Elűzheti a szakmabelieket az egészségügy átalakítása

"Nem túlzás azt állítani, hogy az egészségügyben jelenleg krízishelyzet van az emberi erőforrás területén" - mondta el lapunknak Dr. Eke Edit, a Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Menedzserképző Központjának szakértője.

A szakmát sújtó munkaerőhiányt tovább erősíti a szektort jellemző magas fluktuáció, a pályaelhagyás és a migráció. Dr. Eke Edit szerint átlagosan 60-70 százalék a külföldi munkavállalást tervezők aránya, igaz közülük csak mintegy 10 százalék tesz tényleges lépéseket ez ügyben.

A gond azonban az, hogy épp a hiányszakmákban dolgozók mérlegelik leginkább ezt a lehetőséget. Sokan bizonytalanok, esetükben egy-egy kedvezőtlennek értékelt változás billentheti a mérleget a külföldi munkavállalás felé, magyarázta az Egészségügyi Menedzserképző Központ szakértője.

Az Egészségügyi Minisztérium szerint a jelenlegi átszervezések nyomán csaknem 7500 egészségügyi dolgozó állása szűnhet meg. Közülük 1500 orvos, 5-6 ezer pedig ápoló vagy más egészségügyi dolgozó.

A szaktárca az esetenként milliós végkielégítések mellett külön programot indít, amely részeként átképzéssel és lakáshitellel próbálnak segíteni az állás nélkül maradt vagy áttelepülni kényszerülő egészségügyi dolgozókon.

Szakemberek szerint különösen riasztó, hogy a dolgozó orvosoknál a 30 év alattiak aránya (2005-ös adatok szerint: 967 fő) most sem éri el a 62 év felettiek arányát (2005-ös adatok szerint: 1208 fő), ráadásul az összes orvosnak csupán 8,8 százalékát tették ki a fiatalok. Mivel a külföldre vándolás szándéka náluk a legjellemzőbb, fennáll a szakma elöregedésének veszélye.

Eke Edit szerint jelenleg felmérhetetlen, hogy a már folyamatban lévő átszervezéseknek és az egészségügyet érintő egyéb intézkedéseknek (beleértve a finanszírozást, ami az alkalmazási lehetőségeket, illetve a bér- és juttatási költségeket is megszabja) milyen következményei lesznek az emberi erőforrás helyzetre. Várhatóan azonban egyértelműen erősíteni fogják a szakmabeliek külföldi munkavállalási szándékát.

A jól képzett szakemberek elvesztése - akár átmenetileg is - anyagilag is mérhető károkat okoz, figyelmeztet a szakértő. Egyrészt kárba vesznek az államilag finanszírozott képzés költségei, az elvándorlás és a pályaelhagyás pedig negatív hatással van a hazai egészségügyi ellátásra.

A külföldre vándorlók ráadásul zömmel a 30-39 éves korosztályból kerülnek ki. Ők már tapasztalattal bíró, nagy tudású szakorvosok, így a rendszerből az a tudás is elveszik, amit ők adnának át, emelte ki Dr. Eke Judit.

A pályaelhagyás leginkább az orvosi és az ápolói szakterületet érinti, de más egészségügyi szakmáknál is hasonló a helyzet. A szakember szerint ennek oka, hogy a szakma társadalmi megbecsültsége és presztízse csökken. Ehhez jön a fizetésekkel kapcsolatos általános elégedetlenség, s így már érthető, miért vonzó számukra a külföldi karrierlehetőség.

Ráadásul Európa számos országában orvos- és ápolóhiány van, ott pedig lényegesen jobb lehetőségekkel és karrierúttal kecsegtetik a nyelvet beszélő, szakképzett egészségügyi munkaerőt.

Nemzetközi összehasonlításban hazánkban a 100 ezer lakosra jutó ápolók száma nem éri el az EU-átlagot. Ugyanez vonatkozik az ápoló képzésben részt vevők számára is. Sokszor azonban az egészségügyi dolgozók számát adják meg ápolóként, s ebben az esetben irreálisan magas szám jöhet ki ugyanerre a mutatóra, hívta fel a figyelmet a szakember.

Tartós probléma az egészségügyi szakdolgozóknál az is, hogy a pozíciók egy részén a megkívántnál alacsonyabb képzettségű dolgozót foglalkoztatnak. Ennek egyik magyarázata, hogy nem jelentkeznek megfelelő képzettségűek, másrészt anyagilag is rákényszerülnek az intézmények az olcsóbb munkaerőre.

Aggodalomra adhat okot az is, hogy jelentős területi különbségek vannak az egészségügyi ápolók számában és az orvosi ellátottságban is. Ha a szakorvosok területi eloszlását nézzük, akkor még markánsabb egyenlőtlenségeket láthatunk. (Általánosságban Csongrád, Tolna, Pest megye, valamint Győr-Sopron, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ápolói ellátottsága a legalacsonyabb az országban.)

A munkavállalók számára riasztó a nagyfokú bizonytalanság, illetve az átlátható és kiszámítható karrierút hiánya is. Jelenleg nem létezik kidolgozott humánerőforrás-menedzsment stratégia és helyzetértékelés az egészségügyben, véli a szakértő.

Bár már születtek értékes műhelymunkák minisztériumi kezdeményezések nyomán, ezek folyamatos kidolgozása és megvalósítása rendre megszakadt. Az sem világos, hogy használták-e például ezeket a jelen reformok tervezése során, magyarázta a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának szakértője.