Bachelor diploma: alacsonyabb fizetés, hosszabb álláskeresés

Az Educatio Nonprofit Kft. kutatási összefoglalója szerint rosszul jártak a bolognai rendszerrel az elmúlt két év bachelor diplomásai: Ba és Bsc-diplomával rendelkezők keresete jóval elmarad a négy- vagy ötéves képzésben oklevelet szerzett pályakezdők bérétől, nettó 130 forintot keres ugyanis az a frissdiplomás, aki a hároméves alapképzés után nem a továbbtanulást választja, hanem megméretteti magát a munkaerőpiacon. (Ez megegyezik a hazai nettó átlagkeresettel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.) Az egyetemi végzettségűek például havonta átlagosan nettó 165 ezer forintot keresnek.

A 2009-ben végzett bachelor diplomások fele (56 százalék) helyezkedett el a tanulmányai befejezését követő egy évben. Jóval többen (75-76 százalék) találnak állást azok a fiatalok, akik osztatlan főiskolai vagy egyetemi szakot végzettek. Ezen jelenség mögött az is meghúzódik, hogy a bachelor diplomát szerzők csaknem fele (40 százalék) dönt a tanulás mellett, közel kétszer annyian, mint az osztatlan képzésben tanulók (26-27 százalék).

Nem véletlen, hogy a mesterszakokra felvételizők száma is évről évre nő: míg 2009-ben 17 ezren, addig tavaly már 28 ezren, az idei keresztféléves eljárásban pedig 5300-an jelentkeztek valamelyik hazai egyetem vagy főiskola mesterképzésére.

A felmérés szerint a bachelorok 83 százaléka főállásban dolgozik, 4,5 százalékuk viszont alkalmi munkából tartja el magát. A munkanélküliek aránya 4,4 százalék, ami meghaladja a hagyományos képzési struktúra végzőseinek négy százalék alatti munkanélküliségi rátáját.

A kutatók szerint ezen jelenségben az is szerepet játszik, hogy a munkaadók még mindig nem ismerik igazán az új képzési formákat - derül ki a kutatásból.

A diplomások pályakövetéséből az is kiderül, hogy a jogi-igazgatási és az egészségügyi diplomát szerző hallgatók a pályán maradnak.

- Viszonylag könnyűnek látszik az elhelyezkedés, és az alacsony bérek sem késztetnek sokakat munkahelyváltásra. Ebben minden bizonnyal szerepe van annak, hogy viszonylag magas - a pedagógusok csoportja után a legmagasabb, 63 százalékos - a közszférában dolgozók aránya, az általánosan használt bértáblázat miatt a karrierépítésben a fizetés mint tényező háttérbe szorul - írja kutatási összefoglalójában Györgyi Zoltán, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Munkatársa.

A 2007-ben - még a régi rendszerben - végzettek adataiból is jól látszik, hogy a legnehezebb helyzetben még mindig az agrár-, bölcsész-, a társadalomtudományi, valamint a természettudományi karon diplomát szerzett hallgatók vannak. A kutatók szerint a keresetek mind a négy területen alacsonyak, átlagosan 151 ezer forintot tesznek ki havonta, falvakban és kisvárosokban még kevesebbek vihetnek haza a frissdiplomások. A pályaelhagyás mértéke is itt a legmagasabb, a főiskolát végzettek 43 százaléka, az egyetemi diplomával rendelkezők 36 százaléka nem a szakmájában helyezkedik el - derül ki a Educatio Nonprofit Kft. kutatásából.

Eduline