céges telefon
- Ajándék utalvány
- Meleg és hideg étkezési utalvány

A céges telefon adózása hasonlóan történik a szolgálati autóéhoz. Itt is meg van a munkáltató választási lehetősége, hogy a magánhasználatot tételesen elkülöníti a telefonszámla alapján vagy 20 százalékos arányban vélelmezi a magánhasználatot. Amennyiben a privát telefonköltségeket tételesen nyilvántartja a munkavállaló, azt meg kell, hogy térítse munkáltatójának. A mobiltelefon és annak tartozékai is adómentesen adhatóak. Az ajándékutalvány három alkalommal, alkalmanként 6.550 forint értékben adható juttatás, amelyet a cégek egyrészt saját munkavállalóiknak, másrészt pedig üzleti partnereiknek illetve ügyfeleiknek is ajándékozhatnak. Az utalványok népszerűségüket a sokszínű felhasználhatóságuknak köszönhetik, továbbá elegáns és nem utolsó sorban adómentes üzleti ajándékozási lehetőségként szolgálnak. Szépségápolásra, szórakozásra, sportolásra, bútor és háztartási gép vásárlására, illetve utazásra, ruházat megvásárlására lehet felhasználni.

Az adómentes határ (SZJA tv. 1. számú melléklete, 8. 17-es bekezdés) meleg étkezési utalvány esetében 10 000 forint, míg hideg étkezési utalványnál 5 000 forint a 2007-es gazdasági évre vonatkozóan. Az étkezési támogatás a csekk juttatása mellett történhet munkahelyi étkeztetés (közétkeztetés) nyújtása révén is, vagy étel és ital automaták használatával. A törvény célja alapvetően a munkavállalók egészséges táplálkozásának és munkahelyi körülményeinek elősegítése és támogatása.


Amit a béren kívüli juttatásokról tudni érdemes I.

Mohácsi Györgyi