Elértéktelenedhetnek a diplomák

A munkaadók kockázatát, költségeit növeli, ha kimaradnak a vállalatok a képzések és a munkaerő-piaci igények összehangolásából - állítja a Tárki kutatása, amely a diploma és a munkaerőpiac kapcsolatát elemzi. A felsőoktatás bővülése, a képzés romlása miatt a cégek nem tudják, milyen diplomás munkavállalót "vásárolnak", a diplomás pályakezdők pedig olyan állásajánlatokat is elfogadnak, amelyek a munka és a bérezés szempontjából sem kielégítők számukra.

Úgy gondolják, állásból könynyebb megfelelőbb állást találni, mint ha nem dolgoznának - fogalmaz a kutatás, amely ennek ellenére állítja: nincs diplomainfláció Magyarországon.

A tanulmány utóbbi állítását a felsőfokú végzettségűek munkaerő-piaci helyzetével indokolja, mivel flexibilitás és kereset tekintetében jóval kedvezőbb helyzetben vannak, mint a képzetlenebb munkavállalók. A Tárki szerint veszélyt jelenthet, ha a hazai oktatási intézmények csak saját érdeküket követik, vagyis a hallgatói fejkvóta maximálására törekednek, és nem érdeklik őket a diákok munkaerő-piaci esélyei. Róbert Péter habilitált egyetemi docens, az elemzés készítője úgy fogalmaz: ahhoz, hogy továbbra se alakulhasson ki diplomainfláció, a képzés szerkezeti arányaira és irányaira a munkaadóknak is befolyással kellene lenniük.

Ha nem is a diploma elértéktelenedését, de a pályakezdők munkaerő-piaci félelmeit mutatja az UnivPress-ranking kutatás, amelyet az Universitas Press Képzési és Tudományos Információs Ügynökség készített. A megkérdezettek több mint 16 százaléka véli úgy: nem vagy nem valószínű, hogy egy-két éven belül diplomájának megfelelő munkakörben tud elhelyezkedni. A legoptimistábbak a műszaki, a közgazdasági és az orvostudományi pályakezdők, míg a bölcsészek, agrár- és természettudományi végzettségűek hisznek legkevésbé sikerességükben. A megkérdezettek közel fele mondta, hogy jól hasznosítható tudást kapott a felsőoktatási intézménytől, csaknem 30 százalék azonban közepesre értékelte ezt.

A kutatás vezetője, Fábri György szerint szükség van egy szakterületenkénti felsőoktatási rangsorra, amely hallgatók, tanárok, munkaadók számára is információt biztosít. A rangsorállításnak Európa több országában is hagyománya van, Németországban például a Der Spiegel egyetemi oktatók és neves professzorok véleménye alapján állapítja meg az egyetemi presztízst. Fábri György szerint Magyarországon az egyetemi-főiskolai hallgatók véleményét, valamint a munkaerő-piaci visszajelzéseket kellene mérvadónak tekinteni.