Béren kívüli juttatások 2007
Idén szinte valamennyi béren kívüli juttatást érint valamilyen módosítás. Változnak a pénztári szabályok, az étkezési jegyek adómentes határai, az utalványok nem módosított 400 ezres keretén belül adható támogatások és juttatások köre, de még a telefonszámla természetbeni juttatásként finanszírozható értékhatára is.
Az étkezési utalványok esetén január elsejei hatállyal növelték az adómentes értékhatárt: a hidegétel utalványok esetén ez 4500 forintról 5000-re nőtt, a melegétel utalványoknál pedig 9000 forintról 10.000-re.
Módosították az ajándékutalványok és a beiskolázási hozzájárulás értékhatárát is. A korábbi 19.000 forint helyett 20.000 forintos összeghatárig lehet adómentesen iskolakezdési támogatást nyújtani a munkavállalók számára, míg az ajándékutalványok adómentes értékhatárát közel 10 százalékkal növelték.
Jó tudni, hogy 2007-ben megmarad a korábban bevezetett 400.000 forintos adómentesen adható béren kívüli juttatások limitje, amelybe azonban továbbra sem tartozik bele az étkezési és ajándékutalványok köre.
Az üdülési csekket januártól már szélesebb kör veheti igénybe és jóval több szolgáltatásra lehet majd felhasználni, mint eddig. A szociális alapon is megpályázható üdülési csekkekkel januártól a wellness-, gyógy- és egészségügyi üdülésnél, továbbá betegség-megelőzési sportoláskor is fizetni lehet. Fontos módosítás, hogy ez év elejétől az üdülési csekket már csak munkáltató adhat a munkavállaló számára, a kifizető a jövőben erre már nem lesz jogosult.
A telefonszámlát érintő szeptemberi módosítások idén is érvényben lesznek: a telefonszámla legalább 20 százalékát kell a jövőben is vélelmezni természetbeni juttatásként. Amennyiben ezt a részösszeget a munkáltató megtéríti, úgy a cégnek nem kell finanszíroznia a természetbeni juttatások után járó 54 százalékos adót és közterheket. Ebben az esetben azonban a teljes végösszeg 70 százalékos áfáját vonhatja csak le, míg ha a telefonszámla 30 százalékának megtérítését vállalja, akkor a teljes összeg levonhatóvá válik.
A korábbi találgatások és félreértések elkerülése végett az APEH nyilvánosságra hozott egy útmutatót is arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet meghatározni az alkalmazottak magáncélú telefonálásának mértékét. Így a hivatal ajánlása szerint hívásnaplót kell alkalmazni és mindemellett hatékony lehet a kimenő hívásoknál alkalmazott egyéni telefonkód alkalmazása is. Bár az APEH szerint a legjobb megoldás az lenne, ha az alkalmazottak a házipénztárba önkéntesen befizetnék a magáncélú telefonhívások díját, ennek hatékonysága kérdéses lehet a gyakorlatban.
Függetlenül attól, hogy milyen megoldást alkalmaz a munkáltató a beosztottak magáncélú beszélgetéseinek leszűrésére, a módosított szabály szerint azt minden esetben ki kell számlázni az alkalmazottak felé. Amennyiben több alkalmazott van, egy névre is kiállítható a magáncélú telefonálás összesített végösszege, de egyenként minden beosztottra, névre szólóan is kiállítható a számla.
A fenti módosítások mellett jó tudni, hogy januártól a 400.000 forintos adómentesen adható természetbeni juttatások keretösszegének átlépése esetén -amelybe a vállalkozás által adott ajándékok is beletartoznak- az eddigi 44 százalék helyett már 54 százalékos adóval kell számolnia a munkáltatóknak. A keretösszegből év végén kikerült a kétezer forint értékű korábban adómentesen adható bankszámlaköltség-térítés is és továbbra sem számítandó a 400.000 forintos keretbe az étkezési és ajándékutalványok köre sem.
A Pénzcentrum értesülései nyomán
Az étkezési utalványok esetén január elsejei hatállyal növelték az adómentes értékhatárt: a hidegétel utalványok esetén ez 4500 forintról 5000-re nőtt, a melegétel utalványoknál pedig 9000 forintról 10.000-re.
Módosították az ajándékutalványok és a beiskolázási hozzájárulás értékhatárát is. A korábbi 19.000 forint helyett 20.000 forintos összeghatárig lehet adómentesen iskolakezdési támogatást nyújtani a munkavállalók számára, míg az ajándékutalványok adómentes értékhatárát közel 10 százalékkal növelték.
Jó tudni, hogy 2007-ben megmarad a korábban bevezetett 400.000 forintos adómentesen adható béren kívüli juttatások limitje, amelybe azonban továbbra sem tartozik bele az étkezési és ajándékutalványok köre.
Az üdülési csekket januártól már szélesebb kör veheti igénybe és jóval több szolgáltatásra lehet majd felhasználni, mint eddig. A szociális alapon is megpályázható üdülési csekkekkel januártól a wellness-, gyógy- és egészségügyi üdülésnél, továbbá betegség-megelőzési sportoláskor is fizetni lehet. Fontos módosítás, hogy ez év elejétől az üdülési csekket már csak munkáltató adhat a munkavállaló számára, a kifizető a jövőben erre már nem lesz jogosult.
A telefonszámlát érintő szeptemberi módosítások idén is érvényben lesznek: a telefonszámla legalább 20 százalékát kell a jövőben is vélelmezni természetbeni juttatásként. Amennyiben ezt a részösszeget a munkáltató megtéríti, úgy a cégnek nem kell finanszíroznia a természetbeni juttatások után járó 54 százalékos adót és közterheket. Ebben az esetben azonban a teljes végösszeg 70 százalékos áfáját vonhatja csak le, míg ha a telefonszámla 30 százalékának megtérítését vállalja, akkor a teljes összeg levonhatóvá válik.
A korábbi találgatások és félreértések elkerülése végett az APEH nyilvánosságra hozott egy útmutatót is arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet meghatározni az alkalmazottak magáncélú telefonálásának mértékét. Így a hivatal ajánlása szerint hívásnaplót kell alkalmazni és mindemellett hatékony lehet a kimenő hívásoknál alkalmazott egyéni telefonkód alkalmazása is. Bár az APEH szerint a legjobb megoldás az lenne, ha az alkalmazottak a házipénztárba önkéntesen befizetnék a magáncélú telefonhívások díját, ennek hatékonysága kérdéses lehet a gyakorlatban.
Függetlenül attól, hogy milyen megoldást alkalmaz a munkáltató a beosztottak magáncélú beszélgetéseinek leszűrésére, a módosított szabály szerint azt minden esetben ki kell számlázni az alkalmazottak felé. Amennyiben több alkalmazott van, egy névre is kiállítható a magáncélú telefonálás összesített végösszege, de egyenként minden beosztottra, névre szólóan is kiállítható a számla.
A fenti módosítások mellett jó tudni, hogy januártól a 400.000 forintos adómentesen adható természetbeni juttatások keretösszegének átlépése esetén -amelybe a vállalkozás által adott ajándékok is beletartoznak- az eddigi 44 százalék helyett már 54 százalékos adóval kell számolnia a munkáltatóknak. A keretösszegből év végén kikerült a kétezer forint értékű korábban adómentesen adható bankszámlaköltség-térítés is és továbbra sem számítandó a 400.000 forintos keretbe az étkezési és ajándékutalványok köre sem.
A Pénzcentrum értesülései nyomán
Fata László cafeteria szakértő a Cafeteria TREND alapítója, szerkesztője, aki nem csak az adótörvények oldaláról közelíti meg a béren kívüli juttatásokat. 
A hitelesség, az elfogadás, a megértés attitűdjét „létezési módként” megvalósító szülők, tanárok, vezetők jobbá tették az életet azáltal, hogy bevitték a személyközpontú megközelítést a családba, az iskolába, a munkahelyre.
Aki kérdez: Deák Zsolt
A társadalom, ahol az anyaság a kényszerpálya