Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 11 éve

Bérpótlékok

Az átlagos munkafeltételektől eltérő, a személyi alapbér megállapításánál figyelembe nem vett körülmények között végzett munka külön díjazására szolgál a bérpótlék. A legfontosabb és legtipikusabb esetekre (éjszakai munka, többműszakos munkaidő-beosztás, túlmunka, készenlét) a törvény állapítja meg a bérpótlék fizetésének kötelezettségét.

A törvényben szabályozott bérpótlékokon felül a kollektív szerződésben, munkaszerződésben a felek állapodhatnak meg további bérpótlék fizetésében. Ez különösen akkor indokolt, ha a pótlék fizetésére okot adó eltérő munkavégzési körülmények nem állandó jellegűek, ezért a személyi alapbérben való megállapodásnál erre tekintettel a szokásosnál magasabb alapbért nem állapítottak meg. Továbbá külön bérpótlék előírását az is indokolttá teheti, ha az eltérő, sajátos munkakörülmények csak a munkavállalók egy részét érintik.

Minden bérpótlékra vonatkozó általános szabályként írja elő a törvény, hogy a bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló személyi alapbére. Ez a rendelkezés irányadó a kollektív szerződésben, munkaszerződésben megállapított bérpótlékra is, ha a felek eltérően nem állapodtak meg (Mt. 145. §).

Általános szabály, hogy a bérpótlék nem lehet egy további bérpótlék számítási alapja, vagyis a pótlék nem pótlékolható. Ez alól csak az alapbérjellegűnek minősített bérpótlék képez kivételt, amelyet a személyi alapbérhez hozzá kell számítani.

Amennyiben a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz, a bérpótlékok elszámolása ettől függetlenül az általános szabályok szerint történik. Amennyiben a munkavállaló munkaideje éjszakára esik akárcsak részben is, az éjszakai pótlék megilleti. Ugyanígy, ha a munkavállaló többműszakos munkarendben dolgozik, a munkaidőkerettől függetlenül az adott műszak tekintetében a délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék jár a munkavállaló részére. Túlmunkavégzés esetén a munkaidőkeret alkalmazásától függetlenül jár az 50 százalékos pótlék, ha a munkavállaló az adott munkanapon a munkaidő- beosztásától eltérően dolgozik. A munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés esetén a túlmunkadíj pótléka akkor is jár a munkavállaló részére, ha az adott munkaidőkeretet a munkáltató által meghatározott munkarend miatt nem töltötte ki teljes egészében (például az adott hónapban úgy volt beosztva, hogy csak 162 órát dolgozott 172 óra helyett). Az előbb említett összes esetben a bérpótlék elszámolása a munkaidőkeret időtartamától függetlenül havonta megtörténhet.

Más a helyzet akkor, ha a rendkívüli munkavégzésre a munkaidőkeretben meghatározott időtartam túllépése miatt kerül sor. A munkaidőkereten felül végzett munkáért a munkavállalót a rendes munkabérén felül 50 százalék pótlék illeti meg. A munkaidőkeret meghatározható mértékét az Mt. 118/A. §-a szabályozza. Eszerint a munkáltató saját hatáskörében legfeljebb két havi, illetve nyolc havi munkaidőkeretet meghatározhat. Ennél hosszabb munkaidőkeret megállapításához kollektív szerződés szükséges. A kollektív szerződés alapján legfeljebb négy havi, illetve 18 heti, több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés esetén legfeljebb hat havi, illetve 26 heti munkaidőkeret állapítható meg. A törvényben meghatározott egyes feltételek fennállása esetén legfeljebb éves munkaidőkeret is megállapítható, ehhez azonban úgyszintén kollektív szerződés szükséges.

Ezek a következők:

- készenléti jellegű munkakör,

- megszakítás nélküli munkakör,

- többműszakos munkarendben történő foglalkoztatás,

- idénymunkát végző munkavállaló esetében.


Bármelyik feltételnek megfelelő munkaidőkeret esetén a munkaidőkeretet meghaladó munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek, túlmunkának minősül. Ez azt jelenti, hogy a munkaidőkeretet meghaladó túlmunkavégzésért járó bérpótlék csak a munkaidőkeret lezárása után, az azt követő hónapban állapítható meg, és akkor fizethető. Például négy hónapos munkaidőkeret megállapítása esetén a munkaidőkeret szerinti kötelező munkaórák tizennyolc órával történő túllépése alapján a munkaidőkeret utáni időszakban, azaz ötödik hónapban számolható el az erre vonatkozó bérpótlék.


dr. Tálné dr. Molnár Erika


Follow hrportal_hu on Twitter

Családi kedvezmény érvényesítését kérő adóelőleg-nyilatkozat 2017

Igényelheti, hogy a munkáltatója, vagy összevonás alá eső rendszeres jövedelmet juttató kifizetője az ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembevételével vonja le az adóelőleget. tovább..

További cikkek
Az EU-ban átlagosan 35,6 évet kell dolgozni

Az Eurostat felméréséből kiderül az Európai Unió tagállamaiban a 15 éves munkaképes lakosság várhatóan munkában töltött éveinek száma... Teljes cikk

Családi kedvezmény érvényesítését kérő adóelőleg-nyilatkozat 2017

Igényelheti, hogy a munkáltatója, vagy összevonás alá eső rendszeres jövedelmet juttató kifizetője az ön járandóságaiból a családi kedvezmény... Teljes cikk

45 kkv kapott 5 milliárd forint fejlesztési támogatást

Versenyképességének javítására és kutatás-fejlesztésre 4,5 milliárd forint kutatás-fejlesztési támogatást nyert el 15 pest megyei kis- és... Teljes cikk

Megszületett az ítélet a buszsofőr ügyében

Két év felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte a Nyíregyházi Járásbíróság kedden, nem jogerősen azt a buszsofőrt, aki halálos közúti... Teljes cikk

Nyári Dolce Vita, ez is employer branding?

Véget ért a nyár és szabadságolási időszak. Tanácsadóként szeretnénk beszámolni néhány érdekes megfigyelésünkről. A nyári hónapok alatt... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár