Bérügyintéző képzés: a népszerűség töretlen de alkalmazkodni kell a megváltozott igényekhez

A szeptember elején publikált statisztikák jól mutatják, hogy a magyarországi képzési piacon hosszú évek óta a Bérügyintéző és Társadalombiztosítási ügyintéző OKJ-s képzések állnak a Toplista élén. Évente tízezernél is többen szereznek OKJ-s bizonyítványt ezekben a szakmákban, a képzés pedig megérett a korszerűsítésre.

A szakértők egybehangzó véleménye szerint e két szakmához szükséges ismereteket és képességeket nem célszerű az iskolai rendszerű képzés részévé tenni, hisz egy 14 éves fiatalban még nehéz lenne kialakítani a határozott érdeklődést a bérügyviteli szakma iránt. Ezért is javasolják a szakértők a jelen szabályozás újragondolását, amelyben a Bérügyintéző részszakképesítés az iskolai rendszerben is oktatható Vállalkozási ügyintéző szakképesítéssel van összevonva. A vállalkozási és bérügyviteli szakterület szakmai tartalma ugyanis messze esik egymástól. A bérügyvitel világa szervesen kötődik a HR, a pénzügy, a számvitel, illetve a munkaügyi szakterületekhez. Az összevonással együtt megszűnt a kedvelt és nagy szakmai reputációval bíró Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó szakképesítés, amely ellehetetlenítette a bérügyviteli munkakörben dolgozók szakmai karrierútját, hisz ők a szakmai fejlődésüket a bérügyvitel és nem a vállalkozás világában képzelik el.

Pedig a karrierút biztosítása alapvető érdeke annak a több tízezer embernek, akik bérügyintéző munkakörben dolgoznak Magyarországon. Lelkiismeretes és szakszerű munkájuk nélkül nincs sikeres vállalat vagy intézmény. Munkájuk erősen kitett az adó- és munkaügyi jogszabályok változásainak (átlagosan évente 40-50 jogszabályváltozással szembesülnek az érintettnek), ezért ez a szakmai specializáció különleges kezelést is igényel majd a felnőttképzés keretében elsajátítható szakmai képesítések között

Ezt indokolja az a tény is, hogy - különös tekintettel külföldi vállalatok magyarországi térnyerésére - megváltozott a gazdálkodó szervezetek igénye a szakmai képesítés tartalmával szemben. A bérügyviteli munkatársaktól is egyre gyakoribb elvárás az idegen nyelvek ismerete, az alapos informatikai tudás, a széles körű jogi ismeretek (bele értve az EU-s vonatkozásokat is), továbbá gyakorlati tapasztalat az adatszolgáltatás, adatkezelés, nyilvántartás, dokumentáció és a statisztika területén.
 
A szakmával szembeni megnövekedett elvárások, továbbá az adó- és munkaügyi jogszabályok változásainak követése és helyes alkalmazása indokolttá teszik, hogy bérügyviteli munkakörben csak szakmai képesítéssel rendelkező munkavállaló dolgozhasson. A szakmai zsargon nyelvén fogalmazva, ún. „szabályozott szakmává” kell tenni ezt a szakmai képesítést.

Szabályozott szakmának az olyan szakmai tevékenység minősül, amelynek a megkezdését, folytatását vagy meghatározott módon történő folytatását jogszabály - közvetlenül vagy közvetve - meghatározott szakmai képesítés birtoklásához köti. A szabályozott szakmákat többnyire külön jogszabály nevesíti. A szakértők az első lépést annak a miniszteri rendeletnek a korszerűsítésében látják, amely nagyon részletesen előírja, hogy az ipar és a szolgáltatás területén bizonyos tevékenységek milyen képesítés birtokában végezhetők. Egy korszerűsített rendeletben a bérügyintézői tevékenységet indokolt - a felnőttképzésben megszerezhető - szakmai képesítéshez kötni, amelyre a változások nagyszámú gyakoriságára tekintettel (hasonlóan a könyvelőkhöz) éves kötelező továbbképzést ajánlatos jogszabályi keretek között előírni.

Már csak azért is, mert a bérügyviteli munkatársak az informatikába mélyen beágyazottan végzik munkájukat, a szakmai képzésben és vizsgáztatásban a jelenleginél sokkal nagyobb szerepet lehetne biztosítani a számítógéppel (mesterséges intelligenciával) támogatott képzési és vizsgáztatási formációnak. Mivel a bérügyviteli munka nagyon szigorú normakövető magatartást igényel, ezért a szakértők szerint a vizsgáztatásban csak központilag (a szakminiszter által összeállított és jóváhagyott) írásbeli és gyakorlati feladatoknak van helye.

A szakértők szerint az új és felnőttképzésben megszerezhető bérügyviteli szakmai képesítés Bér- és munkaügyi munkatárs nevet viselje, amelynek legyen három részszakképesítése: Bérügyintéző, Társadalombiztosítási ügyintéző, illetve Munkaügyi asszisztens. És a nagyvállalati igényekkel összhangban a szakmai képesítés bővíthető legyen a Bér- és munkaügyi szakértői/tanácsadói ráépüléses szakmai képesítéssel. Így a bérügyintézők előtt is megnyílna a lehetőség a Bérügyvitel mestere cím megszerzése felé.

A piacvezető NEXON képviselője a fenti markáns álláspontnak ad hangot a Kormány által létrehozott Közgazdasági és Ügyviteli Készségtanácsban is, ahol a napokban is behatóan foglalkoznak a pénzügy, a számvitel, illetve a vállalkozás szakterületét érintő szakképesítés rendszerének korszerűsítési lehetőségeivel.