Anyagi gondokkal küzdenek a felnőttoktató szakintézmények

Egyre kevesebbet szán az állam a munkanélküliséget felszámolni hivatott felnőttoktatásra, legalábbis az erre szakosodott intézmények szerint: tavaly például negyedével csökkent a központi támogatásuk, és az idén is további tíz-húsz százalékkal kevesebbre számíthatnak. Ez már csak azért is komoly probléma, mert a felnőttoktatási intézmények főként állami normatívából gazdálkodnak, magyarán e nélkül esélyük sincs a túlélésre, nemhogy a tisztességes működésre.

Egyetlen lehetőség a kiugrásra

Koncz Ágnes, a nyírlugosi Báthori István Szakközépiskola és Szakiskola vezetője szerint nem szabadna a felnőttképzési intézményeket a sorsukra hagyni, hiszen olyan térségekben működnek, ahol a felnőtt korú lakosság iskolai végzettsége alacsony és a családfenntartó, dolgozó; arról nem is beszélve, hogy a munkanélküliséggel küzdők számára a "helybe vitt" oktatás lehetősége, az érettségi bizonyítvány vagy egy OKJ-s szakma megszerzése a biztosabb jövőt jelentheti. Főként a munkanélküliségtől leginkább sújtott kelet-magyarországi - azaz Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg - megyék lakosaira igaz ez, akiknek alig van más kiugrási lehetőségük, mint a fentebb említett szakiskola oktatási programjai.

A Báthoriban a nappali rendszerű, nem érettségihez kötött szakiskolai oktatás keretein belül például asztalosipari szerelő, dísznövény- és zöldségtermesztő, falusi vendéglátó, gyorsétkeztetési eladó és géplakatosszakma elsajátítására van lehetőség. Az érettségi vizsgára épülő szakmai képzésben pedig gazdasági informatikus, vámkezelő, szociális asszisztens, statisztikai elemző, európai üzleti asszisztens, valamint pénzügyi-, számviteli, logisztikai, marketing-, reklám- és protokoll-ügyintézői képesítést lehet szerezni. Ezen szakmákra ráadásul valóban van igény: Koncz Ágnes elmondása szerint a Báthoriban végzett tanulóknak mintegy harmada általában a szakmai képesítés megszerzését követően szinte azonnal elhelyezkedhet, míg további harmaduk a szakképesítés megszerzése után legkésőbb egy-két éven belül talál állást.

Késnek a szakminisztériumok

Mindez azonban hosszú távon nem elég, hiszen az ágazat rendszerének átalakítása elkerülhetetlen, a pedagógiai programnak folyamatosan igazodni kell a gazdaság elvárásaihoz. Ennek érdekében ugyan az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) átalakítása már 2006-ban megtörtént, a teljes „rendszerváltás” még nem következett be, mivel az egyes szakképesítésekért felelős minisztériumok még nem állították össze a szakmák szakmai és vizsgakövetelményét, amelyek alapul szolgálhatnának a helyi szakmai tantervek elkészítéséhez. A felnőttoktatás rendszerének kialakítása és központi támogatása egyébként az Oktatási Minisztérium feladata, ezért a Népszabadság a tárcát is megkérdezte az ágazatban dolgozók gondjairól, ám a minisztériumból az elmúlt napok többszöri megkeresése ellenére sem kaptak választ kérdéseikre.