Évi 500 milliárdba kerülnek a munkanélküli fiatalok
A fiatalok munkaerőpiacról való kikerülése 2011-ben 153 milliárd euró gazdasági veszteséget okozott az Unióban. Magyarország az éves GDP-jének két százalékát veszíti el emiatt. A MGYOSZ ezért megoldási javaslatokat dolgozott ki a helyzet javítására.
A fiatalok munkaerőpiacról való kikerülése 2011-ben 153 milliárd euró gazdasági veszteséget okozott az Unióban. Ez a konzervatív becslés az európai GDP 1,2 százalékának felel meg. A valós szám megdöbbentő: mintegy évi 42 ezermilliárd forintos veszteséget jelent.
Noha a tagállamok között jelentős eltérés mutatkozik, egyes országok - köztük Magyarország - különösen magas, akár GDP-jük 2 százalékát meghaladó árat fizetnek. Magyarországon több mint hetvenezer pályakezdő van állás nélkül.
Az Eurostat adatai szerint 2011-ben 7,5 millió 15-24 éves, valamint 6,5 millió 25-29 éves európai fiatal sem a munkaerőpiacon, sem az oktatásban nem volt jelen. Így az úgynevezett NEET csoporttal együtt a 30 év alatti munkanélküliek száma eléri a 14 milliót. A fiatalok körében jelen levő munkanélküliségi arány strukturálisan magas szintje azt jelzi, hogy komoly akadályok állnak a fiatalok előtt a munkaerőpiacra történő belépésükkor. Ezek a tendenciák már korábban, jobb gazdasági időszakokban is jellemzőek voltak, azonban a gazdasági válság tovább növelte azokat a kihívásokat, amelyek a fiatalok munkához jutását gátolják. Az elmúlt évek folyamatai egyúttal rávilágítanak a hosszú távú oktatási és munkaerő-piaci reformok, valamint a hatékonyabb támogatási és tanácsadási rendszerek szükségességére. A megállapításokat az ILO adatai is alátámasztják.
A Fiatalok foglalkoztatásának elősegítése Kelet- Közép Európában című projekt az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős főigazgatóságának társfinanszírozásában valósul meg. A kampány lebonyolításában Magyarország, Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Bulgária és Montenegró munkaadói szervezetei működnek együtt. Az év elején indult projekt során a partnerek különböző kommunikációs eszközök révén tájékoztatják a pályakezdő fiatalokat és a vállalatokat a fiatalok foglalkoztatásának kölcsönös előnyeiről és lehetőségeiről.
A fiatalok körében tapasztalható magas munkanélküliségi rátának az az egyik legsúlyosabb következménye Magyarország szempontjából, hogy éppen a legaktívabb, legmobilisabb korosztály ezért tömegesen hagyja el az országot. Az elmúlt években minden eddiginél nagyobb méreteket öltött a magyar munkavállalók elvándorlása külföldre: óvatos becslések szerint is alig egy év alatt legalább százezren hagyták el az országot jobb élet reményében. Egyedül Ausztriában egy év alatt csaknem duplájára nőtt a magyar munkavállalók száma. Becslések szerint 2011-ben mintegy százezer magyar hagyta el az országot, hogy külföldön próbáljon szerencsét. Ez rég nem látott magasságokba lökte az emigrációs statisztikákat. A 2008-as gazdasági válságot, majd a 2010-ben bekövetkezett kormányváltást - és részben az azóta folytatott unortodox gazdaságpolitika megjelenését - követően egyre nagyobb számban döntöttek úgy a magyar állampolgárok, hogy feladják itteni terveiket és máshol próbálkoznak tovább. Ebből a szempontból a legkeresettebb a szomszédos Ausztria, ahol a tavalyi munkaerő-piaci nyitást követően az egy évvel korábbinál mintegy 16 ezerrel többen, összesen 44 ezren mentek dolgozni idén márciusig. A szeptemberi adatok szerint ez a szám azóta tovább emelkedett, szeptember végére meghaladta az 52 ezer főt, ami a tavalyi 28 ezer magyar munkavállaló számához képest 85 százalékos növekedés.
Az MGYOSZ a kampány keretében felhívja a figyelmet arra, hogy a probléma megoldásának egyik legfontosabb eleme, a fiatalok készségeinek a munkaerő-piaci igényekhez történő igazítása. Így különösen fontos, hogy az oktatási és képzési lehetőségek, különösképpen a szakképzés adta lehetőségek a vállalati igényeknek megfeleljenek. A munkahelyi gyakorlati képzésen alapuló modellek, mint például a duális képzési rendszerek, valamint a gyakornoki és tanulói képzési programok, ugyancsak fontos szerepet játszhatnak a fiatalok megfelelő kompetenciákkal és készségekkel való felruházásában. Ennek megfelelően az MGYOSZ határozott álláspontja, hogy a munkahelyi gyakorlati képzésnek a közép és felső szintű oktatás részévé kell válnia, mely az oktatásszervezők és a munkaadók közötti szorosabb együttműködés révén válhat sikeressé.
"A munkahelyi gyakorlati képzési rendszerben minden érintett nyer. A fiatalok szakmai gyakorlatot és valós munkatapasztalatot kapnak, ezzel javítva jövőbeni karrierlehetőségeiket. A munkaadók számára előnyös a fiatalok által hozott lendület, naprakész tudás és az általuk generált plusz teljesítmény, valamint a vállalkozás potenciális, a céget már megfelelően ismerő, új munkaerőhöz is juthat. A kormányoknak is előnyös, hiszen a munkaadók jobban bevonódnak a duális képzési rendszerekbe, és ezáltal csökkentik a fiatalokra fordítandó oktatási és képzési költségeket, megosztják az azzal járó feladatokat. Többek között ezeket az elveket és lehetőségeket szeretnénk megismertetni minél több érintettel a nemrég elindult program kereteiben" - hangsúlyozta Vadász Borbála, az MGYOSZ nemzetközi projekt koordinátora.
Komolyan javíthatja a fiatalok jövőbeni foglalkoztathatóságát vagy egy sikeres vállalkozás megalapozását az is, ha a közép és felső szintű oktatás keretében lehetőségük nyílhat vállalkozói gondolkodásmódjuk és készségeik fejlesztésére. Lényeges előnyt jelenthet továbbá a külföldi munkatapasztalat is: hiszen itt a nyelvtudás elmélyítésén kívül más nemzetek munkakultúrájába, eltérő munkamódszereibe is bepillantást nyerhet a fiatal munkavállaló.
A Szövetség rámutat arra is, hogy a fiatalok sajátos helyzetben vannak, mivel teljesen hiányzó vagy csak korlátozott munkatapasztalattal bírnak, amikor belépnek a munkaerőpiacra. Ezért a strukturális problémákra adott válaszokon túl, a fiatalok foglalkoztatásának javítását a munkaadóknak juttatott pénzügyi kedvezményekkel és speciális munkahelyi megállapodásokkal is segíteni kell, így bátorítva a vállalatokat a fiatalok toborzására.
A foglalkoztatás bővülése elképzelhetetlen gazdasági növekedés nélkül - jelentették ki egybehangzóan a kormány, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) képviselői a hétfői budapesti fórumon, amelyet az MGYOSZ rendezett. A foglalkoztatás növekedéséhez hozzájárulnak a befogadó munkaerőpiac felé tett lépések is. A fiatal munkavállalók ügye például sok esetben összefügg a megfelelő szaktudással nem rendelkezőkével, ezért is tartják ezt az egyik legkomolyabb hazai problémának. A megoldást a szakképzési rendszer átalakítása, hatékonnyá tétele jelentheti, emellett pedig a teljes közoktatási rendszernek olyan irányba kellene elmozdulnia, hogy az oktatási intézményekből kikerülő fiatalok piacképes, releváns, a munkaerőpiacon is egyből hasznosítható tudást szerezhessenek.
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI? Részletek Jegyek
- 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását. Részletek Jegyek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
Közel 20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz - ennek kapcsán a GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató segítségével... Teljes cikk
Közel négyéves csúcson a munkanélküliség, miközben a vezérigazgatók relatív többsége létszámbővülést vár. Kiemelt tényező a magyar... Teljes cikk
A 2023-as extra nehéz évből sikerült "ép bőrrel kikecmeregni" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budapesti Várkert Bazárban... Teljes cikk
- Az OECD-országokban 4,8 százalékra csökkent a munkanélküliség januárban 2 hete
- Csak a dolgozók fele tesz félre váratlan egészségügyi kiadásokra 2 hete
- Munkanélküliség az EU-ban - kik állnak a dobogón 2024 januárjában? 4 hete
- Januárban csökkent a munkanélküliség az euróövezetben 1 hónapja
- Németországban nőtt a munkanélküliség februárban 1 hónapja
- Az OECD-országokban 4,8 százalékon stagnált a munkanélküliség decemberben 2 hónapja
- A GINOP Plusz programról egyeztetett a Nemzetgazdasági Minisztérium a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével 2 hónapja
- Csökkent a törökországi munkanélküliség decemberben 2 hónapja
- Januárban nőtt a munkanélküliség Csehországban 2 hónapja
- Jelentősen visszaesett az állásvesztéstől rettegő magyarok aránya 2 hónapja
- Munkanélküliség az EU-tagállamokban: Spanyolország és Görögország az élen - grafikon 2 hónapja