Csavar a munkaerő-kölcsönzésben

A december végén elfogadott új munka törvénykönyve nyomán a kikölcsönzés ideje adott kölcsönbe vevőnél legfeljebb öt év lehet, a konkrét időtartamról a kölcsönbe adónak és a munkavállalónak kell megállapodni. Ezt meghaladó időben a dolgozót már nem lehet kölcsönzött munkaerőként alkalmazni, ám munkaszerződés köthető vele. Új, a bérezést közvetlenül érintő rendelkezés az is, hogy ha két éven belül 6 hónapot meghaladó időtartamban foglalkoztatnak kölcsönzött munkaerőt, akkor nem fizethető neki kevesebb bér, mint az ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott hagyományos alkalmazottnak.

Szarvas Júlia, az Ember és Szarvas Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint előfordulhat, "hogy a cégek jogkövető magatartást szeretnének tanúsítani, ám el akarják kerülni költségeik növekedését." A szabályozás eredményeképp a hat hónapon túl dolgoztatott kölcsönzött dolgozónak ugyanis ugyanaz a bérezés jár, mint a hagyományos munkaszerződéssel foglalkoztatott társaknak, amelyre elvileg még rájönne a kölcsönbe adó cégnek fizetett jutalék. Ily módon tehát a kölcsönzött munkaerő hat hónap után többe kerülne, mint a hagyományos munkaszerződéssel foglalkoztatott, vagyis szinte biztos, hogy nem érné meg ilyen módon alkalmazni a munkavállalókat. Szarvas Júlia szerint azonban néhány ritka esetben még ezt a többletköltséget is vállalhatja a munkáltató. "A munkaerő-kölcsönzés egyik legfőbb előnye, a flexibilitás továbbra is megmarad. Előfordulhat tehát, hogy a foglalkoztató néhány esetben vállalja a drágább módszert annak érdekében, hogy szükség esetén könnyebben, kevesebb adminisztrációval és olcsóbban bocsáthassa el dolgozóit" - hangsúlyozza az ügyvéd.

Világgazdaság