Erre figyeljen, hogy ne verjék át az állással

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 5 plusz 1 pontos tájékoztatót állított össze álláskeresőknek, hogy segítsen elkerülni, hogy csaló munkaközvetítő áldozatává váljanak.

5+1 jótanács címmel közölt összeállítást a munkaügyi központokat összefogó NFSZ. Ezeket jól vésse az eszébe, amikor állást keres.

Soha ne higgyen a túl csábító ajánlatoknak!

Ezzel ugyanis az emberek érzelmeire és nem a józan eszükre próbál hatni a csaló hirdető. Próbáljon a realitások talaján maradni és gyanút fogni, ha túl könnyű és gyors pénzszerzési módot kínál valaki. Figyeljen a hirdetés szövegezésére is.

Csak jegyzékbe vett közvetítővel álljon szóba!

Ha magánközvetítő révén szeretne állásajánlathoz jutni, mindig győződjön meg arról, hogy a közvetítő regisztráltatta-e magát a telephelye szerint illetékes munkaügyi központnál. Nyilvántartásba nem vett magánközvetítő szolgáltatásait soha ne vegye igénybe! Kormányrendelet írja elő, hogy a magánközvetítőnek nyilvántartásba kell vétetnie magát a telephelye szerint illetékes munkaügyi központnál. A munkaügyi központ csak akkor veszi a magánközvetítőt nyilvántartásba, ha az a rendeletben meghatározott feltételeknek – szakértelem, elérhetőség, óvadék letétbe helyezése stb. – megfelel. Arról, hogy a magánközvetítő nyilvántartásba vétette-e magát, ezen az oldalon tájékozódhat, vagy felvilágosítást kérhet az illetékes megyei munkaügyi központtól.

Soha ne fizessen magánközvetítőnek közvetítési, regisztrációs vagy egyéb díjat!

Magyarországon kormányrendelet írja elő, hogy a magánközvetítő az álláskeresőtől semmilyen címen nem kérhet a szolgáltatásaiért pénzt. Szolgáltatásainak ellenértékét mindig a munkaadó fizeti meg.

Soha ne fizessen előre egy munkát ajánlónak sem!

Néhány ezer forinttól a súlyos tízezrekig változatos a paletta, hogy mennyi pénzt kérnek előre azért, hogy munkát biztosítsanak. Tipikus hiba, hogy az „áldozat” fizet, aztán nem történik semmi.

Ha ilyen ajánlatot kap, még mielőtt bármit tenne, próbálja a hirdetőt leinformálni!

Ha cégről van szó, érdemes megnézni az illetékes cégbíróságon, be van-e jegyezve a cégnyilvántartásba, kik a tagok, mennyi az alaptőkéje, van-e ellene felszámolási eljárás stb. Ha magánszemélyről van szó, őt is valamilyen módon javasolt leinformálni. Például egyéni vállalkozók nyilvántartásában szerepel-e, vagy általában a hirdetésben milyen elérhetőséget ad meg: ha csak mobilt, és nincs postacím vagy vezetékes telefon, már eleve gyanút foghatunk.

+1 Ha úgy érzi, hogy becsapták

Segítségért forduljon a rendőrséghez, magán-munkaközvetítést végző cég esetén fordulhat a munkaügyi központhoz, de hangsúlyozandó, hogy cél a megelőzés, mert utólag nagyon nehéz visszaszerezni a befizetett pénzt.

Erre figyeljen, hogy ne verjék át az állással

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 5 plusz 1 pontos tájékoztatót állított össze álláskeresőknek, hogy segítsen elkerülni, hogy csaló munkaközvetítő áldozatává váljanak.

Raktártól a recepcióig: itt volt a legnagyobb munkaerőhiány 2025-ben

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Átlagosan 16 hónapba telik munkát találni az országban, az álláskeresők majdnem fele nem kapott támogatást

Átlagosan 16 hónapba telik munkát találni az országban, az álláskeresők majdnem fele nem kapott támogatást

Átlagosan 16 hónapba telik munkát találni az országban, az álláskeresők majdnem fele nem kapott támogatást

Heti ajánló

HR állások

Állások

Rendezvények

Partnereink hírei

HR Blog oldalak

Diagnózis kódok

HR Szavazás

Video

Könyvajánló

Kövess minket!

Facebook

Linkedin

Hírlevél

Kulturális ajánló