Érdemes cafeteriaként életbiztosítást adni

Az idén életbe lépett új cafeteria szabályoknak megfelelő biztosítások a munkavállalók és a vezetők elkötelezettségét tudja növelni, miközben elszámolhatók a kapcsolódó költségeik is. „Tapasztalataink azt mutatják, hogy a vállalatok által megkötött szerződések átlagdíja jelentősen, több mint 40 százalékkal meghaladja a lakossági szerződések átlagos díjait, a hazai tulajdonosi és szakmai háttér lehetővé tette a jogszabályokhoz való gyors alkalmazkodást, és a termékfejlesztés eredményét a piac is visszaigazolta” - emelte ki Gaál Csaba, a Pannónia Életbiztosító vezérigazgatója.

A vállalatok magánszemélyek javára kötött biztosításai az adóelőnyökön kívül a munkavállalók lojalitásának növelését is költséghatékonyan támogatják. A cég a biztosítási díjat elszámolhatja ráfordításai között, hiszen a biztosítás kedvezményezettje ez esetben nem a szerződést kötő vállalkozás, hanem a munkavállaló családja. A befizetett eseti díj teljes összege elszámolható a költségek között abban az üzleti évben, amelyikben a díjat megfizették, a folyamatos díjak pedig abban az időszakban, amelyre azok vonatkoznak. A költségként elszámolt biztosítási díj nem növeli a társasági adó alapját, ha a szerződés biztosítottja a díjat fizető szerződő munkavállalója, személyesen közreműködő tagja, vezető tisztségviselője, vagy akár szakmunkástanulója. A biztosított magánszemélyeknek pedig adómentes jövedelmük keletkezik, amely után adó- és járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik.

„Elsősorban azon vállalatok választható béren kívüli juttatási keretébe kerülhetett be ez a fajta életbiztosítás, amelyeknél a munkavállalók rendelkezésére álló keret - az azonnal felhasználható elemek mellett - az öngondoskodást is lehetővé teszi. Tapasztalataink szerint az idén több vállalati lojalitás programokban is helyet kapott ez a megoldás” - összegezte Gaál Csaba.

A biztosítás további előnye, hogy a szerződőváltás - amennyiben a munkavállaló kilép a vállalattól, vagy nyugdíjba megy és ő maga lép az eredetileg szerződő vállalat helyébe -, nem von maga után adófizetési kötelezettséget. Azaz a biztosítás továbbvihető, adott esetben maga a biztosított, vagy egy másik vállalat is tovább fizetheti azt. Másik lehetőség, ha a magánszemély lép az eredeti szerződő helyébe, és a biztosítást részlegesen vagy teljes egészében visszavásárolja, ekkor a biztosítói kifizetésből egyéb jövedelme keletkezik. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a határozatlan idejű biztosítási szerződést határozott idejűvé alakítja, és így a biztosítótól lejárati szolgáltatásra lesz jogosult. Mivel ez összevonandó jövedelemnek minősül, így abból a biztosítónak adóelőleget kell levonnia, figyelembe véve a szuperbruttósítás szabályait is.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a biztosításból elméletileg kivonható összegből a biztosító először fedezetet képez a visszavásárlás miatt keletkező adókötelezettségre, és csak a maradék összeg lesz a visszavásárlásból származó bevétel, amelyből a magánszemélynek 2010-ben még SZJA és EHO-fizetési kötelezettsége is van.