"Feketézésre" szólít fel a juttatások megadóztatása

A magas adóterhek miatt a cégek tavaly már inkább a természetbeni juttatással emeltek a munkavállalók jövedelmén, hiszen adómentessége folytán jelentős összegeket spórolhattak meg a bérköltségből. Idén azonban várhatóan nem így lesz, Gyurcsány Ferenc adójavaslatai szerint ugyanis a kormány egészségügyi hozzájárulás (eho) címén 11 százalékos adót vet ki rájuk, legyen az étkezési jegy, önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás, iskolakezdési támogatás, internethasználati díjhoz való munkáltatói hozzájárulás vagy üdülési csekk. A javaslat már csak azért is furcsa, mert ez pont ellentétes a juttatások céljával, nevezetesen, hogy a kvázi nagyobb "bérkiáramlással" növelje a belső fogyasztást, lendítse fel a kereskedelmet, illetve a turizmust.

Csökkennek a juttatások?

A GKI és a Szonda Ipsos felmérése szerint a magyar munkavállalók mintegy 70 százaléka részesül béren kívüli juttatásban, így körülbelül ennyire tehető a szigorításban érintettek aránya - mondta el lapunknak Balázs Krisztián, az Accor Services marketing és ügyfélkapcsolati igazgatója. A munkáltatók egy része ugyanis várhatóan tovább fogja hárítani a plusz terheket, azaz csökkenteni fogja a juttatások nettó összegét, hogy ugyanakkora bérköltséget kelljen kifizetnie dolgozói után. Azt, hogy hány munkáltató tesz majd így, nem lehet előre megjósolni, hiszen ez inkább hozzáállástól függ: akad, amelyik elkötelezett a juttatások iránt, s ezért kellően megemeli a keretet, hogy ugyanazt a juttatási szintet érje el, mint korábban; de létezik olyan is, amelyik a mai napig a 2003-as adómentes határnak megfelelő étkezési jegyet ad csak a dolgozóinak, így várhatólag a szigorítást követően sem lesz túl bőkezű - teszi hozzá az igazgató.

Az adómentes juttatások megadóztatásával felmerül a kérdés, hogy a cégek nem hagynak-e fel teljesen a juttatásokkal, s inkább emelnek egy keveset az alapbéreken, hiszen akkor kisebbek lesznek az adminisztrációs terhek, rengeteg időt és energiát megspórolva ezzel a HR osztálynak. Ám Balázs Krisztián nem fél ettől, mert az ehót még mindig kedvezőbb fizetni, mint szja-t a nagyobb bér után.. Ráadásul ha jövőre 11 százalékkal megadóztatják az eredetileg adómentesnek született juttatásokat, mégis mi várható majd a következő évben? Ez elvi kérdés, amit ennek megfelelően is kellene kezelni - teszi hozzá Balázs Krisztián. Hasonló véleményen van Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke, aki szerint egyes cégek majd várhatóan úgy próbálják elkerülni az adót, hogy inkább kézbe kifizetik a juttatásra szánt összegeket - ami ugyebár pont ellentétes a kormány gazdaságkifehérítő törekvéseivel.

Többe kerülhetnek a céges autók

Hazánkban mintegy félmillió céges autó rója az utakat, melyeknek egy részét értékesítők, területi vezetők, vezető beosztásban lévők kapják vállalatuktól extra juttatásként. Jövőre azonban ennek költségeit is meg kívánja változtatni a kormány: a tervek szerint nem lehet majd elszámolni a gépkocsik után az amortizációt, illetve az üzemanyagköltséget, sem üzleti, sem magánhasználat esetén. "Ez már csak azért is aggályos, mert a magánhasználatra eső üzemanyagköltség után (ha nem téríti meg a kedvezményezett) a vállalkozás fizet cégautó adót, így az állam felé egyszer már megfizette az úgymond vezetői luxust" - mutatott rá Zara László. Igaz, a javaslat egy szóval sem mondja ki, hogy a rendelkezések beiktatásával ne törölnék el a cégautó adót, így jobb, ha türelmesen megvárjuk, míg kész formába nem önti a kormány a törvénytervezetet - figyelmeztet az Adókamara elnöke. Más a helyzet azonban az amortizációval és az üzletvitel céljából elhasznált üzemanyag elszámolásával, azokat ugyanis várhatóan nem lehet levonni az adóalapból, magyarán társasági adót kell fizetni utánuk.

Paraszt Imre, HR Portal