A rosszul megfogalmazott álláshirdetésekre érkező vagy vállalati karrieroldalakra feltöltött önéletrajzok gyakran használhatatlanok a HR-esek számára. A munkát keresőnek ez bosszúság, a vállalatnak pedig sokba kerül.
Célt tévesztett önéletrajzok 2005. január 11. " class="kapcsszoveg">Molnár Zsuzsanna A rosszul megfogalmazott álláshirdetésekre érkező vagy vállalati karrieroldalakra feltöltött önéletrajzok gyakran használhatatlanok a HR-esek számára. A munkát keresőnek ez bosszúság, a vállalatnak pedig sokba kerül. Ön mit szól hozzá? A munkakör elvárásaihoz képest rosszul megfogalmazott álláshirdetések, ha nem is hemzsegnek, de nem is ritkák a különböző állásközvetítői fórumokon. Az elvárt végzettség, szakmai tapasztalat és szociális kompetenciák sok esetben szinte azonosak. Az álláskereső úgy érezheti, számos meghirdetett pozícióra alkalmas, hiszen jó a kommunikációs készsége, jó csapatjátékos, még az egyetemi végzettsége is megfelel. Ha az ágazati tapasztalat nincs is meg, 90 százalékban kielégíti a hirdetés követelményeit. A HR-esek pedig meglepődnek, hogy a vállalathoz beérkezett önéletrajzok alapján a legtöbb jelölt alkalmatlan az állásra. A rossz toborzási kampány kidobott pénz a cégnek, az idő pedig szorít, hiszen a megürült pozíciót minél hamarabb be kell tölteni. A fejvadászok és a személyzeti tanácsadók tapasztalatai szerint ilyenkor a HR-esek kétségbeesnek, szakemberhez fordulnak, aki legalább még egyszer annyiba kerül.Rossz helyen, rossz napon„Sok humán erőforrás szakember még akkor is újságban jelenteti meg az álláshirdetést, ha a megcélzott munkavállalók már rendszeresen használják az internetet álláskeresésre" – mondta el a FigyelőNetnek egy fejvadász. Pedig a nyomtatott sajtóban hirdetni hat-nyolcszor drágább, mint az interneten. Ráadásul sok pozíció esetén ugyanannyi vagy talán kevesebb önéletrajz érkezik a vállalatokhoz, vagy nem a megfelelő képesítésű, tapasztalatú és szociális kompetenciájú munkavállalók árasztják el a HR-esek postafiókjait. Fontosabb pozíciók esetén természetesen nem mondhatnak le a toborzók a nagy presztízsű lapok álláshirdetési felületeiről, hiszen a keresett emberek el is várják, hogy ilyen formában és ezen a fórumon szólítsák meg őket.„A rossz elhelyezésen túl a HR-esek időpontválasztása sem mindig megfelelő" – folytatta a fejvadász. Könyvelőt például nehéz találni a pénzügyi évzárás előtt. Ha gondolkodik is a váltáson, egy jó könyvelőnek biztosan nem lesz ideje állásinterjúra menni. A feladott hirdetés ismét kidobott pénzt jelent a vállalatnak.Munkáltatói márkaA személyzeti tanácsadók szerint a vállalatoknak akkor is lapokban kell toborozniuk, ha az álláshirdetések tartalmával és megjelenésével HR Brandinget, vagyis „munkáltatói márkát" szeretnének kiépíteni a munkaerőpiacon. Ez esetben a hirdetések a konkrét pozíción kívül egyéb üzenetet is tartalmaznak. Hasonlóképpen, mint a termékreklámok. Magyarországon egyelőre kevés cég él a HR Branding lehetőségével, pedig hosszú távon kifizetődő a munkaerő-piaci jó hírnév. Nemrég egy bank folytatott munkaerő-toborzási kampányt, ebben egy kép alá, melyen egy használt sportcipő és egy elegáns bőrcipő volt, ezt írták: „válts karriert". A szöveggel nemcsak az állást hirdették, hanem munkáltatói minőségüket is. A legtöbb magyar cég azonban csak akkor fordul ilyen eszközhöz, ha nagy létszámú munkaerő-felvétel előtt áll, vagy hiányszakmában keres dolgozókat.Elfelejtett jelentkezőkA legtöbb magyar nagyvállalat internetes honlapján létezik karrieroldal, ahol a munkát keresők többet tudhatnak meg a cég szervezeti kultúrájáról, az aktuális állásajánlatokról. A karrier-tanácsadók szerint az álláskeresés során mindenképpen érdemes böngészni ezeket a honlapokat, hogy a felvételi interjún felkészülten tudjunk tárgyalni. Az már erősen kérdéses, hogy önéletrajzot érdemes-e feltölteni az ilyen karrieroldalak adatbázisába. A legtöbb vállalat ugyan kialakítja ezt a toborzási lehetőséget, de csak ritkán él vele. A munkakereső meg csak vár a vállalat visszajelzésére. Gyakran ugyanez a helyzet az állásbörzéken is, ahol a cégek begyűjtik a pályakezdők önéletrajzait, de gyakran semmit sem kezdenek velük. Külföldön már több vállalat igyekszik kiküszöbölni a megalázottság érzését és az interakció hiányát, a vállalati karrieroldalt próbálják valóban hasznossá tenni. A CAPTain Hungary Kft. rövid előszűrő tesztjével például a munkaadók elkerülhetik, hogy boldog boldogtalan feltöltse adatbázisukba az önéletrajzát. A kérdéssor alapján gyorsan kiderül, hogy az adott munkavállaló személyisége és elvárásai illeszkednek-e a szervezeti kultúrához. Automatikus választ minden tesztkitöltő kap: ha nem felel meg, udvariasan elutasítják.Álláskeresőként, már elkötelezettenA jól megszervezett, célzott toborzási kampányokkal sokat nyerhet egy vállalat. A Google cég például óriásplakátokon közzétett álláshirdetéssel toborzott programozókat. Nemcsak a forma, hanem a tartalom is meglepő volt. A plakátokon egy bonyolult matematikai feladvány megoldására szólították fel az álláskeresőket. A figyelemfelkeltő álláshirdetés segítségével több száz tehetséges munkavállaló önéletrajzát gyűjthették be. A kihívást jelentő feladat megoldásához az önéletrajzukat is mellékelték az álláskeresők. A kampány jókora vihart kavart, neves matematikusok boncolgatták a feladatot rádióműsorokban, egyéb sajtótermékekben is sokat foglalkoztak a szokatlan toborzási eszközzel. A Google így nemcsak tehetséges jelentkezőket vonzott magához, hanem fiatalos munkáltatói imidzsét is kialakította, és már az állás betöltése előtt elkötelezett munkatársakat nyert magának.
Kedves Olvasónk!
Úgy tapasztaljuk, hogy Ön hirdetésblokkoló rendszert használ. Kérjük az oldal zavartalan olvasása érdekében kapcsolja ki ezt a funkciót,
majd kattintson ide!
Köszönjük!
Amennyiben nem kívánja vagy tudja kikapcsolni a hirdetésblokkoló rendszert, akkor is elérheti oldalunkat, de a felhasználói élmény sérülhet.
Kattintson ide, ha így folytatná a böngészést.
Köszönjük együttműködését.