Egyszerűsített foglalkoztatás esetén rugalmas a közteherviselés szabálya is

Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint, alkalmi munka esetén pedig a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1000 forint.

A közteher megfizetésével nem terheli

a) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,

b) a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

Ha a munkáltató az Efo tv. 1.§ (2)-(4), 2.§ 1-3. pontjaiban, valamint a 4.§ (2) bekezdésében meghatározott létszám-, idő-, illetve kereseti korlátok (filmipari statiszta) túllépésével létesít, illetve tart fenn az Efo.tv. szerinti munkaviszonyt, attól a naptól, hogy az előzőek szerinti feltételek nem teljesülnek, a munkáltató a munkavállalóira nem alkalmazhatja az előbb ismertetett kedvező rendelkezéseket. Ilyen esetben a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az Szja tv, a Tbj. szabályait, valamint a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó rendelkezéseket köteles továbbá alkalmazni az előzőek szerinti feltételek megsértése feltárásának időpontjától annyi ideig, ameddig az e pont rendelkezéseit jogosulatlanul alkalmazta.

A foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).

Amennyiben a természetes személynek a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni.

A munkavállaló ellátásra való jogosultsága limitált

A munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak, de nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra jogosultságot szerez. A nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén 1370 forint/nap, napi 1000 forint vagy azt meghaladó közteher esetén 2740 forint/nap.

Mentesülés a munkavédelemre vonatkozó szabályok alól

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. hatálya (beleértve a kockázatértékelés, munkavédelmi oktatás stb.) ugyanakkor egyszerűsített foglalkoztatásra nem terjed ki. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet hasonlóképpen nem alkalmazandó. Ezzel együtt a munkavállalóval történő balesettel összefüggésben a munkáltató polgári jogi felelőssége megállapítható, így az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményére ügyelni szükséges.

A szerző a KRS Ügyvédi Iroda ügyvédje, portálunk állandó szakértője.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Ezek az egyszerűsített foglalkoztatás fontosabb adó-, munkajogi és munkavédelmi szabályai
2. oldal - Egyszerűsített foglalkoztatás esetén rugalmas a közteherviselés szabálya is