"Elit cicaharc zajlik" az oktatásban - az iskolák közötti és az iskolán belüli szelekció is erősödött

Az eseményen szóba került az elit és a tömegoktatás kérdése. Ma "elit cicaharc zajlik" az oktatásban, abszolút nincs szó valódi problémákról – fejtette ki véleményét Lannert Judit oktatáskutató, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ senior kutatója. Tapasztalatai szerint az iskolák közötti és az iskolán belüli szelekció is erősödött az utóbbi időben. A tehetséges gyerekekből pedig elveszik a lelkesedés, mert a zsúfolt tanterv és a szűk időkeret miatt nincs idő velük külön foglalkozni.

Az elit képzés ráadásul gátja tud lenni a pedagógiai innovációnak, mert sokszor a tehetséggondozó iskolákban tanító tanárok azt mondják: az oda járó gyerekek képesek a frontális oktatással jól teljesíteni – fejtette ki Galambos Attila, az Újpedagógia ügyvezetője és a PTE BTK Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktori hallgatója.

Nádori Gergely tanár szerint az oktatási rendszer újrateremti a meglévő társadalmi különbségeket. Alsó tagozaton a lányok még jelentősen jobbak matematikából, mint a fiúk, viszont a lányok közül alig mennek néhányan matematikusnak. Nádori szerint ennek az az oka, hogy a lányok megtanulják: anomália, ha ők értik/szeretik a matekot.

Nádori Gergely elmondta: „aki kijön a közoktatásból, annak súlyos poszttraumás stressz szindrómája (PTSD-je) lesz”. Ezt azzal magyarázta, hogy a diákoknak engedélyt kell kérniük, ha WC-re akarnak menni, az udvaron is megszabják nekik, mivel játszhatnak. „A bent töltött tíz órából egy pillanat sem a sajátjuké, az iskolarendszer a szabad akarat megtörésének nagyon hatékony eszköze” – mondta a tanár.

Az esemény egyik további meghatározó kérdésköre volt, hogy az eddig megszokott iskolai hagyományok mennyiben szolgálják még az oktatás korszerűségét. Például,kellenek-e tantárgyak és osztályzatok az iskolákban? Galambos Attila szerint az a fontos, hogy a lexikális tudás megszerzése ne cél legyen, hanem következmény. Szerinte az iskolában megszerzett tudás jelentős része felesleges, inkább a jó minőségű élethez való kompetenciákat kellene fejleszteni.

Magyarország az egyetlen az Európai Unióban, ahol az elmúlt tíz évben egyre több tantárgy lett – hangzott el, ami gazdasági szempontból sem célravezető. A több tantárgyhoz több tanár kell, viszont így sok pedagógusnak csökken az óraszáma. Lannert Judit szerint ennek a vége az alulfinanszírozott pedagógus, alulfinanszírozott pedagógusból pedig nem lesz minőségi oktatás.

Az osztályozás újrateremti a társadalmi különbségeket – fejtette ki véleményét Nádori Gergely, aki szerint a társadalom azért ragaszkodik az osztályozáshoz, mert egy rangsort szeretne látni, miközben a jegyek nagy része a diákok társadalmi hátterén múlik. A jegyek ráadásul szerinte arra sem jók, hogy fejlesszék a diákokat, célravezetőbb lenne egy önértékelési rendszer, vagy az is, ha a tanárok leülnének beszélgetni a diákokkal. Lannert Judit szerint fontos lenne, hogy legyen személyre szabott része a diákok értékelésének.

A szakemberek szerint a pedagógusoknak feladat lenne az érzelmi intelligencia fejlesztése is, de erre nincs kapacitás. Az érzelmi intelligencia fejlesztése a tanárképzésben is alig van jelen. A matematika tanári szakon öt évig olyan szintű matekot tanulnak a hallgatók, amilyen szintet biztos nem fognak tanítani.

Telex

fotó: freepik.com