Cafeteria 2012: többe kerül adni

A béren kívüli juttatások 2012-ben drágábbak lesznek, mint 2011-ben voltak, korlátozottabb a felhasználásuk, és a területen sok az állami szereplő.

- Ha a teljes közterhet a munkáltató vállalja, jövőre számára többe fog kerülni a cafeteria, mint a bér. Kérdés, hogy így a minisztérium által hangoztatott gazdaságélénkítési és szociális célok hogyan fognak megvalósulni - mondja P. Király Ágnes okleveles adószakértő, a Top Cafeteria Kft. vezetője. Ugyanis míg idén a kedvezményesen adózó elemek adóterhelése - az egységes személyi jövedelemadó-kulcs és az adóalap-korrekciós tényező hatására - 19,04 százalék volt, 2012-től ez a teher összesen 30,94 százalékra nő, szemben a bérre rakódó költségek 28,5 százalékával (27 százalékos szociális hozzájárulási adó plusz 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás), miután jövőre a béren kívüli juttatások után is 10 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a munkáltatónak.

A kkv-k többsége a bérköltségek leszorítására használta a cafeteriát: amit bérként már nem tudott kigazdálkodni, azt juttatásként adta, így a munkavállaló összességében magasabb elkölthető jövedelemhez jutott. Most viszont az a cég, amely nem tudja megteremteni a megemelt terhek fedezetét, valószínűleg a dolgozóra hárítja majd úgy, hogy a "bruttó cafeteriakeretet" fogja meghatározni, vagyis ha az összeg változatlan, a munkavállaló kevesebbet visz haza.

- Az első tapasztalatok alapján igen kevés munkáltató tudja bevállalni a többletköltséget, jó, ha a kötelező minimálbér-emelés és az elvárt bérkompenzáció mellett megtartják a béren kívüli juttatásokat. Következésképpen a juttatások pluszköltségeit átterhelik a dolgozókra, akiknek ezzel ismét csak csökken a nettó jövedelmük - mutat rá az adószakértő.

A szakember szerint ördögi kör látszik kialakulni. Az állam adót emel a dolgozóknak és a munkáltatóknak is, a megnövekedett teher egy részét a munkáltatók szintén a munkavállalókra hárítják. Az alkalmazotti réteg nettó jövedelme így biztosan csökken, ebből adódóan a fogyasztása is. A nehezebb helyzetben lévő cégek várhatóan először a béren kívüli juttatásokat szüntetik meg, ami kevesebb adóbevételt és szintén fogyasztáscsökkenést jelent. És akkor még nem beszéltünk a szolgáltatókról, akik az alacsonyabb bevételük folytán szintén kevesebb adót fizetnek, és azokról, akik inkább visszaszürkülnek. Mit nyer az állam? A béren kívüli juttatások 2012-től érvényes 500 ezer forintos plafonjának hatása is kétséges. A kormányzat azzal indokolta a döntést, hogy az amúgy sokat keresők ne juthassanak többletjövedelemhez minimális közteher mellett. A plafon bevezetésével viszont kétséges, hogy például a minimálbér 50 százalékáig adható nyugdíjpénztári tagdíj-hozzájárulás teljes kerete kihasználható marad-e.

Étkezési juttatás: van, csak nem úgy

A 2,5 millió munkavállalónak bérkiegészítést jelentő, idén 18 ezer forintig kedvezményes adózás mellett adható étkezési utalvány megszűnik a korábbi formájában.

A parlamenti szavazást megelőző utolsó pillanatban benyújtott módosítások után kezd körvonalazódni a jövő, bár még mindig vannak homályos részletek. Az biztos, hogy lesz havonta 12 ezer 500 forint, amely kizárólag vállalati étteremben költhető el, valamint lesz Erzsébet-utalvány legfeljebb 5000 forintért, amelyet a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsát ki, és 2012-ben hideg és meleg étkezésre egyaránt felhasználható. Míg korábban felröppent a hír, hogy a Magyar Posta Paletta utalványa veszi át az étkezési utalványok helyét, végül az állam csak a már kiépített hálózatra számít a Világgazdaság információi szerint. A két étkezésre szánt juttatás végül együtt is adható, sőt, az idén megismert SZÉP Kártya új változata is tartalmaz étkezési keretet. Ez az évi 150 ezer forint a szerződött elfogadóhelyeken - éttermekben - költhető meleg étkezésre.

Összességében tehát bővül az elehető keret, de a juttatás felhasználását erősen korlátozza a törvény. Azok, akik eddig az étkezési utalványból a közértben vásároltak élelmiszert a családjuknak, jövőre bajban lesznek. E célra ugyanis már csak az állami cég által kibocsátott 5000 forintos Erzsébet-utalvány marad.

Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülést (EUFE) meglepte a kormány döntése, hiszen a rendelettervezet megszavazását megelőzően nem került sor sem társadalmi egyeztetésre, sem pedig konzultációra az érintettekkel vagy az EUFE tagjaival, akik továbbra sem látják a döntés racionalitását. Szerintük 100 ezer vállalat, 2,5 millió munkavállaló és 40 ezer beváltóhely jár rosszul, összességében pedig a nemzetgazdaság szenvedi majd el a legtöbb kárt: csökken a vásárlóerő, ami negatívan hat a fogyasztásra, végül pedig az állami bevételekre és a GDP-re. Ezzel az intézkedéssel sem biztos, hogy célba ér az állam, még akkor sem, ha a több száz embernek munkát adó piaci szereplők helyett helyzetbe hoz egy állami céget.