Egy szakma, ahol a 1,5 milliós fizetés már nem számít jónak

Melyek a legnépszerűbb mérnöki szakmák?

Gyakorlatilag az összes olyan szakma keresett a piacon, ahova villamosmérnöki diploma kell. Ide sorolhatóak a hardvertervező-, és fejlesztői munkakörök, az integrált áramkör fejlesztők, az automatizálási mérnökök, az alkalmazási (application) mérnökök, gyártásban a folyamatmérnökök, termelési mérnökök, építőiparban az épületvillamossági tervező mérnökök, számítástechnikában a rendszerirányítás-, hálózatfejlesztő mérnökök, az energetikai mérnökök és hasonlók, lehetne folytatni a sort. Ha egy ilyen megbízást kap a Job Impulse közvetítési üzletága, már a végzettségből látjuk, hogy nehéz dolgunk lesz, mert ők azok a típusú munkavállalók, akik nagyon válogatnak – megtehetik, hiszen rengeteg megkeresését kapnak – és még egy jó ajánlattal is nehéz kibillenteni őket a jelenlegi állásukból. Ha pedig munkát keresnek, nagyjából 2-3 hét kell ahhoz, hogy munkát találjanak, úgy, hogy több ajánlatból válogattak.

Ha a gépészekről beszélünk – és ide soroljuk általában a mechatronikai mérnököket is – talán egy árnyalatnyival jobb a helyzet a munkaadói oldalról nézve, de ez inkább az arányok miatt van így, mert sokkal több gépész végez évente, mint villamosmérnök. Itt nagyon keresett a gyártást támogató folyamatmérnöki pozíció, évek óta sláger a minőségügyi mérnöki pozíció, a karbantartói mérnöki munkakörök, a járműgépészek, szerszámtervezők, építőiparban az épületgépészek, és idén előre törtek a fejlesztői munkakörök is.

Mennyit lehet ezekben a szakmákban keresni?

Nagy a szórás, hiszen sokfajta pozícióról beszélünk, és a szenioritás is meghatározó, ahogyan az alkalmazó cég nagysága, elhelyezkedése, kultúrája, profitabilitása is. Egy frissen végzett mérnök például Pest megyében ma bruttó 500 000 és 600 000 Ft között tudja most elindítani a karrierjét, de ezek a számok a tapasztalati évek és a specializáció megindulásával meredeken emelkedni kezdenek. Egy fejlesztő villamosmérnök három-öt év múlva már hétjegyű bruttó fizetésnél tart, 10 év után pedig a bruttó 1 500 000 Ft-os alapfizetés már nem számít jónak.

De itt újra óvatosan fogalmaznék, hiszen nem mindegy, hogy az adott pozícióban kell-e csapatatot vezetnie, kell-e rendszeresen külföldre utaznia, vagy angolul vezetnie tárgyalásokat a munkavállalónak – ezek például markáns tényezők lehetnek a fizetés meghatározásakor.

Hogy további példákat hozzak: egy 2-3 év tapasztalattal rendelkező, angolul beszélő minőségügyi mérnök - hasonlóan mondjuk egy folyamatmérnökhöz, karbantartó-, vagy automatizáló mérnökhöz – bruttó 800 000 Ft körül tud hazavinni, 5 év tapasztalat után ez felkúszik a bűvös 1 000 000 Ft-os szintre.

Felső szintű műszaki vezetőknél a fizetési sávnál már belép a felelősségi szint és a vezetendő terület nagysága, egyedisége, technológiája, a vezetendő emberek száma is a képletbe. Itt, ha kivesszük a gyárigazgatókat a körből, bruttó 1 és 2 000 000 Ft között vannak a jelenleg megkereshető bérek.

Milyen karrierutak állnak egy mérnök előtt?

Azon túl, hogy az alapvégzettség természetesen determinálja a karrierlehetőségeket, vannak tipikus karrierutak a mérnököknél is. Ilyen például a folyamatmérnöki pozíció, ami tipikus pályakezdő munkakör. Itt jól használható az egyetemen/főiskolán megszerzett tudás, tapasztalatot szerez egy gyártási mechanizmusról, belekóstolhat a tervezésbe, ahonnan a következő lépcső a tervezői munkakörök felé nyílhat meg, vagy a gyártási dokumentáció, mérési eszközök felé orientálódik. Innen aztán egyenes az út a minőségirányítás vagy a termékfejlesztés felé. Ugyanakkor elindulhat a projektmenedzsment vagy a termelésirányítás irányába is. A villamosmérnököknél pedig az IT is komoly alternatívát jelent, sok olyan típusú pozíció van, ahol könnyű az átjárás, mert ez az a típusú diploma, ami komoly alaptudást ad, és csak hozzá kell tanulni egy programnyelvet, vagy valami speciálisabb, de gyorsan elsajátítható dolgot ahhoz, hogy ebben szektorban találjon magának lehetőséget a munkavállaló.

Amit én inkább hiányolok a rendszerből, a megszerzett tudás mellé az önismeret fejlesztése, orientáció ahhoz, hogy milyen munkakör illik inkább az adott ember karakteréhez. Mire gondolok? Aki nem szeret órákat a gép előtt ülni, az ne legyen tervező, hiszen órákig fókuszáltan kell dolgozni egy-egy műszaki terven. Aki jól kommunikál, szeret utazni, beszélni, jó a megjelenése, inkább menjen értékesítő mérnöknek, nem fog rosszabbul keresni, sőt, nagy valószínűséggel jobban. A „hands on” típusú mérnökök pedig, akiknek otthon a garázsban ezer szerszáma van, és az autójukat is maguk javítják, azokhoz jobban passzol a szervízmérnöki-, karbantartói-, vagy termeléstámogatói funkció.

Mit jelent ebben a szakmában az előmenetel?

Előmenetelben azt gondolom, nincs nagy különbség más iparághoz képest. Aki ambiciózus, és az egyéni célja a felsővezetésbe kerülni, hamar ráébred, hogy a műszaki diploma nem elég, kell mellé egy gazdasági jellegű is. Üzletág, csoportvezetői, termékfejlesztés szinten természetesen még működhet enélkül is, itt viszont a tapasztalati évek száma, és a vezetői készségek fogják eldönteni, hogy ki, milyen hamar tud előbbre jutni a ranglétrán.

Állandó a hiány. Mely területeken jellemző leginkább?

Az elmúlt évtized munkaerőpiaci folyamatai mind azt indukálták, hogy szükség van mérnökökre, egyre többre, és egyre jobban képzettekre. Aki megszerez egy mérnöki diplomát, egyben szinte garanciát is kap arra, hogy nem kell félnie a hosszú távú munkanélküliségtől. Ha a mai trendeket figyelembe véve meg kellene tippelnem, hogy mi lesz a következő évek slágere, biztosan a villamosmérnökökre voksolnék. Sőt, nem csak rájuk, hanem középfokú végzettségű társaikra, az elektrotechnikusokra, villanyszerelőkre is. Minden trend ebbe az irányba mutat: egyre több okos eszközünk van, amit meg kell tervezni, fejleszteni, le kell gyártani, szervizelni; elektromos autókat fogunk vezetni, amiket többségében nem mechanikus szerelőknek kell majd megjavítani, napenergiával, szélturbinákkal fogjuk nyerni az áramot, és ezeket az eszközöket is ugyanúgy fejleszteni, gyártani, telepíteni, beállítani, szervizelni kell majd. 

Mivel számoljon az a cég, aki mérnököket tervez felvenni a közeljövőben?

Minél speciálisabb területre keres, annál nehezebb dolga lesz. A fizetett álláshirdetések hatékonysága ezeknél a pozícióknál nagyon alacsony, és ha újra megindul a gazdasági konjunktúra, még rosszabb lesz. Ennek a magyarázata elég egyszerű: ezek az emberek 99%-ban dolgoznak, jól keresnek, és nem töltik az idejüket a hirdetések nézegetésével, csak ha valami bajuk van a munkahelyen. Fejvadász, sőt, iparágra szakosodott fejvadászok segítségével is hónapokba telhet egy-egy ilyen pozíció betöltése. Ha pedig a tervezett/ajánlott bérsáv alul van pozícionálva, és ezt nem is akarja a cég megváltoztatni, akkor a pozíció sok esetben betöltetlen is marad.

Ebben a szakmában lényeges elszívó erőt jelenthet a külföldi munkavállalás, felmerül-e mérnökök „behozatala” külföldről, a harmadik országbeli kékgalléros munkavállalókhoz hasonlóan?

Ahogy fokozódni fog a hiány, biztosan. Ma még nem beszélünk ebben a témakörben nagyobb számokról, de a mi ügyfeleink is nyitottak erre az elmúlt években. Volt példa arra, hogy egy brazil villamosmérnököt helyeztünk el itt Budapesten, vagy hogy egy ukrán mérnöknek segítettünk a munkavállalói engedély megszerzésében. Előfordult az is, hogy a megbízás felvételekor kiderült, hogy a keresett pozícióra nincs magyar előzmény, olyan cég, ahol azt a típusú tapasztalatot meg lehetett volna szerezni, ezért eleve külföldi mérnököket kellett megszólítanunk.

Ahogy emelkednek egyébként a magyar mérnöki bérek, úgy nyílnak meg újabb kapuk a fejvadászok előtt: a görög, portugál, román, szlovák munkaerőpiacról már lehet vadászni, mert sok esetben többet tudunk ajánlani, és ha relokációs támogatás is a csomag része, még valószínűbb a siker. A német, osztrák, svájci, angol és francia fizetésektől még távol vagyunk ugyan, de már nem annyira durva a különbség, mint mondjuk 10 éve volt.

Mit tud kínálni egy munkáltató, aki népszerű akar lenni a mérnökök körében?

Egy bizonyos fizetési sáv felett már nem a fizetés nagysága a döntő. Aki hétjegyű bruttót keres, nem fog váltani 50-100 ezer forintért. Nyilván nem mindegy a fizetési sáv, pláne nem vált senki kevesebbért, de sokkal inkább felértékelődnek egyéb tényezők: a munkahelyi légkör; a cég profilja, terméke, mennyire innovatív, környezettudatos; a túlóra mennyisége; a cég milyen távolságra van, mennyit kell ingázni; van-e home office és mennyi; milyen az egyéb juttatások köre. Milyenek az előrelépési lehetőségek, vannak-e támogatott képzések, betanulásnál mentor – mind döntő tényező lehet. Aki népszerű akar lenni, az nem csak az alapbér nagyságára figyel, hanem ezekből állít össze egy olyan csomagot, ami illik a cég profiljához is.

Nyitóképen Varga Csaba