Élesednek a bérviták

Tárgyalási alapnak akár a két-három százalékos reálkereset-növekedés is elképzelhető, az egészen biztos, hogy az utóbbi időben tapasztalt kétéves reálkereset-csökkenés elfogadhatatlan. Egy magas jövedelműeket preferáló rendszer kialakításához nem leszünk partnerek - mondta Pataki Péter, a Munkavállalók Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke. Kijelentette továbbá, hogy semmiképpen sem egyeznének bele a minimálbér eltörlésébe, ahogy a szakmunkás-bérminimum megtartását is elengedhetetlennek vélik. Az idén lejár a hároméves megállapodás, így az őszi tárgyalások tétje meglehetősen nagy. Különösen, mivel vigyázni kell arra, hogy a gazdálkodó szervezetek versenyképességüket ne a munkavállalók rovására növeljék, arról nem is beszélve, hogy a reáljövedelem további csökkenésének is gátat kell szabni, hiszen biztos, jól fizető munkahelyek teremtésében vagyunk érdekeltek - tette hozzá Pataki.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke, Dávid Ferenc szerint viszont az idén eddig elért 2,2 százalékos gazdasági növekedés képtelenség volna bérfejlesztést építeni. A reálbér ugyanis biztonságosan a gazdasági növekedés felével növelhető. Éppen ezért nincs sok esélye annak, hogy hosszabb távú megállapodást kötünk a munkavállalói oldallal - hangsúlyozta. Különösen úgy, hogy az idén lejáró hároméves megállapodás számukra rosszul „sült el”: annak alapjait ugyanis még 2005-ben fektették le, amikor a prognózisok jelentős gazdasági növekedéssel számoltak. Ehhez képest alakultak a kötelezvények is, amelyek a későbbiekben ráadásul komoly adóterhekkel párosultak - mondta Dávid, aki a minimálbér befagyasztását sem tartja elképzelhetetlennek, ha nem csökkennek érdemben a munkaadói oldal adóterhei. Csak számukra kedvező irányú kormányzati lépések esetén jöhet szerinte szóba nettó keresetnövekedés.

Pataki szerint elfogadhatatlan, hogy a minimálbér még a közelében sincs a hivatalos létminimumnak. Úgy véli, munkaigényes, alacsony jövedelmű ágazatok problémáit nem lehet kivetíteni a nemzetgazdaságra. Sok vállalkozás folyamatosan veszteséges, a munkaadók pedig a klasszikus leggyengébb láncszem elve alapján ezekhez viszonyítanak a minimálbér-, valamint a bérfejlesztésről folyó tárgyalások során - miközben nemzetgazdasági átlagban a gazdálkodó szervezetek bérköltsége nem haladja meg az összköltségük tíz százalékát.
Ebből kifolyólag várhatóan csupán egy elég konzervatív bérajánlást fogalmazunk majd meg. Nagy a bizonytalanság, mert 2007 augusztusában már látható volt, hogy hogyan alakulnak a bérmegállapodást befolyásoló mutatók - mondta Komoróczki István, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ)szövetségi titkára.

Napi Gazdaság