Bérpótlékok

A törvényben szabályozott bérpótlékokon felül a kollektív szerződésben, munkaszerződésben a felek állapodhatnak meg további bérpótlék fizetésében. Ez különösen akkor indokolt, ha a pótlék fizetésére okot adó eltérő munkavégzési körülmények nem állandó jellegűek, ezért a személyi alapbérben való megállapodásnál erre tekintettel a szokásosnál magasabb alapbért nem állapítottak meg. Továbbá külön bérpótlék előírását az is indokolttá teheti, ha az eltérő, sajátos munkakörülmények csak a munkavállalók egy részét érintik.

Minden bérpótlékra vonatkozó általános szabályként írja elő a törvény, hogy a bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló személyi alapbére. Ez a rendelkezés irányadó a kollektív szerződésben, munkaszerződésben megállapított bérpótlékra is, ha a felek eltérően nem állapodtak meg (Mt. 145. §).

Általános szabály, hogy a bérpótlék nem lehet egy további bérpótlék számítási alapja, vagyis a pótlék nem pótlékolható. Ez alól csak az alapbérjellegűnek minősített bérpótlék képez kivételt, amelyet a személyi alapbérhez hozzá kell számítani.

Amennyiben a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz, a bérpótlékok elszámolása ettől függetlenül az általános szabályok szerint történik. Amennyiben a munkavállaló munkaideje éjszakára esik akárcsak részben is, az éjszakai pótlék megilleti. Ugyanígy, ha a munkavállaló többműszakos munkarendben dolgozik, a munkaidőkerettől függetlenül az adott műszak tekintetében a délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék jár a munkavállaló részére. Túlmunkavégzés esetén a munkaidőkeret alkalmazásától függetlenül jár az 50 százalékos pótlék, ha a munkavállaló az adott munkanapon a munkaidő- beosztásától eltérően dolgozik. A munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés esetén a túlmunkadíj pótléka akkor is jár a munkavállaló részére, ha az adott munkaidőkeretet a munkáltató által meghatározott munkarend miatt nem töltötte ki teljes egészében (például az adott hónapban úgy volt beosztva, hogy csak 162 órát dolgozott 172 óra helyett). Az előbb említett összes esetben a bérpótlék elszámolása a munkaidőkeret időtartamától függetlenül havonta megtörténhet.

Más a helyzet akkor, ha a rendkívüli munkavégzésre a munkaidőkeretben meghatározott időtartam túllépése miatt kerül sor. A munkaidőkereten felül végzett munkáért a munkavállalót a rendes munkabérén felül 50 százalék pótlék illeti meg. A munkaidőkeret meghatározható mértékét az Mt. 118/A. §-a szabályozza. Eszerint a munkáltató saját hatáskörében legfeljebb két havi, illetve nyolc havi munkaidőkeretet meghatározhat. Ennél hosszabb munkaidőkeret megállapításához kollektív szerződés szükséges. A kollektív szerződés alapján legfeljebb négy havi, illetve 18 heti, több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés esetén legfeljebb hat havi, illetve 26 heti munkaidőkeret állapítható meg. A törvényben meghatározott egyes feltételek fennállása esetén legfeljebb éves munkaidőkeret is megállapítható, ehhez azonban úgyszintén kollektív szerződés szükséges.

Ezek a következők:

- készenléti jellegű munkakör,

- megszakítás nélküli munkakör,

- többműszakos munkarendben történő foglalkoztatás,

- idénymunkát végző munkavállaló esetében.


Bármelyik feltételnek megfelelő munkaidőkeret esetén a munkaidőkeretet meghaladó munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek, túlmunkának minősül. Ez azt jelenti, hogy a munkaidőkeretet meghaladó túlmunkavégzésért járó bérpótlék csak a munkaidőkeret lezárása után, az azt követő hónapban állapítható meg, és akkor fizethető. Például négy hónapos munkaidőkeret megállapítása esetén a munkaidőkeret szerinti kötelező munkaórák tizennyolc órával történő túllépése alapján a munkaidőkeret utáni időszakban, azaz ötödik hónapban számolható el az erre vonatkozó bérpótlék.


dr. Tálné dr. Molnár Erika